Ha úgy teszünk, mintha a fasizmus történelmi kivétel lett volna, nem érthetjük meg, mi táplálja ma is
A fasizmus mint történelmi jelenség folytonosságot mutat a nyugati kultúrával.
A fasizmus mint történelmi jelenség folytonosságot mutat a nyugati kultúrával.
Honnan tudható, hogy egy rendszer a kimúlás felé tart? 25 éve rezsimváltás zajlott Jugoszláviában, amelynek messze ható következményei lettek.
Szerzőnk a gázai háború kapcsán felidézi, hogyan vált fiatalként a zsidó közösség tagjaként Izrael hívévé, és sajátította el fiatalon „tálib-reflexként” a közegben uralkodó, Izrael állam bűneit relativizáló nézeteket.
Németországban a ’60 évek végén egy egész generáció lázadt náci apáik, nagyapáik világa ellen. Egyikük maga is náci lett.
Nincsenek itt „jó” vagy „rossz” zsidók, „jó” vagy „rossz” emberek. Olyanok vannak, akik nem hajlandók elnézni a népirtást csak azért, mert zsidók követik el.
A kérdés sosem az, hogy ki beszél, hanem az, hogy mit mond. A tartalom számít.
Ne dőljetek be a szavaknak! Recenzió Mark Mazower könyvéről.
Fancsali Kinga első kötetének verseiben a beszélő jórészt társadalmi-politikai tudatosodásán keresztül jut el az általa örökletesnek – s így törvényszerűnek – hitt halálvágytól az életigenlésig.
Mit nyerünk, ha Marxot saját korának vitái kontextusába helyezzük? Mit tanulhatunk így a képviseletiség kortárs válságáról?
A januárban elhunyt David Lynch filmrendezőre emlékezünk Slavoj Žižek filozófus esszéjével, amely először olvasható magyar nyelven.