Világszerte sokan, így például idén Budapesten a BKK munkatársai is a „remény szalagjával” – egy rózsaszín szalag feltűzésével – kívánnak küzdeni a mellrák ellen a betegség elleni küzdelem világnapján, október 1-jén, illetve van, ahol az egész hónapban, a rózsaszín október kampány keretében. Idehaza ilyenkor a Lánchíd is rózsaszínbe borul három napra, emlékeztetőül, hogy Magyarországon évente 8-9 ezer új emlődaganatos esetet diagnosztizálnak. Arra is emlékeztetni hivatottak a rózsaszínbe öltözött közterek és kiegészítők, hogy „a megelőzés, a rendszeres önvizsgálat és a szűrés” életeket menthet. A Lánchídon minden évben megtartják a Rózsaszín sétát is, amely a betegek és a betegségből felépültek sorstársi támogatása szempontjából is fontos esemény. Minden erénye ellenére azonban sokak szerint a világszintű kampány hangvétele és az egyéni felelősség hangsúlyozása elsősorban arra jó, hogy elkendőzze a mellrákos megbetegedések valódi okát és kezelésük hatásos módját.

Spanyolországban az EL SALTO beszámolója szerint október 1-jén Madridban, Barcelonában, Bilbaóban, San Sebastiánban és Valenciában egyszerre vonultak a nők az utcára, hogy felhívják a figyelmet arra, ami valóban gyógyítja ezt a betegséget: a rákkutatásra és -kezelésre fordított források.

„Az emlőrák nem rózsás ügy. Az a tény, hogy Spanyolországban évente 6600 nő hal meg mellrákban, szintén nem az (…) Ne romantizáljuk a rákot”

– nyilatkozta Anna az El SALTO-nak a mellrák világnapján. Anna tagja egy olyan, betegekből és családtagjaikból álló csoportnak, amely minden évben október 1-jén Spanyolország különböző pontjain tart gyűléseket, hogy emlékeztessenek mindenkit arra, hogy

a rák nem rózsaszín szalagokkal és bárgyú szlogenekkel gyógyítható, hanem orvosi kutatásra és megelőzésre költött pénzzel.

„A rózsaszín szalag nem gyógyít meg minket, ahogyan az sem, ha harcosoknak vagy bátor embereknek neveznek minket. Ami meggyógyít minket, az a kutatás, a korai felismerés, a jól megtervezett protokollok, az állami finanszírozás, a tudatosság és az, hogy időben orvoshoz fordulunk” – mondta el Elizabeth, egy madridi tüntetés egyik résztvevője, ráktúlélő.

Idén a spanyolországi mellrák válságot tovább fokozta az andalúziai szűrési botrány, amely 2000 nőt érintett: az Amama társaság által feltárt adatok szerint ennyi nővel nem vették fel a kapcsolatot, miután a mammográfiás vizsgálatuk eredménye kérdéses volt, így hátráltatva helyes diagnózisukat és kezelésüket.

A spanyol nők az átláthatóbb kutatási forráselosztás mellett specifikus finanszírozást követelnek, hogy széles körben hozzáférhetővé váljanak a metasztatikus emlőrák új kezelései a betegek számára. Ugyanis miközben ez a fajta rák okozza a legtöbb mellrákos elhalálozást, Spanyolország e típus kutatására és kezelésére költ a legkevesebbet. Továbbá követelik a rák utáni orvosi és pszichológiai utánkövetés biztosítását is, forrásokat a mentális egészségre és a rehabilitációra, és a termékekben és munkahelyeken jelen lévő mérgező és rákkeltő anyagok betiltását.

A rózsaszín kampány képmutatására hívták fel a figyelmet a francia nők is október 1-én – rámutatva azon rendszerszintű összefüggésre, hogy

ugyanazok a gyártók, akik életre hívták ezt a kampányt, és akik a rák gyógyszereit állítják elő, termelik a rákot okozó anyagokat is.

„A híres rózsaszín október [a mellrák ellen] kommunikációs kampány sok szempontból értékes, de számos vakfoltja is van. Fokozza a bűntudatot, különösen a nőiességet illetően, és kizárólag az egyéni viselkedést emeli ki. Egy szót sem ejt a rák strukturális okairól. Meg kell törnünk ezt a csendet.”

– ez volt olvasható a Cancer Colère (Rákdüh) szintén betegekből, ráktúlélőkből és családtagjaikból álló kollektíva pamfletjein, melyeket egy kórház előtt osztogattak Párizsban a kollektíva aktivistái a Reporterre beszámolója szerint.

Eredetileg a rózsaszín októbert 1985-ben hívta életre az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) és a brit vegyipari vállalat, az Imperial Chemical Industries. Utóbbi – 2008-as felvásárlásáig – persze gyártott mellrákot kezelő gyógyszereket is, de elsősorban vegyszerek és rovarirtók előállítója volt. Inès, az egyik önkéntes, akivel a Reporterre tudósítója beszélt, rámutatott, hogy még a kemoterápia után is azt javasolták neki, hogy súlyosan károsodott bőrét különböző kozmetikumokkal ápolja – miközben az épp ezekben található mérgező anyagok szerepet játszanak a mellrák kialakulásában. Mindeközben 2021-ben a francia egészségbiztosítási rendszer közel 6 milliárd eurót fizetett a rákgyógyszereket gyártó magánvállalatoknak – amelyek gyakran párhuzamosan peszticideket és vegyi termékeket is gyártanak.

Különösen élénk most a vita Franciaországban a peszticidek, azaz a növényvédő szerek körül, miután nyáron a Nemzetgyűlés elfogadta a Duplomb-törvényt, amely újra engedélyezi bizonyos feltehetően káros szerek használatát.

„Önök a rák szövetségesei, és mi ezt tudatni fogjuk mindenkivel”

– jelentette ki Fleur Breteau, a Cancer Colère alapítója a Nemzetgyűlés karzatán nyáron. A kollektíva aktivistái azóta is igyekeznek hírét vinni a kritizált törvénynek.

„Senki sem érzi magát igazán érintettnek, amíg nem kap egy beutalót az onkológushoz” – mondta a Reporterre-nek Inès. Pedig a probléma egyre többeket érint Franciaországban is: A Le Monde márciusban közzétett felmérése szerint az új rákos megbetegedések száma kevesebb mint harminc év során közel 80%-kal emelkedett az 50 év alattiak körében. A kollektíva ezt akarja tudatosítani a társadalomban, hogy aztán megfelelő politikai döntések születhessenek – amíg nem késő.