1911. január 25.: Kivégzik Kanno Szugakót
Az anarchista feminista Szugakó többedmagával merényletet tervezett a császár ellen. Mindmáig ő az egyetlen nő, akit hazaárulás miatt végeztek ki Japánban.
Az anarchista feminista Szugakó többedmagával merényletet tervezett a császár ellen. Mindmáig ő az egyetlen nő, akit hazaárulás miatt végeztek ki Japánban.
750 ezer acélipari munkás szüntette be a munkát. A tiltakozás a második világháború nyomán az országon végigsöprő hatalmas sztrájkhullám része volt.
A diákok így tiltakoztak a kormány hallgatói ösztöndíjak csökkentésére irányuló terve ellen.
A két forradalmi szocialistát a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) utasítására cselekvő jobboldali félkatonai szabadcsapatok tagjai gyilkolták meg.
A tizenkilenc éves ukrán antináci ellenálló harcosból a náci német haderő brutális kínzásokkal próbálta kihúzni bajtársai nevét – sikertelenül.
Bár a brit gyarmati kormány törvénytelennek nyilvánította a sztrájkot, ötvenkét nap elteltével tárgyalások kezdődtek. A munkáltatók 1922. március 5-én kapituláltak, és beleegyeztek a 15–30 százalékos béremelésbe.
A duzzasztógát tervezett építési helyét huszonnégyezer indiai falusi lakos foglalta el. Fellépésükkel sikerült megakadályozni a projektet.
Az októberi rablázadás előkészítéseként a rabok a lőszergyárból ellopott puskaporból bombát készítettek.
Llopart a nacionalisták ellen harcolt a spanyol polgárháborúban, utána a francia ellenállás soraiban küzdött a második világháborúban, majd csatlakozott a földalatti ellenálláshoz Spanyolországban.
A mexikói Chiapas állam őslakosai saját ellenőrzésük alá vonták településeiket, újraosztották a hatalmat, és a közvetlen demokrácia eszközeivel szervezték újjá a társadalom irányítását.