Endre László, Baky László, Jaross Andor. E nevek viselői 1944 tavaszán és nyarán kulcsszerepet játszottak a magyar holokauszt legvéresebb epizódjában, a vidéki zsidóság gettósításában és elhurcolásában. Három főbűnös neve, amelyekre mára – a magyar állam és politikai osztály érdekének megfelelően – a szemérmes felejtés fátyla hull. Pedig az ország demokratikus újjáépítésének munkájától lelkesült magyarok 1945-ben még tisztában voltak azzal, hogy ki felelt a 437 ezer Auschwitzba és más német táborokba deportált honfitárs hiányáért, és fontosnak tartották a bűnök feltárását és a főbűnösök megbüntetését.
Endre, Baky és Jaross népbírósági perének 75. évfordulóján A népirtástól a népbíróságig címen indítunk sorozatot, amivel az igazságszolgáltatás, valamint a magyar és kelet-európai népirtás kulcspillanatait idézzük fel, miközben feltesszük a kérdést: mik a felejtés okai, és milyen következményekkel jár a szembenézés hiánya?
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
Az 1944. október közepén kialakult, Kis Varsó néven emlegetett összecsapás a legjelentősebb magyar fegyveres antifasiszta ellenállás volt. Cikksorozatunk a lehető legteljesebb képet próbálja kialakítani az eseménysorról.
A német megszállás alatt kibontakozott legjelentősebb ellenállásban a jelek szerint zsidó munkaszolgálatosok, kommunisták, szociáldemokraták és cionista ellenálló csoportok is részt vettek.
A sorozat e záró darabja azt vizsgálja, hogy a német megszállás idején kibontakozott legjelentősebb fegyveres ellenállás mostanáig hogyan maradhatott ennyire feldolgozatlan?
A csendőrségnek meghatározó szerepe volt a zsidónak minősített magyar állampolgárok kirablásában és deportálásában. Noha a csendőrséget feloszlatták, a holokausztban vállalt szerepükért alig vontak valakit felelősségre.
A Kis Varsó résztvevői is megérdemelnék azt, hogy tetteik hangsúlyosabban megjelenjenek a hazai és nemzetközi történelmi emlékezetben.
A szerzők fegyveres nyilas pártszolgálatosok elítélt tagjainak rokonait keresték fel. Mi történt e családokban? Tudtak-e rokonuk sötét múltjáról és mit szólt ahhoz környezetük? A tárgyalás, majd a súlyos büntetés hogyan befolyásolta életüket?
Egy zuglói nyilasperben elítélt fegyveres nyilas pártszolgálatos férfi családjával interjúztak szerzőink. Második rész.
A nyilasok leszármazottai 75 év elteltével is a titkolózás stratégiáját követik. Miért nem jöhet el a társadalmi szembenézés ideje?