isztambul •

Nagy port kavart az a nyilatkozat, amelyet az erőszakos rajatütésekkel is összefüggsébe hozható Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetője, a kurd mozgalom egyik alapítója, Abdullah Öcalan juttatott ki a török hatóságokon keresztül İmrali szigetén, Isztambul mellett található, szigorított börtönéből.

Ebben Öcalan burkolt módon, de az ellenzék jelöltjének, a Köztársasági Néppártnak a jelöltje, Ekrem İmamoğlu és Binali Yıldırım kormánypárti jelölt küzdelmében a kurd-baloldali HDP-től „részreahjlás nélküli” hozzáállást kért.

„A Népek Demokratikus Pártján (HDP) belüli demokráciafelfogás azt is jelenti, hogy nem szabad oldalt választania, vagy belekeverednie a jelenlegi választási vitákba”

-írta Öcalan.

A keddi Öcalan-levelet a kormányzati, központi török Anadolu Ügynökség csupán csütörtökön közölte le, eredeti dátumozása arra enged következtetni, hogy Öcalan nyilatkozata egyfajta válaszként született meg az ugyancsak „terrorizmus” vádjával előzetesen bebörtönzött, de el nem ítélt HDP-alapító társelnök Selahattin Demirtaş hétfői nyilatkozatára, amelyben azt közölte, İmamoğlu jó vezető lenne, és tervei az egész török társadalom hasznára válnának, győzelme pedig Törökország érdeke lenne.

Öcalan ugyan szellemi vezetőnek számít a kurd emancipációs törekvések több millió támogatójának az országban, de mivel 1999 óta török őrizetben, 18 éve pedig elzárva, és körülvéve raboskodik, a 2015-ben megrekedő kurd békefolyamat előtt is erős forráskritikával kezelték hívei a kijuttatott nyilatkozatait, azt sejtve, hogy a török belügy és a szakszolgálatok azokat rendszeresen manipulálják.

A HDP jelenlegi társelnökei ezzel összhangban óvatosan, udvariasan de elutasították az Öcalan-levélben foglalt javaslatokat, közölve, hogy a párt autonóm módon döntött az ellenzék jelöltjének támogatásáról, mint ahogyan nem indítottak ellene jelöltet március 31-én sem.

Azt közölték, természetesen Öcalan nyilatkozata összhangban van a párt irányvonalával, ugyanakkor érzékelték, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök immár elkeseredett az ellenzék esélyei miatt, ezért érthető, hogy megpróbálja a PKK vezetőjét a HDP ellen fordítani.

A török hírügynökségek pedig ma reggel azt közölték, immár az Edirnében, a bolgár-török határnál raboskodó Demirtaş is „támogatja az İmrali-i nyilatkozatot”, a semlegességről, a nyilatkozatból azonban inkább úgy tűnik, ő csak elismételte mindazt, amit a HDP vezetősége már előtt, igaz helyzetéből adódóan az éles kormánykritika nélkül.

Mint ismeretes, a március 31-én megtartott török helyhatósági választásokon szimbolikus diadalt aratott az ellenzéki Köztársasági Néppárt és jelöltje, amikor kiderült, az isztambuli választásokon néhány százalékponttal győzött Erdoğan jelöltje ellenében. A győzelemhez nagyban hozzájárult az, hogy az általában a HDP-t támogató baloldaliak is hajlandóak voltak átszavazni, az egyébként jócskán nacionalista, de Erdoğan fő ellenzékének számító CHP-ra és magára Ekrem İmamoğlura is.

A török Legfelsőbb Választási Bizottság (YSK) hivatalosan többszöri újraszámolás után, és csak április 17-én ismerte el İmamoğlu hivatalos győzelmét, az AKP azonban megóvta az eredményt, így a mai napra újabb, időközi választást írtak ki Isztambulba.

Az ellenzék és a kormánypárt is tudja, sok forog most kockán: az Azonnali beszámol arról is, hogy a CHP például kampánya során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nyári hetekben a tengerparton nyaraló ellenzéki szavazókat is elérjék megismételt kampányukkal, és komoly mozgalmat szerveztek annak céljából, hogy bizonyosan visszatérjenek Isztambulba leadni a voksukat.

Ez utóbbi körülményre a kormányzó párt is nagy hangsúlyt fektet, ma például az állami légitársaság is bejelentette, huszonnégy extra járatot indít annak érdekében, hogy mindenki visszaérjen szavazni, a buszpályaudvar környékén pedig a befelé érkező távolsági járatok megbénították a forgalmat is:

(Al Jazeera, Azonnali, BBC)