2016 júliusában puccsot szerveztek Erdoğan ellen. Mai napig nem tudni biztosat arról, ki szervezte a katonai vezérkar nagy részének támogatását élvező puccsot, de a rezsim Fethullah Gülent, az USA-ban élő konzervatív vallási vezetőt, korábbi szövetségesét tette felelőssé a kísérletért. A puccskísérletet a lojális erők megakadályozták, ebben az elnök hívására utcára özönlő tömegek is segítségükre voltak.
A CNN tudósítása a puccskísérletről
A hatalmát addig is válságról válságra koncentráló rezsim a sikertelen puccsot az ellenzékkel való leszámolásra használta fel. Rendkívüli helyzetet léptettek életbe, amelyet azóta 7 alkalommal hosszabbítottak meg (Erdoğan ennek feloldását ígérte, amennyiben újra bizalmat kap.) Az elmúlt csaknem két évben több mint 50 ezer főt vettek őrizetbe, köztük katonákat, ellenzéki aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat, több mint 2100 ítélet született, körülbelül 1500 alkalommal mondtak ki életfogytiglani szabadságvesztést a vádlottra, amit többnyire szigorított körülmények között kell tölteniük. A vád többnyire a puccsban, annak előkészítésében való részvétel, illetve egyéb, államellenes cselekedet (jellemzően terrorizmus támogatása). Az állam megtisztításának jelszavával 14 ezer főt rúgtak ki állásából: jellemzően tanárokat és bürokratákat.
Az egész pályás letámadás egyáltalán nem csak a puccsal összefüggésbe hozható ellenzék ellen indította meg Erdoğan. Rács mögé került számos szekuláris ellenzéki aktivista és újságíró, elsősorban a kurd ügy támogatói. A baloldali, főképp kurdok által támogatott Népek Demokratikus Pártja (HDP) vezetőinek nagy része rács mögé került. Noha a párt a kurd helyzet békés rendezéséért küzd, és a puccskísérletet is elítélték, vezetőit és aktivistáit azzal vádolták meg, hogy a török állammal fegyveres konfliktusban álló Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) segítik, és elősegítették a 2015-2016-os isztambuli és ankarai bombatámadásokat. Selahattin Demirtaş, a párt egykori vezetője jelenleg a rácsok mögül az elnöki posztért (2016. november 4-e óta van előzetesben). De börtönben ül az Amnesty International törökországi irodájának vezetője is.
A pontot az i-re a mai, folyamatosan romló gazdasági helyzet miatt előrehozott parlamenti – és elnökválasztás tenné fel. A választás után lépne életbe az az alkotmánymódosítás, amit 2017 áprilisában szűk többséggel erősítettek meg népszavazás útján a törökök.
A jelenlegi választás után egy erős prezidenciális rendszer lép életbe: a kormány feje a miniszterelnök helyett a köztársasági elnök lesz, akinek az új kormány alakításán, miniszterek és magas rangú tisztségviselők kinevezésén túl arra is joga lesz, hogy egymagában rendeleteket bocsásson ki, és feloszlathatja a parlamentet is. A törvényhozás emellett eljelentéktelenedik: a képviselők innentől törvényeket javasolhatnak és az elnök által előterjesztett költségvetésről dönthetnek.
Időközben Erdoğan jelentősen növelte befolyását az igazságszolgáltatáson, és hadjáratot indított a sajtó ellen (a legnagyobb ellenzéki lapok többsége ma már megszűnt vagy kormánykézben van), és kijelenthető, hogy amennyiben nyer, Erdoğan intézményes kontroll nélkül elnökölhetne és kormányozhatna.