Bokros Lajosnak valószínűleg ez volt a jelmondata, amikor megírta az amúgy egész jól induló véleményét a Facebookon Tarlós Istvánnak: Cirkuszolj, ne gondolkozz! Mással legalábbis nehezen magyarázható, hogy amikor véletlenül konkrétumok kerültek a jól hangzó politikai lózungok mellé, akkor épp ordas nagy marhaságokat sikerült leírni. Mivel 4 sorba két, a közlekedéshez kapcsolódó ötletet is villantott az egykor polgármesteri székre pályázó Bokros, veszem a bátorságot, és kicsit megvilágítom, miért nonszensz mindkettő.

Előre kívánkozik a „hülyeség-listán” a fonódó villamos sommás elintézése. Bokros ennyit ír: „pl. fonódó villamos: minek megy a HÉV tetején még villamos is?” Hát, ezzel azért vannak gondok. Hiszen ugyanez az indok ítélte halálra annak idején a Rákóczi úti villamosokat, de aztán, mivel az utasok nem hülyék, lett helyettük egy világviszonylatban is erősnek számító buszfolyosó. Pedig ha Bokros lett volna az akkori BKK vezér! Akkor az utasok szépen leszálltak volna az Astoriánál, aztán esetleg a Keletitől kifelé mehettek volna újra busszal. Ja, hogy így 8-10 perccel tovább tartana az út? Hát az egy pénzügyest miért érdekeljen… A fonódónál – aminek fő előnye, hogy az eddigiekhez képest kissé gyorsabbá és jóval kiszámíthatóbbá teszi a budai észak-dél irányú közlekedést – is ez a helyzet, annyi difivel, hogy sokkal rövidebb az ominózus párhuzamosság. Egyetlen HÉV-megállóköz (Margit híd – Batthyányi tér), az is csak a fonódó egyik ágán, bár mentségére szóljon, Bokros nem biztos, hogy észrevette, hogy két ága is van neki… 

Nem véletlen, hogy Buda észak-dél közlekedésben eddig a 86-os busz volt a menő. Holott lett volna más megoldás is: 17-es villamos, átszállás, HÉV, átszállás, aztán 19-es villamos. Valami miatt nem volt népszerű. Mint ahogy az a főpolgármester sem lett volna népszerű, aki megszünteti a 7-es buszcsaládot a Rákóczi úton, mondván, hogy át lehet szállni a metróra, hiszen „párhuzamos”.

A második „konkrétum”, hogy Bokros megszüntetné a BKK-t, illetve önfinanszírozóvá tenné a BKV-t. A két kamu összefügg. Egyrészt a BKK épp azért lett megalakítva, hogy a kontrollálhatatlan mamut BKV-t kissé átláthatóbbá, ezáltal olcsóbbá tegyék: a buszoknál versenytársak behozásával, a többinél a jóval nagyobb külső kontrollal. Hogy ezt mennyire magyarosan sikerült megoldani, azt ismerjük: a buszkiszervezésnél nagyjából egyetlen tendernél sem sikerült valódi versenyt elérni, a BKV túl szoros kontrollját pedig maga a főváros elégelte meg, és ültette tele engedelmes végrehajtókkal a BKK-vezérkart, akik ma már semmit nem akarnak ellenőrizni, amit nem „szabad”.

Mindezek ellenére a BKK az elmúlt 25 év egyik sikertörténete a fővárosban. Új lendületet hoztak az utasok felé nyitásban, a kommunikációban és a közlekedésszervezésben is: a 70-es évek autócentrikus hozzáállása helyett legalább az elvekben 21. századi hozzáállásuk volt. De még a sokat szidott buszkiszervezés is egy tekintetben mindenképp sikeres: a BKV szembesült azzal, hogy mások milyen minőséget tudnak szolgáltatni. És emiatt önmaga is elkezdett fejlődni egy-két lényeges dologban (pl. járatkimaradások száma, pontosság). Ez persze még bőven nem elég az „önfinanszírozóvá tételre”, de ez nem is lehet elvárás: egy közgazdász azért megérthetné, hogy ha duplájára emeljük valaminek az árát, akkor nem lehet kétszer annyi bevétellel számolni – pláne nem a közlekedésben, ahol igen gyorsan le lehet szoktatni az utasokat a tömegközlekedésről egy ilyen árrobbanással. Nem véletlen, hogy nálunk szerencsésebb helyeken a 3×1 modell divatos: az utasok csak a költségek kb. harmadát kell, hogy fizessék, hiszen egy rakás járulékos haszna van annak, ha nem mindenki autóval akar A-ból B-be jutni.

Bokros tehát két olyan dolgot tart hülyeségnek, amelyek egyértelműen elmozdulást jelentettek, jelentenek egy élhető város irányába. Nem is olyan nagy baj ezek szerint, hogy csak 36%-ot kapott. Ami viszont baj, méghozzá nem kicsi, az az, hogy ezek szerint a szavazatok 85%-a két olyan jelöltre ment, akik közül egyik sem érti, hogy a 21. században már nem az a menő, hogy a város jól autózható. Nem értik, hogy egy város belső működését, de nemzetközi megítélését is alapvetően befolyásolja, mennyire működik flottul, áttekinthetően, magas színvonalon a közösségi közlekedés. Illetve az, hogy ők nem értik, az még a kisebbik baj: a nagyobbik az, hogy ezek szerint a háttérben sincsenek olyan szakik, akik ezt el tudnák, illetve el akarnák magyarázni nekik.

Pongrácz Gergely

A szerző a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 109 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!