Orbán Viktor miniszterelnök 2025. február 22-én a Várkert bazárban megtartott 25. évértékelőjén immár hivatalosan is kezdetét vette a Fidesz 2026-os választási kampánya. Az esemény megnevezése (évértékelő) most különösen félrevezető, hiszen a miniszterelnök nem a 2024-es évet értékelte, sokkal inkább programot (választásit) hirdetett 2025-26-ra. A továbbiakban a Fidesz ilyetén meghirdetett választási programjának gazdasági vonatkozású pontjaival kívánok röviden foglalkozni. Ezek pedig a következők:

• részleges áfa-visszatérítés a nyugdíjasoknak,
• 2025. júliusától két lépésben megduplázódó (2025. július, 2026. január) családi adókedvezmény,
• három- és kétgyermekes anyák több lépésben bevezetendő élethosszig tartó szja-mentessége (háromgyermekes anyák esetében 2025. októbertől, kétgyermekes anyák esetében 2026. januártól 40 év alattiak számára, majd évente újabb életkori csoportokra kiterjesztve),
• hathavi fegyverpénz 2026. januárjában,
• élelmiszer-infláció letörése (egyeztetéssel? / hatósági árral? / kiskereskedelemi profitszabályozással?),
• 100 új gyár program;

A fentiekhez kapcsolódik továbbá Nagy Márton 21 pontos akcióterve, amelyet 2024 végén hirdetett meg a nemzetgazdasági miniszter, és amely pontok – függetlenül valódi eredményességüktől vagy hatásosságuktól – ma már, mint „elvitathatatlan” kormányzati sikerek köszönnek ránk az óriásplakátokról (pl. munkáshitel).

Előző írásomban a nyugdíjasok számára tervezett áfa-visszatérítést elemeztem. Most a családi adókedvezmény-duplázást és az édesanyák élethosszig tartó szja-mentességét veszem górcső alá.

Családi adókedvezmény emelése

A gyermekes családok által a személyi jövedelemadózás során igénybe vehető családi adókedvezmény főszabály szerint jelenleg így fest:

„A családi kedvezmény összege (tehát az arra jogosultak adóalapjából levonható összeg – szerk.) 2025. június 30-ig kedvezményezett eltartottanként havonta

• ha egy eltartott van a családban, 66 670 forint,
• ha két eltartott van a családban, 133 330 forint,
• ha három vagy annál több eltartott van a családban, 220 000 forint.” (NAV)

Ami havi szinten 10, 20, illetve 33 ezer forint nettó plusz jövedelmet jelent gyermekenként a családoknak. Egy háromgyermekes család (három kedvezményezett eltartottal) tehát jelenleg havi 99 000 Ft támogatást kap a magyar államtól – ha a szülők keresete elég magas ahhoz, hogy legalább ekkora szja/tb befizetési kötelezettség meg is képződjön. Mivel a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben nem képződik az igénybevehető családi adókedvezmény mértékének megfelelő szja-fizetési kötelezettség, akkor a kedvezmény automatikusan kiterjesztődik a járulék (tb-járulék) fizetési kötelezettségre is, így ha valaki egyedül érvényesíti azt, már akkor is viszonylag alacsony kereset, bruttó 300 000 Ft-tól igénybe tudja venni a teljes kedvezményt (támogatást).

2025. július elsejétől a fenti főszabály változik a következők szerint:

„A családi kedvezmény összege 2025. július 1-től kedvezményezett eltartottanként havonta

• ha egy eltartott van a családban, 100 000 forint,
• ha két eltartott van a családban, 200 000 forint,
• ha három vagy annál több eltartott van a családban, 330 000 forint.” (NAV)

Vagyis 15, 30 és 49,5 ezer forint kedvezmény jár majd havonta kedvezményezett eltartottanként. Az emelés második felére, a jelenlegi kedvezmény összegek duplázására a tervek szerint 2026. januárjában kerül sor.

