Rendszerváltást akarunk, de nem láthatatlanságot: Magyarország velünk épül!
Miért nem szabad egy rendszerváltó hangulatban az elnyomott közösségeknek csendben maradni? Mert ezzel saját magunkat tartanánk újabb 4–8 évre éber kómában.
Miért nem szabad egy rendszerváltó hangulatban az elnyomott közösségeknek csendben maradni? Mert ezzel saját magunkat tartanánk újabb 4–8 évre éber kómában.
A termelőeszközök társadalmasítását, a társadalom nevében és számára való kisajátítását azok a tömegek hajthatják végre, amelyek ebben érdekeltek – ezért a fehérbőrű munkás éppúgy rászorul a feketebőrűre, ahogy a feketebőrű a fehérbőrűre, a férfi a nőre éppúgy, mint a nő a férfira. A Péntek Esti Kísértetjárás rövid vitaindítója az identitáspolitika kapcsán.
Miközben – amint azt már több alkalommal megírtuk – az antifa nem egy szervezet. Nincsenek vezetői, szóvivői, központja.
Karsai László történész, holokausztkutató válaszol az Izrael gázai háborúját elítélő petíciót ért heves kritikákra.
„Különös érzés ez a kettős tudat, az érzés, hogy az ember mindig mások szemével nézi önmagát.” Ibram X Kendi történész hamarosan magyarul is megjelenő könyvének egyik fejezetében ezt a századeleji gondolatot helyezi 20. század végi, 21. századi kontextusba.
„Az egyetlen orvosság a mostani egyenlőtlenséghez vezető múltbeli negatív rasszista diszkriminációra az egyenlőséget teremtő jelenbeli pozitív antirasszista diszkrimináció.” Részlet Ibram X Kendi Hogyan legyünk antirasszisták című könyvéből.
„Szinte hihetetlen, hogy 2000-ben, végzős középiskolásként ilyen rasszista elképzeléseket hirdettem. A rasszista társadalom kezembe nyomta a muníciót, hogy azzal lőjek a fekete emberekre, köztük magamra is – én pedig fogtam és tüzelni kezdtem.”
A Hogyan legyünk antirasszisták c. könyv szerint a rasszizmus elleni küzdelemhez előbb meg kell értenünk annak mélységeit és történelmi gyökereit. Mindenekelőtt a közpolitikai intézkedéseket kell átformálni: ezeknek vállaltan antirasszistáknak kell lenniük. Nem elég, ha pusztán nem rasszisták.
A Fidesz Alaptörvény-módosítása óta Sátoraljaújhelyen hozták az eddigi legszigorúbb helyi önazonossági rendeletet.
A „helyi önazonosság védelméről szóló törvény” körüli történések értelmezésében Rácz Béla, a roma értelmiségiekből álló 1 Magyarország Egyesület elnöke, valamint a Polgár Alapítvány munkatársa volt segítségünkre.