Kanász-Nagy Máté, a Lehet Más a Politika vezérszónoka üdvözölte a Kossuth téren gyülekező tüntetőket, majd idézte Maruzsa Zoltá kiszivárgott leveléből, hogy

„Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”

Ezzel szemben József Attilától idézte, hogy

„az igazat mondd, ne csak a valódit.”

Kanász-Nagy szerint a magyar oktatás válságban van, mert nem tudja elérni céljait, melyek:

• a nemzeti tudáskánon átadása mindenkinek egyenlő színvonalon, egyenlő mértékben – hisz különböző iskolatípusok között különbségek vannak;
• a magyar gazdaság érdekeinek szolgálata, a munkaerőpiacnak való megfelelés – hisz az összeszerelőüzem-ország húzza magával az oktatás színvonalát;
• a szociális, igazságossági cél, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Véleménye szerint ha a magyar társadalom egyenlőtlen, nehéz a szegények helyzete és a többieknek is egyre nehezebb, akkor az oktatás is sokkal nehezebb helyzetbe kerül.

Az LMP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 13 évben gyökeresen megreformálta az oktatási rendszert a Fidesz.

• Elvették az önkormányzatoktól az iskolákat, amivel a helyi lakosok, a szülők és pedagógusok beleszólása is csökkent.
• Megváltozott a finanszírozás, GDP-arányosan romlott. A félperifériás gazdasági modellben nem lehet felzárkózásról beszélni, de pláne illúzió, ha kevesebbet költünk az oktatásra mint az az ország, amit utol akarunk érni.
• Kevésbé figyel a tanulók közötti különbségekre, mint korábban.

Ezekért a felelősség a kormány tagjait terheli az LMP-s politikus szerint, hisz ők tudnának változtatni a jelenlegi helyzeten.

Véleménye szerint szükség lenne a Belügyminisztérium alá vont ágazatok, mint az oktatás vagy az egészségügy külön minisztériumokat igényelnének a megfelelő érdekérvényesítéshez.

A politikus emlékeztetett, hogy 2008 és 2018 között jelentősen romlottak a tanulók kompetenciáit felmérő PISA-tesztek eredményei.

Ráadásul a rendszer nemhogy csökkentené, de növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A politikus társaihoz hasonlóan felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánynak a nemzeti költségvetésből kellene fizetnie a pedagógusok béremelését.

A státusztörvényről elmondta, bosszúból alkották meg a pedagógusok és diákok kiállása miatt. Elmondta továbbá, hogy visszalépések történtek a pedagógusok, iskolaigazgatók autonómiája terén, és nem látszik, hogy új pedagógusokat tudnának bevonzani a pályára. Ezt a problémát pedig a meglévők túlterhelésével igyekeznek kompenzálni.