A fenti példában szereplő család így 148 500 forinttal magasabb nettó jövedelemre számíthat három kedvezményezett eltartott esetén. Persze egy egyedülálló édesanya, édesapa, vagy nevelőszülő/gyám csak akkor, ha a bruttó keresete eléri a kb. bruttó 443 000 forintot, mivel ez alatt a bruttó bér alatt nem képződik meg a 148 500 forint visszaadható (mentesíthető) szja és járulékfizetési kötelezettség. Ez az egyébként nem kiküszöbölhetetlen rendszerhiba valószínűleg érinteni fog néhány egykeresős (egy szülős) háztartást, de szinte biztosan nem fogja érinteni a kétkeresős családokat a családi adókedvezmény igénybevételének tetszőleges megosztása okán.

A családi adókedvezményt 2011-ben vezette be az első Fidesz-kétharmad. Az egy és a három (illetve háromnál több) gyermek után igénybe vehető kedvezmény összege nem változott, a két gyermek után a bevezetéskor még csak gyermekenként 10 000 Ft adókedvezmény járt, ez 2014-19 között emelkedett fokozatosan a gyermekenkénti 20 000 forintra.

2011 és 2024 között elég sok minden történt Magyarországon, miközben a családi adókedvezmény összege nominálisan nem változott. Például, köszönhetően a 2016-tól emelkedő, majd meglóduló inflációnak, a fogyasztói árak (átlagosan) megduplázódtak, aminek következtében a 2011-es 33 000 forint 2024-re már csak nagyjából 16 500 forintot ért. Persze csak azok számára, akik nem élelmiszerre költik a családi adókedvezmény nagy részét (egészét), hiszen a halmozott élelmiszer-infláció ennél is magasabb volt.

A fentiekből következik – függetlenül attól, hogy mennyire értünk egyet általában a családi adókedvezmény elvi/elméleti indokoltságával, vagy annak megvalósulásának gyakorlatával –, hogy

a 2024-25-re beígért összegszerű duplázás valójában nem a családi adókedvezmény emelése, hanem az évek alatt annak erősen elkopott vásárlóértékének visszaállítása.

Ami egyébként kutya kötelessége lenne az Orbán-kormánynak (és minden más kormánynak) MINDEN nominális összegben meghatározott társadalmi transzfer (juttatás) esetében, a családi pótléktól az öregségi nyugdíjminimumon át a családi adókedvezményig bezárólag. Ugyebár.

Több(?)gyermekes anyák(?) szja mentessége

Furcsa lehet ez a két kérdőjel a címben, kezdem azzal, hogy ezeket megmagyarázom. Először is érdemes megjegyezni, hogy annak idején (2011) amikor a Fidesz az egész országot az egykulcsos jövedelemadó felé fordította (flat income tax), akkor az volt az egyik hangsúlyos mondás(uk) az új rendszer mellett, hogy ez faék egyszerűségű lesz (szemben a korábbival), mindenki ugyanakkora százalékot adózik a jövedelméből és kész. No, hát ma ez az egykulcsos, „faék egyszerűségű” rendszer úgy néz ki, hogy a családi adókedvezményen kívül már csak az bonyolítja, hogy van:

• az első házasok szja-kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye,
• a 4 vagy annál több gyermekes anyák szja-kedvezménye,
• 30 év alatti anyák szja-kedvezménye (ha jelenleg magzata, 2022 után született, vagy örökbefogadott gyermeke van),
• aki személyi kedvezményre jogosult (súlyos fogyatékosságot igazoló orvosi igazolás, vagy rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján). (NAV)

Ezt a mára igencsak „egyszerűvé” vált rendszert fogja tovább „egyszerűsíteni” a 2025. októberétől bevezetésre kerülő háromgyermekes anyák szja-mentessége és a két lépcsőben, illetve a négy lépcsőben, 2026 január 1. és 2029 január 1. között bevezetésre kerülő kétgyermekes anyák szja-mentessége, valamint a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj szja-mentessége 2025. július 1-től. (Utóbbiakról részletesebben lásd itt.) Ja igen, és az, hogy a 30 év alatti anyák szja-mentessége esetében 2026. január 1-től eltörlik a jelenlegi korlátozó feltételeket. Ugye mindenki tudott követni mindent? Nem mellesleg, a magyarországi szja-saga fun fact része, hogy menet közben az szja egykulcsossága is elveszett: a mai magyar személyi jövedelemadó rendszernek két kulcsa van: 0% azok számára, akik valamilyen oknál fogva mentességet kaptak vagy fognak kapni az szja-fizetési kötelezettség alól és 15% mindenki más számára.

