József Attila: Hegel – Marx – Freud
Fiatal szerzőnk gondolatai a költészet napja alkalmából.
Fiatal szerzőnk gondolatai a költészet napja alkalmából.
Lássuk meg egymás történeteiben magunkat!
Horváth Györgyi 31 éven keresztül dolgozott szakápolóként és asszisztensként. Elmondja, mi a baj a magyarországi egészségüggyel, miért hagyta ott a munkahelyét, s hogy miért nem írta alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.
A Tett eltökélt szándéka, hogy minél több cikket közöljön a feminizmusról vagy a szexualitásról – és persze a szerelemről. Hogyan is lehetnénk szabadok, ha a szerelmünket, szerelmeinket illetően nem vagyunk azok?! Sorozatunk nyitódarabja a kapcsolati anarchizmus kérdését járja körül, amely kérdés – a poliamóriával együtt – a kortárs libertárius viták középpontjában van.
„Egy gondolat dolgozik ilyenkor az emberben: legyen túl az egészen úgy, hogy ne ártson különösebben senkinek, ne öljön meg senkit” – írja az egészségügyi ápolók félelmeiről és szorongásairól a COVID-osztályt is megtapasztalt kamarádunk.
A szocializmus az emberiség társadalmasítása, egy olyan társadalom álma, ahol egyenlő minden ember, ezen egyenlőség a szabadságból fakad, a szabadság pedig az egyenlőségből.
1921 február-márciusában a petrográdi munkások és a kronstadti erőd tengerészei a lázadás útjára léptek.
A kommünnek egészen példátlan jelentősége van a szocialista mozgalom életében: általa egy új történelmi öntudat született meg, a munkásmozgalom sajátlagos öntudata.
A kortárs anarchizmus egyik legizgalmasabb alakja a tétlenség ideológiájáról, a kormányzati ellenfelkelésről és arról ír, hogy az erőszakmentességről szóló diskurzusoknak milyen érvelési hibájuk van.
Nick Heath 1900-1923: Anarchizmus Szibériában című írása megismertet bennünket a szibériai anarchizmus történetével. A mozgalmat a bolsevik ellenforradalom buktatta meg száz évvel ezelőtt.