A Telex először az NNK által készített tanulmányról kérdezett, mely a Szputnyik vakcina hatékonyságáról szól, és az orosz hatóságok állítólag már hozzájutottak. Gulyás erre válaszul (a kormányinfó alatt nem először) elmondta, hogy a többi oltóanyagra vonatkozó adatokkal párhuzamosan fogják nyilvánosságra hozni az adatokat, majd kifejtette, a Szputnyikkal kapcsolatos adatokat eddig is ismertette.

Ezek arra vonatkoznak, mennyien fertőződtek meg az oltások után.

A lap arra is kíváncsi volt, mikor hozza nyilvánosságra a kormány az arra vonatkozó adatokat, hogy az egyes oltásokat kapottak közül hányan, és milyen oltással kerültek kórházba és szorultak ápolásra. Gulyás erre is csak azt válaszolta: majd ha meglesznek az adatok az egyes vakcinákról, akkor egyben hozzák nyilvánosságra őket.

A miniszter elmondta, hogy az EESZT-ből kell kinyerni a megfelelő adatokat, ami technikai kérdés – és értik az igényt, majd megismételte: majd egységesen kommunikálnak.

Ezután az újságíró és a miniszter arról folytattak polémiát, van-e megfelelőbb eszköz arra hogy meggyőzzék az embereket az oltások felvételéről, mint az oltás nélkül és oltással kórházban fekvők aránya közötti különbség. A miniszter ennek keretében a sajtó felelősségét, illetve felelőtlenségét fejtegette.

A Telex tudósítója arra is kíváncsi volt, mikor lesz ismét napi sajtótájékoztatója az Operatív Törzsnek. A miniszter válaszában elmondta: véleménye szerint itt az ideje visszaállni a napi járványügyi tájékoztatásra.

Az 5-12 évesek oltásával kapcsolatban a miniszter – sokadszorra – elmondta, majd akkor kezdenek hozzá, az uniós és magyar ügynökségek engedélyezik az egyes oltóanyagokat. A miniszter azt is kifejtette, a gyerekeknek lehetőleg olyan oltást adnak, amit mindenki elismer, ha azonban nem áll rendelkezésre ilyen, akkor

A Telex tudósítója említette, hogy a benzinár-korlátozás bejelentése óta 6 százalékkal estek a MOL-részvények. A miniszter erre válaszul elmondta, amennyiben valaki bennfentesen kereskedett, az bűncselekmény.

Gulyás kérdésre azt is közölte: jelenleg úgy látja, a belarusz állam szervezetten támogatja a migrációt, aminek következtében menekültek torlódtak fel a lengyel-belarusz határnál.

Elmondta azt is, ezért sem vétózták meg a Belaruszt sújtó szankciókat, noha nem látja megfelelőnek őket. Ezután tágabb fejtegetésbe kezdett az uniós szankciók általános hatástalanságáról, miközben a kormány külpolitikáját fényezte.

A Pegasus-botrányról is kérdezték a minisztert. Itt fenntartotta, hogy továbbra sem tiszte megítélni, hogy Kósa Lajos államtitkot sértett-e, mikor elismerte, hogy a kormány szerezte be a szoftvert.

Ezután a mások által tett nyilatkozatokat idézve finoman arra utalt, hogy nem feltétlenül kell hinni Kósa kijelentésének.

A Telex a viszonylag régi megfigyelést szabályozó törvényre utalva emlékeztetett, hogy 30 éve a technikai fejlődés miatt egész mást jelentett megfigyelni valakit, mint manapság – és ennek megfelelően nem kellene-e aktualizálni a törvényt.

Gulyás szerint több szabály is vonatkozik a titkos információgyűjtésre, kiemelve a célhozkötöttséget, miszerint csak arra lehet felhasználni az információkat, amire szerezték őket. Így például a véletlenül megszerzett magánjellegű információkat meg kell semmisíteni.

Véleménye szerint éppenséggel az állam vált gyengévé, utalva arra, hogy multicégek váltak a legnagyobb adatgyűjtőkké. Ezután fejtegetésbe kezdett a technológia fejlődése és az állam és cégek által birtokolt információmennyiség arányának eltolódása kapcsán. A miniszter szerint e tekintetben van szabályozási feladata az államoknak és államszövetségeknek.

A Telex munkatársa arra is kíváncsi volt, hogy amennyiben indokolt módon figyeltek meg a Pegasussal újságírókat és másokat, akkor nem kellene-e az érintetteknek büntetőeljárás alatt állniuk. A miniszter válaszában kifejtette, hogy előfordult, hogy embereket nem tevékenységük, hanem a kapcsolataik miatt vontak megfigyelés alá.