Az LMP frakcióvezetője a Gyurcsány-Bajnai kormány vasúthálózati leépítéséhez hasonlította azt, ahogy Orbánék is szárnyvonalakat zárnak be, „holott semmiféle gazdasági racionalitás” nem állt a döntés mögött, sőt mint ahogy az most a járvány alább hagyása után kiderült, nem is átmeneti.

Kiemelte, volt olyan „bátor, fideszes képviselő”, aki már nyíltan tiltakozott a Palkovics László által fémjelzett intézkedés ellen.

Orbán válaszában hangsúlyozta, a magyar vidéket „nem Keresztesnek kell megvédenie”, a magyar vidéket szerinte tíz éve csak ez a kormány védi. Majd elismételte, a vasúti bezárások nem állandóak, csak „járványügyi menetrend van”, annak tapasztalatairól elemzést készül, és majd annak elkészülte után lesz végleges döntés.

Keresztes viszontválaszában kétségeit fejezte ki az állítással kapcsolatban, szerinte az amúgy haszontalan Budapest-Belgrád vasútvonal annyi pénzből készül, amelyből „175 ezer munkahelyet lehetne teremteni”, ugyanakkor ennek szerződéseit a kínai féllel titkosították.

A miniszterelnök erre más rövidebben válaszol, azt mondta, „nem tudja, milyen titkosításról” beszél Keresztes, és hozzátette, a kínai fél persze kiköthet titkosítást a dokumentumok egy részére.

Hozzátette, ez a beruházás geostratégiai jelentőségű, hiszen Budapestet Belgráddal össze kell kötni vasúttal.