Törvényesítené a kárpátaljai nőket és gyerekeket utcára rakó háborús rendeletet a kormány
Elkezdik átmenteni a veszélyhelyzeti kormányzást a „jogbiztonság” és a „zökkenőmentesség” érdekében.
Elkezdik átmenteni a veszélyhelyzeti kormányzást a „jogbiztonság” és a „zökkenőmentesség” érdekében.
Magyarországra menekülésük óta minden eddiginél bizonytalanabb, embertelenebb helyzetbe kerültek a most nemkívánatosnak minősített ukrajnai nők és gyerekek.
Több tízezer ukrajnai menekült életét veszélyezteti, családokat rak utcára és szakít szét a kormány június 28-i rendelete. A kárpátaljai romákat pedig halmozottan hátrányos helyzetbe hozza.
Egy rossz rendelet alaptörvény-ellenes értelmezése lehetetlen helyzet elé állítja a menekült családokat.
Traski Viktor kárpátaljai egyetemi docens több mint egy éve tüzér a keleti fronton. Ha véget ér a háború, a gyerekszegénység felszámolásával és környezetvédelemmel is foglalkozna.
Hazslinszky Tamás 30 éves, Ungváron született kárpátaljai magyar. Interjúnk két részben készült, a második alkalom nagy részét a légvédelmi riadó miatt óvóhelyen töltve beszéltük át.
Hogyan nehezíti a menekültek fogadását az állami szerepvállalás szinte teljes hiánya? Meddig tartható ez így, és hogyan fogadjuk a kárpátaljai menekültek legkiszolgáltatottabb csoportját, a roma családokat? Három záhonyi önkéntessel beszélgettünk.
Sokan Budapestről mennek haza, miután a pályaudvarokon sem kapnak érdemi segítséget.
Kárpátalja a hét elejére hatalmas átutazó övezetté változott. Az ország minden részéről érkeznek ide ukránok, vendégmunkások, nigériai és indiai diákok és munkások, akikhez a határzónában ukrajnai magyarok csatlakoznak.
Ukrajnai menekültekkel és a bajbajutottakon segíteni akaró helyiekkel is beszéltünk. Egy magyarok lakta, apró faluban már csaknem minden hadköteles férfi megkapta a behívóját.