A miniszterelnököt a parlamentben kérdezte a jobbikos Dúró Dóra, hogy a kormány miért nem támogatja a gyermekéhezés megszüntetésére létrejött civil kezdeményezést, a Nemzeti Minimumot, amelyet korábban egyébként, már a kormány és a Fidesz is támogatott, de végül kihátrált mögüle. Orbán Viktor ezt válaszolta az MTI tudósítása szerint:

Magyarország ma egy olyan egyedülálló európai ország, ahol a gyermekek 90 százaléka óvodáskortól, azaz hároméves korától naponta négyszer az állam pénzén enni kap, „tehát nem éhezhet”, függetlenül a szülei anyagi helyzetétől.

Nem éhezhet. Ennyi. Az alaptörvénybe is be kéne írni, hátha akkor a kisgyerekek rájönnek hétvégén és a szünetben is, sőt az iskola délutáni vége és másnap reggel között, hogy elég nekik az, amit hétköznap az óvodában kapnak. Mondjuk örvendetes, hogy míg a fideszesek szerint a kisgyerekek múlt héten még csak naponta háromszor kaptak enni az óvodában és az iskolában, azóta ez négyre nőtt.

Gyerekszegénység márpedig létezik Magyarországon, és sajnos gyerekéhezés is, és bár tényleg dicséretes, még ha nem is egyedülálló, az, amit a magyar kormány idéntől tesz a gyerekéhezés ellen, ez inkább az előző éveknél több, mintsem elégséges.

Ugyanis, ahogy Orbán a beszédében is rámutatott, 2010-ben csupán 27 milliárdot költött az állam gyerekétkeztetésére, 2013-ban viszont már csak 21 milliárdot. 2010-ben pedig a Fidesz beszüntette azt a Ferge Zsuzsa által vezetett programot, amelyet a gyerekéhezés felszámolására hoztak létre, és aminek költségvetését már Gyurcsányék is csökkentették.

Tehát valóban több az idei 60 milliárd, mint a tavalyi 21, csak ez nem elég. A szegénységet és ennek egyik legkirívóbb és leggyilkosabb fajtáját, a gyerekéhezést nem lehet csak a pénz öntésével felszámolni. Ezek a pénzek pont oda nem jutnak el, ahova kéne, a legszegényebb és legkilátástalanabb helyzetben lévő gyerekekhez. Például azért nem, mert például a nyári, őszi, vagy téli szünetben, illetve hétvégéken ezek a gyerekek nem járnak iskolába és óvodába, vagy egyébként se járnak, mert például nincs a falujukban iskola, és nincs pénzük buszjegyre, vagy nem is jár a busz, vagy a szülő egyedül neveli a gyerekeket, és választhat, őket viszi óvodába, vagy maga megy munkába az egyetlen buszjárattal. És számtalan példa van még, arra, hogy pont a nehéz anyagi helyzet miatt esnek ki a legtöbben az ellátásból, illetve arra, hogy ez az ellátás nem elegendő, az ember hétvégén éhezik még attól, hogy hétköznap kap enni.

Tehát Orbán Viktor hazudhatja azt a Parlamentben, még a dicséretes szándék mellett is, hogy a probléma meg van oldva, azzal, hogy hétköznap tizenhétszer kapnak enni a gyerekek (ugye azt elképzeljük, hogy a gyerekétkeztetési szolgáltatásnak a minősége és mennyisége pont olyan egy borsodi zsákfaluban, mint a második kerületben), csak ettől még a gyerekek éhezni fognak.

Ha Orbán azt mondta volna, sokat tettünk az elmúlt évben ezért, de többet kell tenni, és jobban figyelni a pénzelosztásra, azt is mondanánk, így van. Csak akkor, ugye, el kéne ismerni, hogy a civileknek és az ellenzéki pártoknak igazuk van. Azt pedig, ugye, nem lehet. Hiába éhezik a Tárki adatai szerint 50 ezer gyerek rendszeresen Magyarországon, és hiába válaszolja azt a családok 47%-a a Gallup kutatása szerint, hogy volt olyan az elmúlt évben, hogy egy élelmiszert nem tud megvenni a gyerekének, ez nem válhat valósággá.

Ezért kell Orbánnak kiállnia a parlamentben, és valódi megoldás helyett azt mondani, betiltom a gyerekéhezést.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!