zsidóság
Izrael és én
Szerzőnk a gázai háború kapcsán felidézi, hogyan vált fiatalként a zsidó közösség tagjaként Izrael hívévé, és sajátította el fiatalon „tálib-reflexként” a közegben uralkodó, Izrael állam bűneit relativizáló nézeteket.
Címke: jószöveg
2. oldal, összesen 6
Entnazifizierung
Így lett holokauszttagadó neonáci a RAF alapítótagjából: Horst Mahler halálára
Németországban a ’60 évek végén egy egész generáció lázadt náci apáik, nagyapáik világa ellen. Egyikük maga is náci lett.
külföld
A „Soha többé” nem lehet szelektív: vagy mindenkire érvényes, vagy senkire sem Válasz Gábor Györgynek
Nincsenek itt „jó” vagy „rossz” zsidók, „jó” vagy „rossz” emberek. Olyanok vannak, akik nem hajlandók elnézni a népirtást csak azért, mert zsidók követik el.
Közös világ
Édouard Louis: Az identitás nem magántulajdon
A kérdés sosem az, hogy ki beszél, hanem az, hogy mit mond. A tartalom számít.
jószöveg
Az antiszemitizmus két történetéről
Ne dőljetek be a szavaknak! Recenzió Mark Mazower könyvéről.
irodalomkritika
Kivezetések a kétségbeesésből Fancsali Kinga Nem a haláltól című kötetének recenziója
Fancsali Kinga első kötetének verseiben a beszélő jórészt társadalmi-politikai tudatosodásán keresztül jut el az általa örökletesnek – s így törvényszerűnek – hitt halálvágytól az életigenlésig.
Szabadság
A Szabadság, ami nincs: Marx és a 19. századi republikanizmus kapcsolata
Mit nyerünk, ha Marxot saját korának vitái kontextusába helyezzük? Mit tanulhatunk így a képviseletiség kortárs válságáról?
David Lynch
Slavoj Žižek: David Lynch, avagy a feminin depresszió
A januárban elhunyt David Lynch filmrendezőre emlékezünk Slavoj Žižek filozófus esszéjével, amely először olvasható magyar nyelven.
filmkritika
A slusszpoén elmarad: a nők elleni erőszak ma is él is virul A Miénk lesz a holnap című film kritikája
Lehet-e vígjátékot, szórakoztató, humoros filmet készíteni a nők elnyomásáról, a családon belüli erőszakról?
tudás
Az egyetem filozófiai eszméje
Az egyetemek élére állított kuratóriumok immár kevésbé szakmai és tudományos megfontolás, inkább gazdasági szempontok alapján kezdték el szervezni a magyar felsőoktatást.
