Néhány nap alatt közel 300 magyar zsidó ember csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely szolidaritást vállal az izraeli–palesztin konfliktus minden áldozatával, és hangsúlyozza: „minden zsidó és palesztin élet egyformán értékes”. A Nyilatkozat az Emberiességért aláírói a kiáltványban úgy fogalmaznak, bár sokmindenben különböznek, sokféleképpen kötődnek a zsidóságukhoz, zsidó gyökereikhez, de egyvalamiben egyetértenek: a jelenlegi izraeli kormány és a magyarországi közbeszédben meghatározó hangú hazai zsidó szervezetek, véleményformálók egyoldalú, szélsőséges megnyilvánulásai nem képviselik a véleményüket.

„Látjuk az izraeli családokat, akik lassan két éve várják túszként elhurcolt szeretteik hazatérését. Látjuk a gázai százezreket, akik hónapok brutális pusztítása után már egy tudatos kiéheztetéstől is szenvednek. Tudjuk, hogy minden oldalon emberek élnek, akik ugyanarra vágynak: biztonságra, szabadságra, méltóságra. 

Eközben aggódva figyeljük, hogy Magyarországon betiltják a tűzszünetért és békéért kiálló tüntetéseket. Hogy semmibe veszik a legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezetek szakmai véleményét. Hogy folyamatosan támadják az ezeket közlő független magyar sajtót. Hogy Netanjahu meghívásáért Magyarország még a Nemzetközi Büntetőbíróságból is kilépett. Hogy alig van itthon olyan platform vagy intézmény, amelyik fel merné vállalni a témával kapcsolatos vitákat és árnyalt eszmecserét. Sőt, az utóbbi hónapokban aktívan mondják vissza olyan zsidó szereplők meghívásait, akik nem a szélsőséges izraeli kormány álláspontját képviselik.

Ez így nem mehet tovább.”

A petíció aláírói visszautasítják, hogy a hazai közbeszéd csak a legszélsőségesebb hangokat erősíti fel, és rajtuk keresztül démonizálja a „másik” oldalt. Úgy vélik, hogy ahogy egyes telepesek embertelen mondatai sem képviselik a világ zsidóságát és Izrael népét, úgy a zsidókra halált kiáltó tüntetők sem képviselik a palesztinokkal szolidáris széles tömegeket. Ahogy Netanjahu nem egyenlő a világ, sőt még Izrael zsidóságával sem, úgy a Hamasz nem egyenlő a palesztin emberekkel.

„Igenis lehetünk egyszerre zsidó- és palesztinpártiak”

– fogalmaznak, hozzátéve, „akik ma antiszemita módon nyilvánulnak meg, minket is támadnak; azok, akik a palesztinokkal szolidáris tömegeket démonizálják, minket is démonizálnak”.

„A mindenkori izraeli kormány cselekedeteit kritizálni nem egyenlő az antiszemitizmussal – hanem demokratikus érték és érdek. Megkülönböztetett aggodalommal figyeljük, ahogy a hazai véleményformálók az Izrael-kritikát és az antiszemitizmust összemossák, és ezzel (akár a szándékuk ellenére) hozzájárulnak az antiszemitizmus növekedéséhez.

A magyar zsidó történelemből tudjuk, hogy mi a hallgatás ára. Ezért mi nem hallgatunk. Felszólalunk a békéért, az igazságosságért, az izraeliek és palesztinok emberi jogaiért. Egy olyan hazai közbeszédért, amelyben nem a szélsőségek, hanem az árnyalt viták, a szolidaritás és az emberség kapnak hangot. Arra kérjük zsidó és nem zsidó magyar honfitársainkat: ha hisznek abban, hogy minden élet egyformán értékes, csatlakozzanak aláírásukkal ehhez a levélhez. Mutassuk meg együtt, hogy Magyarországon még mindig van helye a szolidaritásnak és az emberségnek!”

Az aláírók közt szerepelnek  rabbik, holokauszt-túlélők, közéleti személyiségek (pl. Steiner Kristóf író, vegán szakács, Veiszer Alinda riporter, Dr. Máté Gábor magyar-kanadai orvos/író), történészek (Dr. Karsai László holokauszt-történész, Novák Attila zsidóság-kutató), filmesek (pl. Lefkovicsék gyászolnak c. filmet rendező Breier Ádám, Fliegauf Bence, a magyar származású Emmy-díjas Ora DeKornfeld), írók és költők (pl. Nyáry Luca, Závada Péter), zsidó közösségi szervezők (pl. a Bálint-ház egykori vezetője, Fritz Zsuzsa, a Bánkitót/Aurórát is alapító Marom-vezető Schönberger Ádám), MTA-tag tudósok, művészek (pl. Dés László, Göndör László, Boross Martin, a Katona József Színház jövő évtől megbízott igazgatója Székely Kriszta), mérnökök, fiatalok és idősek, Magyarországon és Izraelben élők is. Valamint több állandó szerzőnk, így Bernáth Lackó, Erőss Gábor, Jámbor András, Kovács Vera, Merker Iván, Szalai Erzsébet é.í.t.

A kezdeményezők hangsúlyozzák: mostantól bárki, zsidók és nem zsidók is csatlakozhatnak aláírásukkal a felhíváshoz.

A kiáltvány megjelenése előtt alig két nappal, szombatról vasárnapra virradóan az izraeli hadsereg (IDF) megkezdte a támadást Gázaváros ellen, annak északi és keleti peremén tankokkal és repülőgépekkel épületeket és otthonokat lerombolva. Az ENSZ szervezete, az Integrated Food Security Phase Classification (IPC) szerint a városban már a támadást megelőzően is súlyos, a legrosszabb szintű éhínség alakult ki. Az erről szóló jelentés szerint 

a térségben az alultápláltság 132 ezer öt évesnél fiatalabb gyermek életét veszélyezteti a következő egy évben.

Jelenleg a gázai övezet 2 millió lakosának fele Gázavárosban tartózkodik, térség más területein folyó harcok elől menekülve több százezren érkeztek ide az elmúlt években. A 2023 október 7-i terrortámadást követő izraeli offenzíva során eddig 62 000 palesztin vesztette életét, túlnyomó részben civilek és eddig közel 300-an haltak meg éhezés és alultápláltság következtében, köztük 115 gyermek.

Az IDF közleménye szerint a szombaton megkezdett művelet „lehetővé teszi a harcok kiterjesztését újabb területekre, és megakadályozza, hogy a Hamász terroristái visszatérjenek és újra működni kezdjenek ott”. A hadművelet miatt szeptember 2-ig több tízezer izraeli tartalékos vonul be.

Magyarországon az elmúlt két évben hivatalosan nem lehetett a palesztin nép, és a gázai övezet lakói melletti demonstrációt szervezni, ezeket a rendőrség – alkotmányellenesen – rendre visszautasította. A magyar kormány a palesztina felszabadításáért és a palesztin nép jogaiért felszólaló, az izraeli kormány háborús politikáját kritizáló Kneecap zenekart kitiltotta az országból Sziget fesztiválos fellépése előtt, miután az esemény szervezői egy közszereplők által aláírt petíció hatására sem voltak hajlandóak a koncert lemondására. Mindeközben Orbán Viktor április 3-án hazánkban fogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, akivel szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki.