Ideiglenes menekülési útvonalat nyitott Izrael Gázaváros lakói számára, miután kedden brutális szárazföldi támadásba kezdtek a település ellen – írja a The Guardian. A hétfőn Jeruzsálembe látogató Marco Rubio amerikai külügyminiszter Benjamin Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatót, ahol a Trump adminisztráció áldását adta a hónapok óta belengetett offenzívára. Eközben az európai országok kormányai közül egyre többen ítélik el a gázai övezetben folytatott népírtást, egyelőre valós lépések nélkül.

A lap beszámolója szerint az invázió szeptember 16-i első és mai, második napján a nemzetközi – beleértve egyre inkább a nyugati – közösség tiltakozása ellenére gyalogosokkal, tankokkal és robbanószerekkel felszerelt, távirányítású járművekkel vonult be a városba. Az izraeli miniszterelnök „az ellenség legyőzését és a lakosság evakuálását” nevezte meg a művelet céljaként, aminek első napján 59 embert öltek meg, köztük nőket és gyerekeket, ezzel 65 ezerre növelve a két éve kezdődő offenzíva palesztin áldozatait. A háborút megelőzően 450 ezer lakosú, de a harcok elől menekülőkkel 1,2 milliósra duzzadó

Gázavárost cikkünk megjelenéséig több mint 350 ezren kényszerültek elhagyni az Izraeli Hadsereg (IDF) meg nem erősített információi szerint.

A művelet alig egy héttel azt megelőzően indult, hogy várhatóan több nagyhatalom is meglépi a palesztin állam hivatalos elismerését. Ilyen Franciaország is, aminek külügyminisztériuma kedden felszólította Izraelt, hogy állítsa le „pusztító hadjáratát” Gázában, és aminek kormánya a jövő héten kezdődő ENSZ-közgyűlésen ismerheti el a palesztin államot. Ekkor tehet hasonló nyilatkozatot az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Málta is – a témában született korábbi cikkünk itt olvasható.

A gázai övezetben a két évvel ezelőtt történt, október 7-i terrorcselekményt követő izraeli invázióval és annak következményeivel kapcsolatban az ENSZ független vizsgálóbizottsága megállapította,

Izrael népirtást követ el a palesztinokkal szemben.

A héten kiadott jelentésében a szervezet úgy fogalmaz, a nemzetközi jogban meghatározott öt feltételből négyet biztosan elkövettek a térségben, ezek: csoport tagjainak megölése; a csoport tagjainak a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelem okozása; a csoport olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik; olyan intézkedések, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása.

Hétfőn Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy Benjamin Netanjahuval Jeruzsálemben tartott tárgyalást követően arról beszélt, hogy a Hamásznak le kell tennie a fegyvert, amihez katonai offenzívára is szükség lehet – ezzel tulajdonképpen a Trump adminisztráció áldását adta a másnap kezdődő, százezrek kitelepítésével és civilek halálával járó műveletre és az etnikai tisztogatásra.

A sajtótájékoztatón Netanjahu elismerte, hogy az egy héttel korábban történt, katari csapás – ami során izrael Dohában bombázott épületeket – nem érte el a célját. A béketárgyalások egyik helyszíneként szolgáló közel-keleti városban a Hamász részéről küldött delegáció vezetőjét, Kalil Al–Hajját is célozták. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elítélt támadás hatására az arab és iszlám országok sürgősségi tárgyalást tartottak Katarban. Netanjahu mindemellett azt is bejelentette, hogy továbbra is legitim, katonai beavatkozásra okot adó célpontnak tekintik a Hamász külföldön tartózkodó tisztviselőit.

Rubio a palesztin állam elfogadására készülő szövetségeseinek üzenve úgy fogalmazott, „Izrael ellenreakciókkal fog válaszolni ezekre a lépésekre”.

Az állam elismerése nem jár közvetlen következményekkel, és az európai vezetők közül eddig csak maroknyian tettek valós, vagy akár csak szimbolikus lépéseket is annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre, az egyre szélesebb szakértői közösség által is népirtásként elfogadott gázai „háború” beszüntetésére. Az Európai Bizottság, ami Vladimir Putyin Ukrajnával szemben indított háborúja kapcsán eddig – és igen hamar – 18 szankciós csomagot fogadott el, a mai napig tétlen a népirtó állammal szemben.

Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden úgy fogalmazott, hogy „Izrael szárazföldi offenzívája tovább rontja a már most kétségbeesjtő gázai helyzetet” és elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság szerdán intézkedéseket fog előterjeszteni, hogy nyomást gyakoroljon az izraeli kormányra politikája megváltoztatása érdekében.

Eközben Európa-szerte egyre fokozódik a gázai övezetben folyó népirtással szembeni tétlenség miatti elégedetlenség.

A kontinens nagyvárosaiban sorra tartják az izraeli kormány politikájával szemben tiltakozó megmozdulásokat az elmúlt hónapokban, művészek és filmfesztiválok álltak ki az ország palesztin területen folytatott szisztematikus kiéheztetése és civilek tömeges halálával járó csapásai ellen.

