A spanyol kormányfőt baloldali koalíciós partnere emlékeztette a saját ígéretére, a belügyminiszter kínos helyzetbe került.
„Ha azt akarjuk, hogy ez a terület Izrael Állam része legyen, akkor meg kell szabadulnunk a lakosság egy részétől, kerül, amibe kerül.” A mondat még 1971-ben hangzott el, egy izraeli „baloldali” kormány egyik miniszterétől.
Tegnap Haiti és Libanon, ma Gáza és Szudán, holnap Rojava és a Kongói Demokratikus Köztársaság, holnapután pedig a Globális Észak… Ne legyen kétségünk: a déli államokban zajló neokolonialista erőszak, jóllehet más formában, de majd minket is elér.
Hogyan emelkedett fel és bukott el a liberális nemzetköziség? Zombory Máté szociológus és történész az alábbi írásában az emlékezetpolitika példáján keresztül vizsgálja meg a kozmopolitizmus problematikáját.
Még az izraeli újságoknak sem könnyű csak úgy kritizálniuk.
12 hónapja lényegében egy lépést sem sikerült a fegyverszünet, pláne a béke irányába tenni.
„Vannak reggelek, amikor azzal a gondolattal ébredek, hogy formálódik Izraelben egy mozgalom a telepek bővítése ellen… De olyan reggelek is vannak, amikor az izraeli nép kollektív öngyilkosságának képével ébredek.”
A közel-keleti háború lépésről lépésre regionálissá válik. Mit jelent az eszkaláció újabb fejezete?
Irán és a libanoni Hezbollah az elmúlt hetekben egyik megaláztatást szenvedi el a másik után Izraeltől. Az iráni elnök nem akar háborút, de a Hezbollah vezérének halála után nem tudni, meddig tartható még az álláspontja.
Ki a felelős azért, hogy egy magyar cég belekeveredett a közel-keleti háború súlyos eszkalációjába?
