Múlt csütörtökön fogadta el a sátoraljaújhelyi önkormányzat azt a helyi önazonossági rendeletet, amelynek értelmében ezentúl csak büntetlen előéletű, köztartozástól mentes, érettségivel vagy középfokú szakképesítéssel rendelkező, magyarul tudó személyek költözhetnek a városba. A szlovák határhoz közeli település vezetése a döntés indoklásában úgy fogalmaz:

„A rendelet célja Sátoraljaújhely település társadalmi értékeinek, hagyományainak és karakterének megőrzése, valamint a településen élők életmódjának, és szokásainak megtartása, továbbá a település közbiztonságának fenntartása.”

A 4 milliárd adófizetői forintból felépített Nemzeti összetartozás hídjának városában a fenti feltételeknek megfelelő személyeknek százezer forintos betelepülési hozzájárulást is meg kell fizetniük.

Sátoraljaújhely fideszes vezetésének rendelete azután születhetett meg, hogy a kormány az Alaptörvény 15. módosításában a települések önazonossághoz való jogát az egyének tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapjoga fölé emelte – majd egy Navracsics Tibor által kidolgozott törvényben eszközöket adtak az önkormányzatok kezébe a beköltözők megszűréséhez.

A lehetőséggel egyre több település él, közülük eddig Sátoraljaújhely hozta a legszigorúbb szabályokat.

Bár Navracsics Tibor szerint a törvény nem romaellenes, jogi szakértők és roma érdekképviseleti szervezetek szerint is rasszista megkülönböztetésre ad lehetőséget. A TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője, Boros Ilona korábban a 444-nek nyilatkozva elmondta, az elmúlt tíz évben több önkormányzat is hozott olyan rendelkezéseket, melyeknek egyértelműen az volt a célja, hogy alacsony társadalmi osztályhoz tartozókat, leggyakrabban roma embereket ne engedjenek beköltözni a településükre. 

„Ezekben az esetekben az Egyenlő Bánásmód Hatóság, illetve megyei kormányhivatal kimondta, hogy diszkriminatívak a szabályozások, és azokat meg kell szüntetnie, vagy úgy módosítania az önkormányzatnak, hogy ne sértsen alapjogokat.”

Boros szerint az önrendelkezési törvény célja eleve az volt, hogy ezeknek a régóta meglévő diszkriminatív szándékoknak biztosítson jogi keretet.

Hasonlóan látja a múlt héten megjelent sátoraljaújhelyi rendelet célját több roma jogvédő és polgárjogi aktivista is. A Roma Parlament elnöksége lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmaz, Sátoraljaújhely vezetése – a város népéhez, történelméhez, kultúrájához idegen – „szégyenteli döntést hozott”.

„A helyi társadalom és a törvény erejével vissza kell utasítani és törölni az – alkotmányos puccsal összetákolt Alaptörvény szerint is – alkotmányellenes helyi rendeletet.

Amiből – mondhatnánk stílusosan – egy passzus hiányzik (hivatkozással a nürnbergi törvényekre): »a rendelet hatálya alól kivételt képeznek azok a személyek, akik igazolni tudják, hogy felmenőik között a dédszülőkig bezárólag, nincsen cigány/roma«. Vagy szlovák!”

A Roma Parlament szerint ugyanis a nyelvtudás megkövetelésével, mivel minden Kárpát-medencei cigány remekül beszél magyarul, a Sátoraljaújhelyen és a Hegyközben egyre több ingatlant vásárló szlovák letelepedési lehetőségeit akarja feltehetően korlátozni az önkormányzat. 

„[Egy] demokráciában a taktaharkányi és sátoraljaújhelyi rendeletek után a kormánytöbbség nemcsak visszavonná az apartheidre buzdító törvényt, hanem lemondatná az előterjesztő Navracsics Tibor minisztert is. Erre a legkevésbé sem számíthatunk. A jövő évi választások valódi tétje tehát, hogy a korrupt, rasszista, és egyre nagyobb számban és egyre nyíltabban nemzetiszocialista politikusokat a szavazók többsége elzavarja-e a magyar Parlamentből, majd a városok, falvak vezetéséből”

– írja a Roma Parlament elnöksége. 

