1984. március 5.: Megkezdődik a nagy brit bányászsztrájk
Margaret Thatcher miniszterelnöknek és kormányának feltett szándéka volt, hogy megtöri a munkásszervezetek erejét, és átnyomja a tömeges privatizációt és a szabadpiaci reformokat.
Margaret Thatcher miniszterelnöknek és kormányának feltett szándéka volt, hogy megtöri a munkásszervezetek erejét, és átnyomja a tömeges privatizációt és a szabadpiaci reformokat.
A gyarmati uralom elleni Mau Mau-felkelés leverése céljából a brit kormány mintegy négyszázezer kenyai civilt vetett koncentrációs táborokba.
A 15 éves afrikai amerikai iskoláslány megtagadta, hogy átadja ülőhelyét egy fehér utasnak. Pont mint Rosa Parks néhány hónappal később.
A megbuktatott Jean-Bertrand Aristide elnök progresszív reformjaival – a minimálbér megduplázásával, a szegények élelmezésének támogatásával, az iskolák és kórházak építtetésével – sokakat magára haragított.
Ez volt az egyetlen olyan nyilvános tömegdemonstráció, amelyet németek szerveztek a zsidók deportálása ellen.
Az USA által támogatott antikommunista diktátor a tömeges tiltakozás nyomán kénytelen volt elmenekülni az országból.
A rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal támadt segélyek csökkentése ellen tiltakozó négyszáz, többségében roma tüntetőre, majd másnap arra a településre is, ahol a tiltakozók laktak.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
A raglani golfpálya területét a kormány még az első világháborúban foglalta le, majd az őslakosokat kilakoltatták, otthonaikat és sírjaikat lerombolták, a földet pedig magánfejlesztőknek adták el.
A rendőri elnyomás elleni tiltakozás helyszínéül azért a Black Cat Tavern LMBT+ bárt választották, mert a rendőrség január 1-jén ugyanitt tartott erőszakos razziát.