A Városházán tartja megemlékezését az újonnan megválasztott főpolgármester, Karácsony Gergely. Beszédében elmondta, hogy bár 1989-ben megalakult a harmadik magyar köztársaság, utóbbi szó nyolc évvel ezelőtt eltűnt az ország nevéből és egyre inkább eltűnőben van az ország működéséből is. Azonban a mai nap a 10 nappal ezelőtti önkormányzati választások után a köztársaság újjászületésének a napja is, aminek a helyreállításához még sok közös munkára lesz szükség.

Budapest nemcsak az itt lévő huszonhárom kerület közössége, hanem ez a a város a nemzet fővárosa, minden magyar fővárosa.

Elmondta, hogy Budapestnek olyan közösségnek kell lennie, amelyben minden magyar otthon érzi magát, amelyet minden magyar sajátjának érez – azoké is, akik 10 nappal ezelőtt nem a változásra szavaztak. Sokat kell dolgozniuk azért, hogy az ő bizalmukat is megszerezzék, azonban reméli, hogy ez sikerülni fog.

Október 23., mind az 1956-os, mind az 1989-es is a közösséggé válás ünnepe volt – két olyan történelmi pillanat, amelyben felfénylett, hogy minket összeköt a haza és a szabadság szeretete. A szabadságot és a hazát pedig nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámoljuk mindkettőt – mondta Karácsony.

Szerinte éppen emiatt a nemzeti és a lyukas zászló nem lehet csak az egyik vagy a másik oldalé, mint ahogy a jog és az igazság, a köztévé és a rádió, sőt, a Quimby sem lehet egyik vagy a másik oldalé, csak a közösségé, hiszen ezt jelenti a köztársaság. Hangsúlyozta, hogy október 13-án nem azért vették vissza Budapestet, hogy kisajátítsák, hanem azért, hogy visszaadják azoknak, akiké mindig is volt: a budapestieknek.

Van ebben a városban két közös célunk: tegyük Budapestet Kelet-Közép-Európa legélhetőbb és legzöldebb városává, tegyük a szabad köztársasági Magyarország legfőbb központjává.

Kifejtette, hogy mit kíván az országnak és a városnak, és hogy miért kell dolgozni: több emberséget, több szolidaritást, kevesebb kilakoltatást, több bölcsődét, rendelőt, CT-t akarnak, mindezek mellé pedig kevesebb stadiont, több átláthatóságot és semennyi mutyit a politikusoknak. Fontos cél, hogy több fa, több zöld legyen a városban, valamint kevesebb beton és térkő. Minden eszközzel tenni kell a szólás-, a sajtó-, a gondolat, valamint a kultúra szabadságáért, és létre kell hozni az esély- és jogegyenlőséget is.

Karácsony Gergely fontosnak tartja, hogy az új vezetők végre ne példabeszédeket tartsanak, hanem példát mutassanak becsületből és tisztességből, nyitottságból és elfogadásból, emberségből, és abból, hogy nem hagyják magukat megosztani.

Elmondta, hogy

sokan fogják egymással szembeállítani egymással Budapestet és a vidéki Magyarországot, de ne dőljünk be azoknak, akik össze akarnak veszejteni minket – mi magyarok összetartozunk!

A főpolgármester szerint 1956 felkelői valójában nem követeltek sokat, csupán olyan országot akartak, ahol nem hazudnak a képükbe és a vezetők a közjót szolgálják a saját gyarapodásuk helyett, valamint kelet helyett nyugatra fordítják az országot. Bár az 1956-os forradalmat leverték, a szabadságvágy mindig újra utat tör magának –

’89-ben sem álmodtunk másról, mint hogy ne hazudjanak a képünkbe a mi pénzünkből fenntartott csatornákon, hogy az ország hajója végre nyugaton horgonyozzon le kelet helyett – most harminc év elteltével ugyanez történik 2019-ben is.

Vissza kell venni a hatalmat „a lentről indult vezetőktől, akik most lenéznek ránk”, azoktól a vezetőktől, akik „azt hiszik, hogy nekik mindent szabad”.A felelősségvállalás új korszakát akarja megnyitni, ennek a szimbóluma pedig a Városháza melletti parkoló, ami innentől az embereké lesz.

1956-ra azért kell emlékeznünk, hogy tudjuk: van veszíteni valónk, jogunk van a szabadsághoz, a demokráciához, de van felelősségünk is, hiszen tenni kell érte minden nap

– zárta beszédét az új főpolgármester.