Az Index írta meg a hírt, miszerint egy törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a titkosszolgálat munkatársainak a szerkesztőségekben való alkalmazására kötelezzék a tartalomszolgáltatókat. Az újságnak a belügyminisztérium nem cáfolta, hogy ez az aminek látszik. Titkosszolgák, ügynökök a szerkesztőségekben.

Az Index szerkesztősége Virág elvtárssal kibővülve (Fotó: Facebook / Index.hu)

A javaslatot minden bizonnyal vissza fogják vonni, vagy át fogják alakítani (ha pedig ezt nem teszik, akkor akkor addig kell monitorokkal dobálni a Fidesz székházát, ameddig ez nem történik meg), de maga a javaslat megszületése is sok szempontból árulkodó. Mit gondol a magyar állam vezetése (azaz a Fidesz) az újságírókról, és mit kezdene velük, ha megtehetné?

Ugyanis az a javaslat, amely egyébként számos érdekes területre küldene még titkosszolgákat (például a hírközléshez, amely az internetes és telefonos megfigyelések jelenlegi rendszerének kibővítéseként is értelmezhető akár), lényegében azt mondja ki, a magyar titkosszolgálatok jelenlegi struktúrájában fontos megfigyelési célpontot jelentenek az újságok, tévék, illetve a munkatársaik, az újságírók, és ezt a „problémát” rendezné úgy, hogy legálissá tenné ezeknek a médiumoknak a rendezett körülmények közötti megfigyelését.

A kérdés csupán az, a magyar média valóban a nemzetbiztonság célkeresztjében van? És miért? Hogy érthető legyen a kérdés, tegyük fel úgy, hogy vajon a Magyar Időkhöz vagy az M1-hez is küldenének ügynököket a szolgálatok?

Valójában esetenként tényleg vannak olyan titkok egy-egy szerkesztőség életében, amelyekre egy valós nemzetbiztonsági érdek kíváncsi lehet. Ezek megtudásának most is megvannak az a alkotmányos útjai. De ehhez nem kell egy állandó munkatárs a szerkesztőségekben. Az állandó munkatárs célja három dolog lehet: 1. a folyamatos, a valós nemzetbiztonsági érdeken történő túlterjeszkedés, 2. a nemzetbiztonsági szempontokból kényes ügyek napvilágra hozásának megakadályozása, illetve 3. egyfajta megfélemlítés, annak közlése, hogy „figyelünk rátok”. Ugyanis ahogy az Index cikke leírja, egyetlen épeszű ember se fog ilyen információkat a lapok birtokába bocsájtani, ha a forrás is tudja, hogy ott egy ügynök ül. Márpedig van olyan pillanat, amikor valójában a nemzetbiztonsági érdeknél fontosabb a nyilvánosságra hozatal. Ha pedig a nemzetbiztonság dönt arról, hogy ez fontosabb vagy sem, biztos, hogy a közérdek fog veszíteni.

Egy héttel vagyunk túl az illiberális Törökországban történteken, amikor főszerkesztőt vertek az utcán, amikor ellenzéki vagy nem kormányhű újságokat vett át Erdogan ügyészsége és rendőrsége, újságírókat tartoztatott le az elnök személyének megsértése vádjával. Az illiberális demokráciák ugyanis ilyenek.

Ezt a törvénytervezetet nagy valószínűséggel nem fogadják majd el, de a szándék egyértelmű, ahogy az illiberális demokráciák pályája is. Nem kéne ebbe az irányba haladni.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!