A török állam történetét végigkíséri a különböző nemzeti és vallási kisebbségek kálváriája. Az örmények eltűnésével a török nacionalisták célkeresztjébe az ország síita alevi vallási kisebbsége és a kurdok kerültek. Erdoğan hatalomra kerülése éppen azoknak a kurdoknak volt köszönhető 2002-ben, akik a hozzájuk hasonlóan a világi, katonai vezetés alatt álló török állam által üldözött modern iszlamistáktől, és vezetőjüktől várták helyzetük jobbulását.
A kurd tartományok Törökország délkeleti felén azonban átmeneti békefolyamatok ellenére mindig rebellis tartománynak számítottak. A szír határ melletti Urfa tartományban született például Abdullah Öcalan, a kurd militáns marxista PKK alapítója, aki éppen ezeken a területeken 1984 és 2013 között gerillacsapatokkal és a szegényparasztság támogatásával folytatott véres felkelést a török hadsereg és az őket támogató kurd földbirtokos réteg (agák) ellen. A konfliktusnak hozzávetőleg 40,000 áldozata lett. Eddig.
2014-ben azonban új kurd politikai mozgalom született. A Népek Demokratikus Pártja (HDP) a PKK-val némileg szemben a békés török-kurd rendezés, a nemzetiségi autonómia és a zöld szocializmus mellett állt ki, és főleg választásokon kívánt hatalmat szerezni.
Társelnökük, Selahattin Demirtaş diyarbakiri ügyvéd és jogvédő el is indult a 2014-es elnökválasztáson, ahol 9,76 %-kal (közel 4 millió szavazat) szép eredményt hozott. Igazi problémát azonban az újbalos mozgalom kiterjedése okozott 2015-ben:
Biz de oyumuzu, cezaevinde kullandık. Herkesin sandığa giderek ülkenin geleceği için, tercihini demokrasiden yana kullanmasını diliyorum. Oy verme işleminin sakin ve huzurlu bir ortamda tamamlanmasını umuyorum. Sonuçların çok güzel olacağına inanıyorum. Hepimize hayırlı olsun. pic.twitter.com/ceinNMfLN8
— Selahattin Demirtaş (@hdpdemirtas) June 24, 2018
Demirtaş ma a börtönből szavazott
A kurd kisebbség a 81 milliós török lakosság 17%-kát teszi ki, az 59 millió szavazóra jogosult közül ekkor közel 6 millió kurd, alevi és nagyvárosi török radikális szavazott a HDP-re.
A párt eddigi csúcspontja ez a 13%-kos eredmény, amellyel akkor megakadályozta Erdoğan miniszterelnöke, Ahmet Davutoğlu parlamenti többségét. Azóta és a 2016-os puccs óta lecsapott rájuk a kormányzat, a pártnak több mint 140 képviselője, polgármestere, és szinte az összes vezetője börtönben ül.
Ennek ellenére népszerűek, és Erdoğannak mindenképpen 10% alá kellene szorítania a HDP-t a déli kerületekben (Şanliurfa, Diyarbakir, Mardin, Hakkari, Şirnak, Derşim), hiszen akkor nem jutnak be, és az itt általában másodikként szereplő AKP, tehát Erdoğan pártja kapná az összes mandátumot. A jelenlegi szoros versenyben pedig éppen ez kellene az elnöknek a parlament ellenőrzéséhez.