Bréma, Németország • A Német Szövetségi Köztársaságban az EP-választás napján számos helyi választást tartanak, a legkisebb tartományban, a Bréma városát és a várostól 30 kilóméterre fekvő kikötőt, Bremerhavent magában foglaló Hanza-városban pedig tartományi választások lesznek. A választás történelmi eredményt hozhat, hiszen a tartományt a szövetségi rendszer visszaállítása, vagyis 1946 óta, 73 éve kormányzó szociáldemokraták a közvélemény-kutatásokban a konzervatív CDU mögött kullognak, és koalíciós partnerük, a Zöldek akár ki is húzhatjuk alóluk a talajt.
Már a párt 2015-ös 32.9 %-a is rossz eredménynek számított az egykor a kikötővárost benépesítő masszív szervezett munkásságra építő pártszervezet számára, ekkor Carsten Sieling polgármester-miniszterelnök vezetésével a Zöldekkel közösen tudtak szűk többséget alkotni. Azóta azonban a szocdemek vereséget vereségre halmoznak: több tartományban kiestek a kormányból, a 2017-es szövetségi választáson pedig a legrosszabb eredményüket könyvelhették el a világháború óta, az EP-választáson pedig már a 18 %-os eredményt is sikerként könyvelhetnék el, és minden bizonnyal a Zöldek mögé, a 3. helyre szorulnak.
A tartományi mérések a pártot az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai 22-25 %-ra mérik, az elmúlt hetekben már a CDU alá (25-28%), a trend ráadásul a konzervatívoknak kedvez.
Germany (Bremen regional election), INSA poll:
CDU-EPP: 28% (+6)
SPD-S&D: 23% (-10)
GRÜNE-G/EFA: 18% (+3)
LINKE-LEFT: 11% (+1)
AfD-EFDD: 6%
FDP-ALDE: 6% (-1)
BIW-ENF: 2% (-1)
…+/- vs. 2015 election
Field work: 15-20 May ’19
Sample size: 1,000
➤ https://t.co/obOCVirbpF pic.twitter.com/9b7UYdw1Jh— Europe Elects (@EuropeElects) May 21, 2019
A CDU jelöltjének, az IT-vállalkozó Carsten Meyer-Hedernek számos kampánytéma áll kézre: Bréma rendelkezik a legmagasabb egy főre eső adóssággal a tartományok közül, itt a legmagasabb a gyerekek szegénységi rizikója, és – noha az elmúlt években csökkent – itt a legmagasabb a munkanélküliség aránya. A problémákról a Spiegel múlt heti számának elemzése alapján nem kizárólag az egymást követő kormányok tehetnek:
Bréma 557 ezer lakójával a többi tartományhoz képest aránytalan adminisztrációs terhekkel és a városállamiságból adódó egyéb adottságokkal küzd (a Brassó méretű városnak ugyanúgy fenn kell tartania alkotmányvédelmi hivatalt és közmédiát, mint a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfáliának, és ez csak két példa a számos közül), miközben a kikötő, amely a várost az évszázadok során naggyá tette, fokozatosan eljelentéktelenedik.
A politikai újonc Meyer-Heder előre megmondta, hogy a jobboldali, vállalkozó-párti AFD-vel és a Zöldekkel együtt szeretne kormányozni. A három pártnak jó eséllyel meglenne a többsége, más kérdés, hogy a programok és ideológiák mennyire összeegyeztethetőek.
A Zöldek listavezetője, Maike Schaefer nem köteleződött el egyik potenciális partner mellett sem, a die Tageszeitungnak adott interjúban azonban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a helyi SPD-vel hatékonyan tudna együttműködni, az SPD a Zöldek legfontosabb ügyét, az elővárosi közlekedés fejlesztését szerinte rendszeresen blokkolja. A CDU jelöltjével ebben a kérdésben ugyanakkor hasonlóakat gondolnak, nyilatkozta a TAZ-nak. A környezeti- és klímakérdésekben, valamint szociálpolitikában teljesen más világot képviselő FDP-vel való együttműködés azonban a zöld listavezető szerint is nehezen elképzelhető.
Carsten Sieling konzervatív kihívójához hasonlóan nyíltan – és az előrejelzéseket tekintve realisztikusan – három-párti koalícióval tervez, a Zöldek mellett a radikális baloldali Balpárt bevonásával alkotna vörös-vörös-zöld koalíciót. Ennek megvalósulása szintén történelmi fordulat lenne: először kerülne sor ilyen felállású koalícióra az egykori NSZK tartományaiban (Thüringiát 2014 óta, Berlint 2016 óta vezeti hárompárti baloldali koalíció), a Balpárt pedig fennállása óta először kormányozhatna „nyugati” tartományt.
(Spiegel, Süddeutsche Zeitung, TAZ)