Az Európai Bizottság a ma, szerdán bejelentett, tagállami jóváhagyásra váró intézkedéseivel a gazdasági együttműködésekkel járó vámkedvezmények felfüggesztése mellett vámokat vetne ki mintegy 5,8 milliárd euró értékű izraeli importárura, valamint szankcionálnák Netanjahu kormányának két keményvonalas tagját: Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági minisztert és Bezalel Szmotrics pénzügyminisztert. Az EU magas rangú tisztviselőitől származó információk szerint az EU mintegy 20 millió euró izraeli projektekre szánt közvetlen támogatást is felfüggesztene a szerdán bejelentett csomag részeként.

Izrael hevesen reagált a javaslatokra, Gideon Szaár külügyminiszter azzal vádolta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy terrorista csoportokat támogat. A szankciós tervezet elfogadásának esélye alacsony, mivel a korábbi hasonló javaslatokkal szemben Németország és Olaszország is kiállt – 

ahogy vélhetően Magyarország sem fog támogatni az Orbán-kormánnyal szoros kapcsolatokat ápoló Netanjahu-kormánnyal szembeni lépéseket.

A kevés már cselekvő európai állam egyike Spanyolország, ahol a múlt héten a népirtás ellen tüntetők miatt kellett lefújni a Vuelta kerékpárverseny utolsó szakaszait. Az ország királya, VI. Fülöp kedden, ritkán látott politikai megszólalásában ítélte el a palesztin területeken élő több százezer gázai lakos „leírhatatlan szenvedését”, akiket izraeli bombázások sújtanak.

„A konfliktus legújabb fejezete… elviselhetetlen humanitárius válsággá, több százezer ártatlan ember leírhatatlan szenvedésévé és Gáza teljes pusztulásává fajult”

 – mondta a uralkodó egyiptomi látogatása során.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a múlt héten bejelentette egy rendelet elfogadását, amely törvényileg rögzíti az Izrael elleni fegyverembargót a gázai népirtás miatt. Ez az egyik a kilenc intézkedés közül, amelyeket a kormány hoz a Benjamin Netanjahura gyakorolt „nyomás” fokozása érdekében. A Diário cikke arról írt, eltiltják továbbá a légtérbe való belépést azoknak az „állami tulajdonú repülőgépeknek”, amelyek Izraelbe szállítanak katonai felszerelést, szankciókat alkalmaznak, és növelik a palesztin népnek nyújtott segítséget is. Sánchez így próbál reagálni arra a korábbi botrányra, hogy kiderült, Gázában is felhasznált fegyverek kerültek Spanyolországon keresztül Izraelbe.

A kerékpárversenyen látott tüntetések rávilágítanak arra is, hogy amíg például Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziójára válaszul az orosz sportolókat kitiltották a világversenyekről, addig hasonló, szimbolikus lépésekre eddig nem került sor Benjamin Netanjahu kormányának politikája kapcsán – miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy háborús bűncselekményeket követnek el. A spanyol miniszterelnök itt is kivételt jelent:

Sánchez a hét elején Izrael nemzetközi sporteseményekről való kizárására szólított fel.

Ugyan az Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatban már több ország közmédiája jelezte, hogy nem vesznek azon részt, amennyiben Izrael is szerepelhet majd, de még a palesztin államot elfogadni készülő országok közül is van olyan (például Ausztrália), amely nem tett ilyen vállalást.

A szimbolikus lépésekkel és a kormányok lassú, vonakodó reakcióival szemben a munkásokat megszólító, sztrájkra és az izraeli áruk és szállítmányok bojkottra hívó alulról szerveződő akciók – amilyen a marseille-i és genovai dokkmunkásoké – hatékonyabb eszköz lehet a népirtás hátráltatására és a közvélemény befolyásolására. Ahogy a Greta Thunberg nevével fémjelzett szolidaritási flotilla is egyfelől jelentős médiafigyelmet irányít az övezetben kialakult helyzet valóságára, másfelől valós humanitárius segítséget is nyújthat – az, hogy ezek az izraeli vezetés szemében is valós veszélyt jelentenek, mi sem bizonyítja jobban, hogy az aktivista hajóját dróntámadás érte egy jemeni kikötőben. Ezekről itt írtunk bővebben.

A Gázavárosban megindult invázió ellenzői közé tartoznak még a két évvel ezelőtt elhurcolt izraeli túszok hozzátartozói is, akik az elmúlt hónapokban több alkalommal is tüntetéseket és munkabeszüntetéseket szerveztek, hogy a békés megoldást követeljék Netanjahutól. Kedden az offenzíva új szakaszának megindulása után sátortábort állítottak a miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt, ahol a terveik szerint egészen addig maradnának, amíg a kormányfő meg nem hallgatja követeléseiket: 

azonnal vessen véget a háborúnak, és hozza haza a túszokat.