„Miért kérik tőlem, hogy húzzak egyenruhát, és az otthonomtól 10 000 mérföldre barna embereket bombázzak és lőjek, miközben Louisville-ben az úgynevezett néger emberekkel úgy bánnak, mint a kutyákkal?”
Miután a magányosan menetelő aktivistát meglőtték, mások folytatták útját. Három héttel később a lábadozó Meredith ismét csatlakozott a menethez. Jacksonba érkezésekor mintegy tizenötezer ember kísérte.
A csoportot négy évvel korábban alakították meg zsidó exkatonák, akik a második világháborúból hazatérve látták, hogy a fasiszták nyíltan szerveződni kezdenek az Egyesült Királyságban.
Azt követelték, hogy helyezzék hatályon kívül a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás cselekményében hozott ítéleteket.
Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.
Néhány nappal a razzia után az intézet hatalmas könyvtárát az utcán égették el, miközben Joseph Goebbels propagandaminiszter beszédet mondott. A nácik ezt követően fokozták az LMBT+ emberek üldözését.
A Rana Plaza előző napi, több ezer munkás életét követelő összeomlása után ruhaipari dolgozók százezrei tartottak munkabeszüntetést, és megtámadták a ruhaipari munkáltatók szövetségének központját.
Ezért érdemes kedd este 6 órakor ott lenned a Gólyában a munkásosztály történetéről szóló könyv bemutatóján.
A fekete férfiakat, nőket és gyermekeket az akkor még belga gyarmati sorban lévő Kongóban uralkodó állítólagos „őshonos körülményeik között” tették közszemlére. A kiállítás idejekorán véget ért, mert a kongói lakosok nem tűrték tovább az embertelen bánásmódot.
A diggerek politikája egyfajta protokommunista anarchizmus volt: a közvetlen cselekvést, a közös tulajdont és a hierarchia megszüntetését hirdették.