Két héttel később már 130 ezren sztrájkoltak, a dokkmunkások feleségei pedig lakbérsztrájkot szerveztek a munkabeszüntetés idejére.

A terrortámadásban életét vesztette a 32 éves antirasszista Heather Heyer, aki több ezer társával a neonácik, Ku-Klux-Klan-aktivisták és más fehér nacionalisták és antiszemiták által szervezett „Egyesítsük a jobboldalt” gyűlés ellen tiltakozott.

A tüntetők a belső útlevelek rendszere ellen tiltakoztak, amely a fekete és indiai emberek szabad mozgását korlátozta az apartheid idején. A tiltakozás az egész országra kiterjedő, két éven át tartó polgári engedetlenségi hullámot indított el.

Az USA számos magas rangú katonatisztje megerősítette, hogy a bombázás szükségtelen volt Japán legyőzéséhez. Azonban a második világháború végén az USA figyelmeztetést akart küldeni a keleti blokkbeli „szövetségeseinek”.

Kolumbusz a ma Bahama-szigetek néven ismert területen ért partot, ahol azonnal elkezdte bebörtönözni és meggyilkolni az őslakosokat, majd rabszolgasorba taszította őket, és arany után kezdett kutatni.

„Való igaz, hogy a daruk dolgoztak, és az áruk a dokkokból a hajókra kerültek, de minden olyan komótosan haladt, hogy az egész lélektelenül végzett munkának tűnt” – írta a munkalassításról a Telegraph tudósítója.

A megígért háborús jutalmukat követelő, felvonuló veteránokra és családtagjaira az USA kormánya ráküldte a hadsereget. A tankokkal, szuronyokkal, szablyákkal támadó katonák két veteránt és egy 11 hetes csecsemőt megöltek.

A buiszvezetők sztrájkja volt a kezdete annak a tiltakozássorozatnak, amely a kubai munkások és diákok egész országot megbénító általános sztrájkjában csúcsosodott ki, és amely kikényszerítette Gerardo Machado diktátor távozását.