A spanyolországi kormányfő, Pedro Sánchez többször és határozottan kijelentette, hogy leállítja az Izraellel folytatott fegyverkereskedelmet, amíg a gázai háború tart. Ennek ellenére az elmúlt hetekben több eset is felhívta rá a figyelmet, hogy mind a közvetlen, mind az országon keresztül zajló, más országokból induló fegyverszállítmányok megtalálják az útjukat Izrael felé, vagy éppen onnan Spanyolországba. Mindez nemrég már kormányválsággal is fenyegetett.

Spanyolország és Norvégia döntése, amivel – Írország mellett – tavaly májusban elismerték a Palesztin Államot, mindenképpen jelentős mérföldkőnek számított a két ország külpolitikájában. A lépést számos, palesztin ügyet támogató szereplő üdvözölte, míg – nem meglepő módon – Izrael és az Izraeli nacionalizmust támogatók hevesen támadták.

Az elmúlt évtizedek egyik legpusztítóbb háborúját vívó Izraellel szemben a spanyol kormány koalíciós partnere, a baloldali Sumar választási szövetség Yolanda Díaz vezetésével folyamatosan az Izraellel szembeni fegyverembargó bevezetését szorgalmazza. A spanyol kormányfő, Pedro Sánchez rendszeresen a palesztinokhoz egyik legközelebb álló kormányfőként hivatkozik magára, és kíméletlenül kritizálja a Netanjahu-kormányt, nem utolsósorban annak gázai háborújának iszonyatosan pusztító jellege miatt. A kormányfő ezeknél konkrétabb lépéseket is ígért, illetve tett: a Kongresszus előtt garanciát vállalt rá, hogy kormánya nem fog fegyverkereskedelmi megállapodásokat kötni izraeli cégekkel, amíg a gázai háború tart. Ennek alapján semmisnek nyilvánítottak egy sor fegyverekre szóló kereskedelmi szerződést izraeli cégekkel.

Ám, mint kiderült, a rostán csak átcsúszott valami. Idén április 23-án robbant a botrány a spanyolországi kormánykoalíción belül, miután az El Pais spanyolországi lap oknyomozása feltárta, hogy egy októberben bejelentett fegyvervásárlási szerződés-felmondást a belügyminiszter, a nagyobbik kormánypárthoz, a Szocialista Munkáspárthoz (PSOE) tartozó Fernando Grande-Marlaska visszafordított. A kisebbik koalíciós tag, a Sumar vezetése a hír megjelenése után a koalíciós szerződés megszegésével vádolta a PSOE-t, és küszöbön állt a kormányválság.

Ekkor kellett közbelépnie Sánchez miniszterelnöknek, aki a Díaz-szal folytatott válságtanácskozása közepette arra utasította belügyminiszterét már másnap, hogy márpedig azonnali hatállyal semmisítse meg a szerződést, és állítsa le az abban foglalt lőszer-beszerzést. A kellemetlen helyzetbe került Grande-Marlaska azzal védekezett, hogy nem lett volna gazdaságos leállítani az eredeti tervek szerint a beszerzést a kötbérezés miatt, de ez a spanyol kormányfőt, és pláne a koalíciós partnert nem hatotta meg, így a szerződést fel kellett mondania.

Milyen hajó megy el ilyen kis vízben?

De nem csak a sajtó és a kongresszusi baloldali erők figyelnek az elköteleződés betartására. A mintegy 600 különböző civil szervezetet tömörítő „Fin al Comercio de Armas con Israel” („Fejezzék be az Izraellel Folytatott Fegyverkereskedelmet”) kampány formális panaszt nyújtott be nemrég a spanyolországi igazságügyi szervekhez, miután tudomást szerzett arról, hogy egy Maersk céghez tartozó szállítóhajó, a Nexoe Maersk spanyol kikötőt használva igyekszik Izraelbe fegyverszállítmányt juttatni. A barcelonai 6-os számú Vizsgálóbíróság a jelentés alapján nyomozást indított, és a Nexoe, valamint egy másik Maersk-hajó, a Detroit kapitányát is beidézte május 12-re, majd ezt később halasztották a vádlottak kérésére.

A két hajó a civilek és egyes szakszervezetek szerint az Egyesült Államokból szállít F-35-ös vadászbombázókhoz alkatrészeket Izrael felé: a Detroit a marokkói Tangierig, onnan pedig – spanyol kikötőket is érintve – a Nexoe szállítja tovább a rakományt. A marokkói Kikötői Munkások Szakszervezete egyébként már április derekán tiltakozásra szólított fel a fegyverek és alkatrészek marokkói ki- és bepakolása ellen.

A Maersk cég határozottan tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy a konfliktuszónába tartó fegyverszállításaikról szóló állítások hamisak. A cég marokkói szóvivője azt mondta a helyi médiának, hogy a vádakat aktivista csoportok terjesztik, és azok „félrevezetőek”.

Hozzátették, hogy amikor a Maersk F-35-ös alkatrészeket kezel, azokat az F-35-ös programban részt vevő partnerországoknak szánják, nem pedig közvetlen katonai felhasználásra vagy konfliktusövezetekbe történő szállításra.

Mindezt tehát a barcelonai vizsgálóbírósági procedúrának kell tisztáznia, azaz a cég kapitányainak – elvileg – nyilatkozniuk kell majd előbb-utóbb a rakomány jellegéről.

Mindeközben az izraeli hadsereg fokozta a bombázást a gázai övezetben. A 2023 októberében a Hamász támadása után indított háború legutóbbi fordulata márciusban az volt, hogy Izrael ismét leállíttatott minden élelmiszersegélyt az övezet felé, ezzel súlyos éhezésnek kitéve a helyi civil lakosságot. Izrael a Hamász kényszerítésével magyarázza a lépést, amely lépés viszont nemzetközi jogi csoportok szerint szembemegy a nemzetközi joggal, amely az éheztetést szigorúan tiltja mint hadviselési formát. A bombázások során kedden az Európai Kórházat is támadták Khan Juniszban, az izrael fél szerint a támadás célpontja Mohammad Szinvar, a Hamász jelenlegi vezetője volt. Aznap a gázai Nasszer Kórházat is támadás érte, itt „jelentős terrorista csoportot” akartak megsemmisíteni az izraeli erők, állításuk szerint.