Miért veszít újra és újra a demokrácia az illiberalizmussal szemben?
Ha nem újítjuk meg a demokráciát, az egymást követő illiberális hullámok csak egyre nagyobbak lesznek.
Ha nem újítjuk meg a demokráciát, az egymást követő illiberális hullámok csak egyre nagyobbak lesznek.
A kétállami megoldás a múltban is sok gondot okozott, a jelenben pedig végképp semmi értelme.
Sikerülhet-e egy újabb Corbyn-projekt – ezúttal a Munkáspárton kívül és az ő ellenükben? Ez nagy mértékben múlik a brit Zöldeken is.
A brit Munkáspárt megmutatja, milyen a munkásokra fittyet hányó baloldali kormányzás: katasztrofálisabb mint egy birminghami utca, ahol egy hónapja gyűlik a szemét.
Az angliai acélművek és munkásaik kálváriája gyanús hasonlóságot mutat azzal, ami a dunaújvárosiakkal történik. A kormányok hiába hangsúlyozzák, hogy kell a hazai acéltermelés, eddig nem sok hajlandóságot mutattak a segítségre.
A USA második emberévé előlépő milliárdostól jelenleg is sok téren függ a kontinens, amit nem is szégyell a saját hasznára fordítani.
Keir Starmer miniszterelnök Giorgia Meloni menekültpolitikájával rokonszenvez.
Az egymásra következő különböző kormányok a szociális problémák súlyosbítása mellett folyamatosan tagadták az etnikai összetűzés veszélyét Nagy Britanniában. Ez vezetett el ahhoz, hogy a hétvégi, borzalmas helyzet az államot felkészületlenül érte.
A brit választási rendszer elfedi, hogy a Munkáspárt valójában nem szerepelt fényesen.
A toryk által hátrahagyott szarkupac nem kezelhető aprócska beavatkozásokkal, ahhoz radikális, mélyreható gazdasági és társadalmi változásra van szükség.