Rácz Béla, a roma értelmiségiekből álló 1Magyarország Egyesület elnöke, valamint a Polgár Alapítvány munkatársa a Facebook-oldalán közzétett posztjában úgy fogalmaz, az „önazonossági törvény nem véd, hanem kirekeszt, erősíti a lakhatási és a társadalmi elkülönítést”. Rácz a sátoraljaújhelyi rendelet előírásaira reagálva, Navracsics Tibortól a törvény visszavonását követelve hozzáteszi:

„Minden fasiszta kirekesztés a szavakkal, törvényekkel kezdődik: előbb elveszik a jogainkat, aztán az emberi mivoltunkat! És aztán ez lesz a »normális«, része lesz a mindennapoknak…”

Rácz augusztus elején, az önazonossági törvény alapján bevezetett első helyi rendeletek kapcsán a Mércének nyilatkozva elmondta, tapasztalata szerint – amire nem cáfolnak rá a témában született helyszíni riportok sem –, amikor valaki azt olvassa a törvény szövegében vagy a törvényről szóló tudósításokban, hogy a „település jellegének elvesztése”, akkor automatikusan arra asszociálnak, hogy túl sok roma költözik majd be valahová, és ettől „elromlik” a környék jellege, annak ellenére, hogy a hivatalos indoklásban ilyen nincsen, sőt a törvény szövegszerűen még a hátrányos megkülönböztetést tiltó passzust is tartalmaz. 

Az ilyen reflexek alól érdekes kivételt képezhetnek azok a települések, ahol már eleve roma többség él vagy éppen a településvezető roma, de alapvetően ott rezonál ez a törvény, ahol „a település jellegének a megóvása” valamilyen módon a fehér többség pozícióját hivatott megóvni.

 Az 1Magyarország Egyesület elnöke úgy látja, Navracsics Tibor magyarázkodásai során figyelmen kívül hagyja azt, hogy kiket érint ténylegesen a szabályozás, és hogy attól még, hogy a törvény nem nevezi nevén a romákat, az alkalmazása egyértelműen őket célozza.

A Roma Sajtóközpont RomaPlay nevű Youtube-csatornáján, Szamosvölgyi Péter sátoraljaújhelyi fideszes polgármester a rendelet meghozatala után feltöltött videójára reagálva Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője és Szegedi Dezső szociálpolitikus elmondták, tapasztalataik szerint a helyi lakosok a városvezetők ködösítése ellenére is pontosan tudják, hogy kik ellen szólnak ezek a rendeletek. 

„Képzeljük el azt a helyzetet, hogy határon túl születik egy ilyen törvény: Erdélyből magyar ajkúként – származástól függetlenül – Bukarestbe szeretne költözni valaki, de a város ott hoz egy olyan törvényt, ami alapján megvizsgálják, hogy tud-e románul, van-e végzettsége, erkölcsi bizonyítványa. Fel lennénk háborodva? Szijjártó Péter rögtön behívná a román nagykövetet? Nyilvánvalóan”

– fogalmazott Szegedi, hozzátéve, ez az első cigánytörvény, ami Kadét szerint a megvizsgált 13 település rendeleteiből is feketén-fehéren látszik.

Oláh József, a Roma Büszkeség Napja szervezője a RomaPlay-nek adott interjúban a numerus clausushoz hasonlította a mostani szabályozást, amely szerinte „az első cigánytörvény óta a legsúlyosabb támadás a roma közösség ellen”. Felidézte:

a numerus clausushoz hasonlóan itt sem írják le nyíltan, hogy kire vonatkozik, de mindenki tudja, kiket zárnak ki.

Facebook-oldalán reagált a rendeletre Dancs Mihály, a Roma Polgári Mozgalom (RPM) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vezetője, aki jelenleg Miskolcon lakik, de Sátoraljaújhelyen nőtt fel, családja jelenleg is ott él. Dancs úgy fogalmazott:

„Elfogadhatatlan, hogy egy önkormányzat olyan intézkedéseket hozzon, amelyek diszkriminatívak, sértik az emberi jogokat, és szembemennek minden európai normával. Ez nemcsak a romákat érinti, hanem minden helyi lakost hátrányosan érinthet.”

Dancs szerint a város lépése nem előzmény nélküli: Újhely korábban már bevezette a teljes településre az elővásárlási jogot, most pedig újabb korlátozó feltételekkel él. A politikus szerint sürgősen szükség van arra, hogy az Országos Roma Önkormányzat szakmai stábot hozzon létre – jogászokkal és szociális munkásokkal –, amely fellép ezekkel a rendeletekkel szemben, jogi beadványokat készít, és tárgyalásokat kezdeményez az illetékes minisztériumokkal. A sátoraljaújhelyi szabályozással szemben jó példaként Miskolcot emelte ki, ahol az önkormányzat elutasította a törvény helyi alkalmazását, és ehelyett a fiatalok visszacsábítására, a közösség erősítésére koncentrál.