Kik szervezik a tanárok, pedagógusok tiltakozását? Ha eddig adhattunk is választ erre a kérdésére, a hét végére már csak valami olyasmit mondhatunk: a nép. Míg a kormánypárt a tüntetés óta elhalkult a tanárok tiltakozása kapcsán, megúszásra játszva, és próbálva azt elérni, ne gördüljön tovább a téma, maguk az eddigi tiltakozások szervezői, a Tanítanék mozgalom tanárai és a szakszervezetek sem mondanak mást egy kerekasztalon kívül. Az üres tiltakozási térbe pedig egymás után robbannak be a spontán tiltakozási formák. Az emberek akarnak tiltakozni és hallatni a hangjukat.

A szolnoki Széchenyi István Gimnázium tanári kara kockás ingben

Szombaton, a tüntetés napján még sajtótájékoztatót tartott Palkovics oktatási államtitkár, a volt felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István pedig kemény és buta interjút adott a tiltakozásokról, és számos megszólalást hallhattunk kormánypárti politikusoktól, illetve a holdudvar embereitől. Ez mára a lényegében elhalkult. Orbán Viktor még hétfőn elmondta mondatait: hogy a tanárok csak fizetésemelés miatt tüntetnek, amit a kormány nem ad meg, hogy minden rendben van az oktatással, és hogy van elegendő pénz rá.

Viszont a hét közepétől kezdve már nem is nyilatkoznak a döntéshozók. Ez pedig azt jelenti, belátták, hogy a tüntetések, tiltakozások túlnőttek rajtuk, egy-egy mondat hiába aktivizálja a saját tábort, sokkal több kárt okoz a tiltakozók feltüzelése által. És lényegében minden azon múlik, kitart-e a dinamika, valóban akár hetekig aktivizálja-e a lakosság egy jelentős részét a közoktatás ügye és a körülette felcsapó tiltakozás.

Maguk a tiltakozások eddigi vezetői – Pukli, Pilz, a Tanítanék mozgalom, illetve a PSZ és a PDSZ – a szombati tüntetés óta egy kerekasztalra jött össze, de hosszú-, közép- vagy akár rövidtávú tervet nem tettek le a nyilvánosság elé arról, merre is haladnak tovább a tiltakozások. Mellékmondatként elhangzott március 15-e, de konkrétumot erről se hallhattunk. Nyilván a helyzet az, hogy egy ilyen, a nyakukba szakadt és óriásira nőtt tiltakozást szervezet és tapasztalat nélkül koordinálni szinte lehetetlen, főleg úgy, hogy az eddigi szervezők is 5-6 különböző egymással hol egyeztető, hogy egymástól függetlenül működő csoportra bonthatók.

És ebbe az üres, senki által nem kontrollált politikai térbe a hét vége felé egyre-másra törnek be a sajtó által felemelt tiltakozóakciók. A tanári karok egymás után posztolják kockás inges képeiket, tiltakozva Klinghammer mondata nyomán. A Teleki igazgatóját ért retorziók kapcsán holnap délután minitüntetés lesz az iskolánál, és a gimnázium épületénél egész nap várják a szolidáris állampolgárok virágait. De kockás inges iskolába menésre szólítják fel egymást diákok a Facebookon, sőt újabban mozgalom indult arra is, hogy mindenki kockás ingben menjen munkába most pénteken, és töltse fel erről a képeket a Facebookra. Február 29-re pedig szülői sztrájk készül, melynek lényege, hogy a közoktatás állapota ellen tiltakozva ne vigyék be az iskolába gyereküket a szülők.

Tehát úgy tűnik, a tiltakozás egyszerre nőtt túl a kormánypárton és magukon a tiltakozás eddigi képviselőin is. Az ország sorsával elégedetlen állampolgárok különféle módokon maguk veszik kezükbe a tiltakozást, és mivel nincs egy szervezett központi mag, a sajtó viszont kíváncsi az információkra (éhes az átlagnál nagyobb kattintásszámokra), így felkapja ezeket a történéseket, amik ezért bármifajta szervezeti legitimáció nélkül részesei lesznek a tüntetéssorozatnak.

Ez egyrészt előnyös, mert Mari nénire, aki felveszi a kockás inget, és a 9/b tanulóira, akik tüntetni hívják egymást, nehéz azt mondani, hogy Soros György finanszírozná őket, tehát nagyon nehéz valamifajta háttérhatalmat sejtetni mögöttük. Így pedig mindenki számára világossá válik, hogy tényleg bármiféle háttérszervezés nélküli, órási felháborodásról van szó az országot érintő fontos probléma kapcsán. Az állampolgári aktivizmus és önszerveződés pedig önmagában is örömteli fejlemény.

Másrészt viszont a nézők és olvasók szemében a különböző tiltakozások nem válnak el egymástól, így egy rosszul sikerült tiltakozás az egész sorozat dinamikáját megállíthatja, elveheti az állampolgárok kedvét a további bekapcsolódástól.

Persze az igazi veszély nem ez. Inkább az, ha abbamaradnak ezek a spontán népi felbuzdulások, és a tüntetések eddigi szervezői se tudják fenntartani a tiltakozások dinamikáját, a Fidesz pedig csendben marad. Egyszóval az ügy elveszíti az érdekességét. Jelenleg nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok, de két-három hét múlva már nem biztos, hogy mindenki emlékezni fog a múlt szombati tüntetésre.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 160 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!