Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A külügy foggal-körömmel ragaszkodik az utolsó bérlő kilakoltatásához a volt OPNI területéről

Helybenhagyta a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hétfőn az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori vállalati bérlakásában lakó Potos Ferenc ügyében, vagyis az őt perlő Külügyminisztérium javára, a kilakoltatás mellett döntött. A férfi az állam hibájából 10 éve, a lakást eredetileg bérlő édesanyja halála óta rendezetlen jogi viszonyok között lakik, és a kormány épp ezen viszonyok közepette üríttetné ki a lakását.

A nyugdíjas Potos Ferencet a hosszasan elhúzódó perek során Szepesházi Péter ügyvéd képviseli, aki az ítélethirdetést követően Tordai Bence független országgyűlési képviselő videójában kedden elmondta, hogy következő lépésként az Alkotmánybírósághoz fordulnak – egyrészt azért, mert bár kicsi az esélye, még dönthet javukra a szervezet, másrészt mert ez az előfeltétele, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak, bár utóbbi esetben legfeljebb kártérítésre számíthatnak.

Mint korábban beszámoltunk róla, Potos Ferenc helyzete azért különleges, mert eredetileg az édesanyjának utalták ki a lakást, amelyben 1972 óta él. Miután a korábban az egészségügyben dolgozó hozzátartozója 2015-ben – tehát 10 éve – meghalt, az állam nem rendezte jogviszonyát egy téves jogszabály-értelmezésből következően. Ezzel kapcsolatban Szepesházi kifejtette, hogy korábban létezett a „jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó” jogi kategóriája, 1993-ban megszűnt. Mindemellett – mivel az állam és Potos anyja között a szerződés ennél korábban született – Szepesházi szerint ez esetben Ferenc továbbhordozza ezt a jogállását. Kivált, hogy a szerződés édesanyja mellett három családtagot jelöl meg bérlőként, Potos pedig – bármily slendrián is volt a még a Kádár-rendszerben kötött szerződés – ezen három jelölt személy egyike.

Potos az utolsó bérlő, aki az OPNI területén lévő bérlakások lakói közül rendezetlen jogi helyzetben él. Bár az intézményt – szörnyű társadalmi károkat okozva – még 2008-ban szüntette meg a Gyurcsány-kormány, a korábbi szolgálati lakások bérlőinek helyzetét nem rendezte az állam. A Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) annak örvén kezdett kilakoltatási perekbe, hogy a területre bentlakásos elitiskolát terveztek – állami pénzből.

A lakók ügyében azonban a kormány szándékai ellenére az eddigiekben rendre kedvező ítéletek születtek. Ötből négy bérlő úszta meg eddig a kilakoltatást, közülük egy embert cserelakásban helyeznek el. A többi lakó jelen állás szerint maradhat a lakásában. Potos esetében eddig több bírósági döntés is született, változó eredményekkel. Korábban az első fokon a bíróság ellene döntött, ezt viszont a másodfokon hatályon kívül helyezték, és az eljárás megismétlésére kötelezték az elsőfokú bíróságot. Ekkor már Potos javára döntöttek, ezután viszont 2024 júniusában másodfokon vesztett pert a Szepesházi Péter által képviselt lakó. Ezt követően fordultak a Kúriához, ahol a mostani ítélet született. Ráadásul amellett, hogy a bíróság szerint jogcím nélküli lakáshasználó, mégcsak nem is „jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó” kategóriába sorolták, tehát a minisztérium utcára teheti anélkül, hogy cserelakást biztosítana számára.

