Kossuth tér • A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke azért érkezett, hogy „harcostársuk” a PDSZ támogatását biztosítsák a tüntetésen. Borosné elmondta, szakszervezetük szolidáris a sztrájkoló pedagógusokkal és oktatásszervezőkkel.
Felidézte, az MKKSZ „két évig harcolt az Emmi trükkjeivel szemben” a szociális dolgozók sztrájkjáért, és erre jogi értelemben csak akkor nyílt lehetőség, amikor a Kúria „helyretette” a minisztérium véleményét az elégséges szolgáltatásról, mikor kimondták, a munkáltatói ajánlattétel „nem irányulhat a sztrájk ellehetetlenítésére.”
„A sztrájk alapjog!” – összegezte Borosné is a fő követelést.
Elmondta továbbá, új sztrájktörvényre is szükség van, mert a jelenlegi a közszférában alkalmazhatatlannak minősül. A pedagógusok pedig – az elnök szerint – most azért tudnak törvényesen sztrájkolni, mert a február 11-i rendeletalkotással „a kormány mattot adott” magának, mert az elégséges szolgáltatás mértékét rögzítette is.
A pedagógusok sztrájkjára viszont eleve azért volt szükség a szakszervezeti vezető szerint, mert a tárgyalások során a kormány egyáltalán nem vette komolyan a szakszervezetek követelményeit, enélkül pedig megoldás sincsen. Ez a helyzet pedig Boros Péterné elmondása szerint a teljes közszférára jellemző.
„Az emberi élet minőségéért dolgozó közszféra ugyanúgy járt, mint ti: kevesebb pénzért többet dolgoztok!” – hangsúlyozta, miközben szerinte a kormánynak „csak a makroszint hatalmi játszmái a fontosak.”
A kormány – az MKKSZ elnöke szerint – nekik is hangsúlyozta, ők „nem pincérek”, ezért nem elosztási vitát folytatnak a szakszervezetekkel, szerinte azonban igenis erről van szó. Az életpályamodellek rendszere pedig kizárólag a közalkalmazottak és köztisztviselők megosztására jó:
Ezért a háromosztatú rendszer (a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és a köztisztviselői törvény) visszaállítáást is követelte. Hozzátette, a szociális dolgozók és a közszféra általa üzeni: