A Wellhello dala után Gyetvai Viktor diáktüntetőé a színpad. Nem látja a tömeg végét, biztos benne, hogy megint több, mint százezren vannak kint az utcán, nagyon lelkesen fog bele a mondandójába.

A mai események a történelemkönyvek lapjaira kerülnek. Reméli, elegen vagyunk a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget. A fiatalok változást akarnak.

A tömeg „mi vagyunk a többség” skandálással kapcsolódik be –

Hiába vagyunk mi a többség, fűzi tovább a szót Gyetvai, Magyarországot nem szabad megosztani ez alapján sem. A tüntetők elképesztően színes közege abban biztosan egyetért, hogy demokratikus, nyugodt, ellenségképtől nem zaklatott ország polgárai szeretnénk lenni.

A tömeg hosszan skandál: demokráciát.

Ehhez a gyűlöletpropagandának kell véget vetni. A reményt táplálhatja az elmúlt két tüntetés résztvevőinek sokszínűsége, ahol a prode, a székely, a magyar, és az Eu zászló vonult együtt. Ezek a személyes ismeretségek, kapcsolatok menthetik meg Magyarországot.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a tömegben ott állnak a tüntetők közt a római parti mobilgáttal kapcsolatos népszavazási kezdeményezés aktivistái.

Álljunk ki most mellettük, és álljunk ki ezután mindenkiért, ne hagyjunk veszni még egy ügyet, még egy független médiumot, és ne kelljen még több embernek külföldre menekülnie – legfejjebb Orbán Viktornak, de inkább börtönbe!

fejezi be beszédét, a tömeg „Orbán takarodj!” skandálással kapcsolódik be.