Az OPNI szolgálati lakásainak bérlői egyébként is fordulatos éveken vannak túl. Miután a kormány bejelentette a beruházást – de legalábbis a szándékát – megkezdődött a perek sorozata. Az építkezésekbe azonban azóta sem kezdtek bele, és Szepesházi szerint egyáltalán nem biztos, hogy az elkövetkezendő években hozzálátnak. Emellett Őrsi Gergely második kerületi polgármester már korábban bejelentette, hogy szívesen megveszi a területet a bérlakásokkal együtt, hogy továbbra is szolgálati lakásokként hasznosítsa őket, az állam viszont nem élt az ajánlattal. Szepesházi azt is elmondta, hogy a kormány szerint jogilag sem tudnák átadni a területet, ő azonban nem talált erre vonatkozó paragrafust egyetlen vonatkozó törvényben sem.

Érdekesség, hogy Őrsi elődje, Láng Zsolt korábbi fideszes polgármester 2008-ban még gyújtó hangú beszédet mondott az OPNI bezárásakor arról, hogy mindenképp hosszútávon biztosítani kell az intézmény szolgálati lakásaiban lakók bérleti jogát. Most azonban, mikor a Fidesz vezette kormány lakoltatna ki embereket ő pedig a fővárosi közgyűlésben ül, már nem ágál ilyen hangosan a döntés ellen.

Némi reményt adhat azonban a már említett, határon túli fiataloknak szánt bentlakásos elitiskola építésének eddigi elmaradása. némi gyurcsányozással feldobott válasza

Tordai Bence a keddi plenáris ülésen tett fel kérdést a KKM-nek, ebben szintén felvetette, hogy a két érintett bérházat átveheti-e a kerület, illetve hogy végső soron mi lesz a lakók sorsa. Illés Boglárka államtitkár szerint azonban több lakó jogállása nem egyértelmű. A némi gyurcsányozással feldobott válasza keretében ugyanakkor azt is elmondta, hogy a jelenlegi tulajdonos Közép-Európai Oktatási Alapítvány addig nem fog kilakoltatni senkit, ameddig a beruházás nem kerül abba a fázisba, ahol ez már „elengedhetetlen”.


Az eddigi tempó alapján ez pedig még hosszú éveket jelenthet. Azt pedig Szepesházi is elmondta a Mércének, hogy lehetséges, hogy a jogerős ítélet után a tulajdonos nem kezdi meg a lakáskiürítés végrehajtását – viszont ott van nála a papír, ami garantálja hogy megkezdheti, ha úgy látja, eljött az ideje.

Szepesházi Péter szerint az sem lenne meglepő, ha a választások közelsége miatt sem abajgatnák az embereket. Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a hasonló döntések miatt sokszor mutogatnak a bíróságokra, miszerint rossz döntést hoznak. Ez esetben azonban a központi hatalom szerepe jóval nagyobb súllyal esik latba; nemcsak azért, mert a Külügyminisztériumhoz tartoznak az érintett lakások, de azért is, mert a törvényeket mégiscsak ők hozzák. A lakhatás pedig jól láthatóan nem prioritás, pedig a legnagyobb lehetősége mégiscsak a kormánynak lenne a probléma általános megoldására, és nem csak törvényi szinten.

„Az a szomorú, hogy nemhogy komolyabb bérlakásépítés nincs rendszerváltás óta, hanem ahol meg lehetne oldani a meglévő bérlakások felújítását, kiadását és ahol tiszteletben tarthatnák az ott élők jogait, ott se teszik”

– értékelte a kormányzati politikát Szepesházi.

 

A cenzúratörvény hatályba lépésével a Mérce minden bevételi forrása veszélybe kerülhet már az idén. Tartalékok nélkül nem tudunk védekezni a támadások ellen: csak akkor van esélyünk átvészelni a közelgő vihart, ha össze tudunk gyűjteni legalább 20 millió forintot. Ha pedig 45 millió forint gyűlne össze, az idei működésünk lényegében biztosított lenne, még akkor is, ha a kormány minden egyéb forrásunkat megvonja. Segíts te is, hogy összegyűjtsünk júniusban annyi vésztartalékot, hogy esélyünk legyen a folytatásra!

Ha olvasók ezrei állnak mellettünk, nem lehet bennünket elhallgattatni. Csatlakozz te is!