November másodikán, a Tel Aviv-i tengerparton találta meg az izraeli rendőrség a zavartan bolyongó Jifát Tomer-Jerusalmi dandártábornokot, aki az izraeli hadsereg (IDF) katonai ügyészségének első női vezetője volt. Tomer-Jerusalmi október 31-én nyújtotta be lemondását, egy felvétel kiszivárgása miatt, melyen az látható, ahogy izraeli katonák súlyosan bántalmaznak egy palesztin foglyot. Az országban komoly politikai botrány tört ki az eset kapcsán, mely rámutatott a palesztin foglyok rendszeres bántalmazásának, kínzásának ügyére is.

Számos jelentés és bizonyíték került már nyilvánosságra az izraeli börtönökben tapasztalt visszaélésekről, mégis kevés eset kerül bírósági, vagy egyáltalán nyomozati szakaszba, holott Izrael is ratifikálta az 1949-es genfi egyezményt, mely szigorúan szabályozza a hadifoglyokkal szemben tanúsított elvárt magatartást. Az elmúlt napokban azonban mind az izraeli, mind a nemzetközi médiában fókuszba került a zsidó állam palesztin foglyokkal való bánásmódja.

Tavaly július 5-én a Szde Teiman fogolytáborból súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak egy palesztin foglyot. Július 29-én a katonai rendészet az eset kapcsán kilenc tartalékos katonát tartóztatott le a Beér-Seva városától északra, a Negev sivatagban található létesítményben, és kihallgatásra szállította őket, egy Netanjától délre található katonai bázisra. A letartóztatásról készült felvételeken látszik, hogy a fogolytáborban szolgálatot teljesítő katonákat felháborította a katonai rendészet jelenléte.

A botrányos, arabellenes kirohanásairól hírhedt nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir – akinek palesztin foglyokkal kapcsolatos megnyilvánulásaira válaszul több izraeli túszt súlyosan bántalmaztak a Hamász fogságában – nyilvánosan elítélte a katonák letartóztatását. Szélsőjobboldali képviselők hívására több száz tüntető érkezett a Szde Teiman-i fogolytáborhoz, ahová be is törtek.

Miután onnan kiszorították őket, átvonultak a katonai bázishoz, ahol a kilenc tartalékos katonát tartották őrizetben. Itt szürreális felvételek készültek arról, ahogy a tüntetők megpróbálnak betörni és kiszabadítani a bántalmazással vádolt katonákat.

Az eset után szélsőjobboldali politikusok sorban ítélték el a katonák letartóztatását. Ben-Gvir mellett szintén Netanjahu kormánykoalíciójához tartozó, ugyancsak botrányos kijelentéseiről ismert Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter is megengedhetetlennek nevezte, hogy a katonákat bűnözőként kezeljék. Járiv Levin (Likud) igazságügyi miniszter a legfelsőbb bíróságot kárhoztatta a történtekért, míg Limor Son-Har-Melech Knesszet-képviselő árulónak nevezte a katonai ügyészeket. Sok politikus a létesítmények lerohanásában is részt vett.

A szivárogtató az ügyészség hitelét féltette

2024. augusztus 6-án aztán a 12-es televíziós csatorna riportere, Guy Peleg egy videót tett közzé, mely több, a Szde Teiman biztonsági kameráiból származó felvétel összevágásával készült, és az látszik rajta, hogy több katona plexi pajzsokkal körbevesz egy foglyot, hogy kitakarják a kamerák elől, majd súlyosan bántalmazzák. Erről a videóról több jobboldali aktivista és a táborban szolgáló katona is azt állította, hogy manipulált, de bizonyítékot eddig erre nem szolgáltattak.

2025 februárjában öt katona ellen emeltek vádat a fogoly bántalmazása miatt. Mindannyian a katonai rendészet Force 100 egységéhez tartozó tartalékosok, feladatuk a terrorizmussal gyanúsított foglyok őrzése volt. A vádirat szerint 2024. július 5-én a ciszjordániai Ofer börtönből (mely az Izraeli Börtönszolgálathoz tartozik) rabok egy csoportját átszállították az IDF felügyelete alatt álló Szde Teiman-ba. Az egyik foglyot a Force 100 parancsnoka hamászos rendőrtisztként azonosított. Az S. A. monogramú, bekötött szemű rabot kiemelték a többiek közül, és negyedórán keresztül bántalmazták. Rugdosták, megtaposták, ütőkkel ütlegelték és sokkolót is használtak ellene. Végül az egyik katona egy fémrudat szúrt S.A. végbelébe. Mivel erősen vérzett, kórházba szállították. Az orvosi jelentés szerint hét bordája eltört, megsérült a tüdeje, a végbelén pedig szúrt sérülést szenvedett el. A foglyot ellátó orvos később úgy nyilatkozott: ,,Nem hittem el, hogy ezt egy izraeli őr művelte.” S. A. végül az október 13-i tűzszüneti alku keretében visszatért Gázába.

