Nagyon magas, 90 százalék feletti részvétellel sztrájkoltak csütörtök reggel két órán át a győri Nemak alumíniumöntöde dolgozói, miután a tisztességes munkakörülményekért és béremelésért indított petíciójuk nem ért célba a cégvezetésnél. László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől úgy tudjuk, szinte csak a próbaidejüket töltő új dolgozók nem mertek beleállni egyelőre a sztrájkba, a munkabeszüntetésben részt vevők nagyon elszántak, a termelés a magas részvétel következtében leállt.

A mai események előzménye, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedésként vezetett be béreket érintő változásokat, amelyek a dolgozói érdekeket képviselő Vasas Szakszervezet szerint a bérek értékének csökkenését eredményezték, ezért a nemrég megalakult sztrájkbizottság egyik fő követelése az alapbérfejlesztés növelése lett. Az autóipari alkatrészgyártó üzemben zajló események hátteréről májusban részletes cikkben számoltunk be, ebben több, a bérekkel és a munkakörülményekkel elégedetlen dolgozót is megszólaltattunk, akik szerint öt éve ugyanannyi pénzt keresnek meg.

Mivel a bértárgyalás nem vezetett eredményre a szakszervezet és a munkáltató között, a dolgozók a mai napon figyelmeztető sztrájkot tartottak. Bár eleinte olyan információk kaptak szárnyra, hogy nem fogják beengedni a sztrájkbizottságot a vezetőséghez – pl. volt dolgozó, akinek erről beszélt a főnöke –, végül hárman bemehettek. Tárgyalni viszont nem akart a sztrájk alatt a munkáltató, az álláspontok tehát nem közeledtek.

„A sztrájk alatt volt sajnos néhány apró bosszantó dolog, tipikus magyar szokás, hogy néha egy-egy vezető annyira lojális akar lenni a céghez, hogy úgy viselkedik, ahogy talán még a cége sem kéri tőle”

– mondta lapunknak László Zoltán. Ez elmondása alapján a dolgozók sztrájkjának adminisztratív nehezítésben, akadékoskodásban, fenyegetőzésben merült ki. A sztrájk egy részében a dolgozók kimentek beszélgetni a szakszervezetisekkel, akik igyekeztek minél több információt átadni a dolgozói jogokról és a munkabeszüntetésről.

„Ha a figyelmeztető sztrájk nem figyelmeztet eléggé, akkor az az általános álláspont, hogy hajlandóak továbbvinni, hosszabb idejű, akár határozatlan idejű sztrájkra is hajlandóak lennének a dolgozók. Reméljük, hogy nem kerül erre sor, de ha igen, akkor nem félünk” – mondta lapunknak László.

Mint arról korábban beszámoltunk, a dolgozók tisztában vannak a magyarországi autóipar helyzetével, viszont nem szeppentek meg például az Audinál beharangozott leépítések hírétől sem, nem hagyják, hogy a kedvezőtlen iparági hírek rontsák az alkupozíciójukat.

László Zoltán szerint ugyanis általában a munkáltatók érdeke az, hogy rosszabb helyzetet láttassanak bértárgyaláskor, mint amilyen ténylegesen van. Mint arról korábban beszélt a Mércének, a nemakosok nem érzékelik azt, hogy „nagy leállások” lennének. Időnként hétvégi munka is van, tehát nem az a mindennapi tapasztalat, hogy szünetelne a termelés. László Zoltán arra emlékeztetett, hogy olyan időszak is volt, amikor valóban nagyon magas intenzitáson folyt a gyártás, de akkor sem „ugrott” azonnal a munkáltató, hogy többet fizessen a munkavállalóknak, osztozzon a jóban.

Ugyanakkor – ahogy a szakszervezeti vezető rendszerint kiemeli – a nagyvállalatok általában elsőként a dolgozók pénztárcáján verik le, ha nem megy jól a szekér, miközben nekik nincsenek tartalékaik a cégekkel ellentétben.

Habár a Nemak a fizetések tekintetében a győri ipari park cégei sorában a jobban fizetők között van, májusban megjelent cikkünkben arról számoltak be a dolgozók, hogy a munka nehézségét és a munkaidőkeret előnytelenségét már nem kompenzálják a bérek. Papíron pedig ugyan a cég biztosítja a teljesítményalapon elérhető magasabb bért, de a gyakorlatban ez már évek óta nem szokott megvalósulni. A szakszervezet azt szeretné, hogy a megszerezhető jövedelemnek minél nagyobb része, lehetőleg 80 százalék felett legyen az alapbér, a könnyen elveszíthető bérkiegészítések ugyanis nem nyújtanak elég biztonságot a dolgozóknak.

Bár ez sem a sztrájkkövetelés része, de korábbi cikkünkből az is kiderül, hogy a dolgozók problémásnak tartják a műszakszervezést is, amelynek következtében ugyan egy-egy műszak rövidebb lett, cserébe viszont kevesebb egybefüggő pihenőnap jár, mindez pedig az ingázók életét is megnehezíti.

Ahogy a szakszervezet vezetője korábban hangsúlyozta, a munkavállalók alkuképesek, csak azt szeretnék, ha leülnének velük tisztességesen tárgyalni, partnerként tekintve a szakszervezetre.