A szlovén választási rendszer egyszerű listás arányos rendszer, 4 százalékos bejutási küszöbbel. Ez azt jelenti, hogy minden párt a szavazatai arányában (nincsenek egyéni körzetek) kap mandátumokat. Viszont mivel a szlovén pártrendszer széttöredezett, fontos kérdés lesz a kormányalakítás szempontjából, hány párt nem jut be végül a parlamentbe, és ők hány százalékot kapnak. A Fidesz-szövetséges SDS ugyanis a különböző kutatások szerint 23-30 százalék közötti szavazatot szerezhet. Ellenben rajta kívül csupán 4 párt van amelyeket biztosan a küszöb főlé mérnek, és még 5 párt amely kicsivel a küszöb felett, vagy a környékén vagy kicsit alatta tanyázik a mérésekben. Ez pedig azt jelenti, hogy extrém estben a kieső szavazatok miatt 30%-a akár a mandátumok 40 százalékát is megszerezheti az SDS az arányos rendszerben.

Persze valószínűbb, hogy nem ez a verzió történik meg.

Az utolsó kutatások szerint az Orbán-szövetséges SDS a szavazatok 23-30, a második helyre előrejelzett a volt humorista író és polgármester által alapított Marjan Šarec listája 8-13 százalékot, a volt miniszterelnök Miro Cerar Modern közép nevű liberális pártja 7-10 százalékot, az újbaloldali Levica (Bal) pártszövetség 6-9 százalékot, a kereszténydemokrata Új Szlovénia 4-9, a nyugdíjas párt 4-7 százalékot szerezhet, míg a szociáldemokratákat 6 és 12 százalék közötti eredményre mérik. A bejutás küszöbén táncol az utolsó kutatások szerint a volt miniszterelnök, Alen Bratušek pártja és a nacionalista Szlovén Nemzeti Párt. A másik Szlovén Nacionalista Pártot, a Szlovén Néppártot ellenben nem sokkal, de minden kutató a 4 százalékos küszöb alatt méri.