Még 2024 szeptemberében, egy elesett katonák gyászoló családjait egyesítő fórum, a Báhárnu B’Hájim (Válaszd az Életet) beadványt nyújtott be az izraeli legfelsőbb bírósághoz, melyben vizsgálatot követelnek, hogy kiderüljön, ki szivárogtatta ki a fogolytábor biztonsági kamerái felvételeit a médiának. Hosszú vizsgálatok után, végül idén október 29-én a rendőrség bűncselekmény gyanújával nyomozni kezdett a főügyész, Tomer-Jerusalmival szemben.

A Sin Bét (Izraeli Biztonsági Szolgálat –  feladata a belföld biztonsági fenyegetések elhárítása) által végzett poligráfos vizsgálat kimutatta, hogy Tomer-Jerusalmi állt a szivárogtatás mögött.

Október 31-én aztán maga a főügyész ismerte el, hogy ő adott utasítást a felvételek átadására a 12-es csatorna részére, és bejelentette a lemondását is. Tettét azzal indokolta, hogy így akarta megakadályozni, hogy a lejárató kampányok súlyosan károsítsák a katonai ügyészségbe vetett közbizalmat.

November 2-án aztán búcsúlevelet hagyott maga mögött és elérhetetlenné vált. Néhány órával később a rendőrség – mobilcella adatainak bemérésével – sértetlenül talált Tomer-Jerusalmira, amint a Tel Aviv-i tengerparton sétált. A telefonja nem volt nála, és azt állította, nem emlékszik, mi történt az eszközzel. A sajtó egy része arra gyanakszik, hogy a tengerbe dobta, hogy információkat rejtsen el a nyomozó hatóságok elől. Bár a legutolsó hírek szerint civil kutatók egy csoportja megtalálhatta a telefont.

Sorozatos botrányok a fogolytábor körül

Nem ez az első eset, hogy Izraelt kritika éri a palesztin rabokkal való elégtelen bánásmód miatt. A Reuters egy 2024 júliusi cikkében számol be riasztó visszaélésekről egy Volker Türk emberjogi biztos által jegyzett ENSZ jelentésre hivatkozva.

A jelentés szerint 2024 nyaráig 53 fogvatartott halt meg fogságban és kutyákkal való bántalmazásról, erőszakos vallatásról ír.

A Guardian a B’Tselem, izraeli-palesztin emberjogi szervezet jelentése alapján írt cikke az izraeli börtönökben és fogolytáborokban rendszeresített visszaélésekre mutat rá. A B’Tselem 55 rabbal készített interjút jelentéséhez, hogy bemutassa, 2023. október 7-e után drámaian romlottak az izraeli börtönben fogvatartott palesztinok körülményei. A szervezet három videós anyagot is publikált: fizikai és mentális bántalmazásról, az orvosi segítségnyújtás megtagadásáról és éheztetésről számolnak be a részben ítélet nélkül fogva tartott rabok. (A B’Tselemről, mint az egyik legjelentősebb izraeli jogvédő szervezetről itt írtunk.)

Ugyanakkor arra is van példa, hogy az igazságszolgáltatás végigvitt bántalmazási ügyeket, és büntetést szabott ki az elkövetőre. 2025 februárjában a katonai bíróság hét hónap letöltendő börtönre ítélt egy tartalékos katonát, mert több alkalommal bántalmazott bekötött szemű, megbilincselt rabokat Szde Teimanban.

2023. október 7-e óta a legtöbb botrány a Szde Teiman-i fogolytábor körül bontakozott ki. Ide főleg olyan fogvatartottakat szállítottak, akiket azzal gyanúsítottak, hogy résztvettek a Hamász támadásában. A felfokozott társadalmi hangulat hatására a táborban szolgálatot teljesítő katonák úgy érezték, joggal bántalmazzák azon rabokat, akikről azt feltételezték, hogy a Hamász Nukhba egységéhez tartoznak. Valószínűleg a fogolytábor körüli sorozatos botrányok miatt 2024 júliusában Izrael állam főügyésze, Gali Baharav-Miara felszólította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy haladéktalanul adjon utasítást a rabok átszállítására a rossz hírű Szde Teiman táborból más létesítményekbe. Ellenkező esetben komoly következményekre figyelmeztetett.

Sokan a kínzókkal szimpatizálnak

Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS) 2024 augusztusi kutatásai azt mutatták, hogy az izraeli zsidó megkérdezettek 65%-a szerint a palesztin rabokkal szembeni visszaélést elkövető katonákat parancsnoki, és nem igazságszolgáltatási szinten lenne szükségszerű szankcionálni.

A jelenlegi esetet is kiemelt figyelemmel követi az izraeli társadalom, sokan továbbra is szimpatizálnak a megvádolt katonákkal. Népszerű lett Izraelben egy kép, amelyen ügyvédeikkel összekapaszkodva, símaszkban fotózkodnak.

A fogolybántalmazások szankcionálása jelentős próbatétel a demokratikus Izrael számára, mivel az nagyon erős társadalmi ellenállásba ütközik, és még a jelenlegi kormánykoalíció felbomlásával is járhat. Azonban a nemzetközi kritikák erősödése mellett a tét a demokratikus intézmények függetlenségének és tekintélyének megőrzése is.