A Miniszterelnök által bejelentett szja-fizetési kötelezettségbeli változások, jelesül a fizetési mentességgel rendelkezők körének tágítása nem kis lyukat üt a központi költségvetés bevételi oldalán. Bokor László közgazdász-kolléga alapos számításai szerint a teljes mentesség kiterjesztésének programja megvalósulásakor, azaz 2029-ben 1080 milliárd forint (2024-es értéken) hiányzik majd a központi költségvetésből. A 2025-ös évben még csak nagyjából 69 milliárd forintos kiesést jelent a háromgyermekesek szja-mentességének októberi bevezetése, 2026-ban viszont már 470 milliárd forint mínuszt jelentenek a 2026. január 1-től bevezetésre kerülő intézkedések (ugyancsak 2024-es értéken számolva. Nem kevés pénz. Akkor sem az, ha Nagy Márton táblázatának hiszünk, amely szerint „csak” 380 milliárd lesz a számla 2026-ban. Mondjuk Nagy Márton miniszter úr az elmúlt évek során nem túl sok számot talált el, de mindig meg kell adni az esélyt!

De érdekes-e nekünk itt és most, hogy mennyibe kerülnek ezek az intézkedések? Miközben megértem azokat, akik szerint igen, magam mégis azon az állásponton vagyok, hogy nem, nem érdekes. Egyrészt 2025-ben nem kerül szinte semmibe (69 milliárdot a vajtartó mellett szokott tartani Orbán Viktor), másrészt 2026 első három hónapja is kijön 95-120 milliárdból. És ez a fontos! Mert 2026 áprilisa után már egészen más lesz a helyzet, mint 2026 áprilisáig. A lehetséges jövő tere kitágul, a gazdaságpolitika által taposott ösvény újra kiszélesedik. Ha a Fidesz nyer, akkor lehet tranzakciós illetéket emelni, tovább adópréselni néhány ágazatot, stb. Ha a Tisza árad, akkor meg el lehet zárni pénzcsapokat, haza lehet hozni az EU-s pénzeket, stb.

A 2025-ös költségvetési hatás említésre sem méltó, a 2026-2029-es pedig a 2026-os választást megnyerő kormány gondja, és így vagy úgy, de ezt a győztes meg fogja oldani – ebben biztos vagyok.

Mivel érdemes akkor foglalkozni?

Egyrészt azzal, hogy kit hogyan érint az szja-mentesség kibővítése, a jogalanyai között megvalósul-e a horizontális igazságosság? Mit gondolunk a közpolitikáról méltányossági szempontból? Illetve általában véve mit gondolunk arról, hogy mennyire van rendben az a Fidesz-féle gyakorlat, hogy a magyar állampolgárok egy valamilyen ismérv szerint együvé tartozó, ám rengeteg jellemző szerint nagyon is heterogén csoportját kiemeli és egyneműként kezeli jövedelempolitikai értelemben – miközben a kiemelés és lehatárolás ismérve nem a jövedelem?

Kezdjük az első kérdéssel. Sokféleképpen lehet értelmezni a redisztributív igazságosság fogalmát, én most azt az egyszerű szabályt fogom használni, miszerint akkor igazságos az újraelosztás, ha annak következtében minden érintett jobb helyzetbe kerül, mint a korábbi helyzete (ez egy elég gyenge szabály egyébként).

Hogyan fog változni annak a háromgyermekes egyedülálló édesanyának a helyzete, aki 430 000 forint (vagy alacsonyabb) bruttó keresettel rendelkezik? Nos, az ő helyzete egyáltalán nem fog változni, hiszen esetében 144 050 adó- és járulékfizetési kötelezettség képződött, amit a 2025. júliusától megemelt családi adókedvezménnyel teljes egészében vissza is igényel, azaz nem marad szja-fizetési kötelezettsége, ami alól az új szabály mentesítené. Vegyük észre, hogy a fenti példa háromgyermekes anyukája családi adókedvezményét szja- ÉS járulékkedvezményként érvényesítette, ahol a rendszer úgy működik, hogy a járulékkedvezményként való érvényesítés akkor lép csak be automatikusan, ha a fennálló kedvezmény a képződő szja-ból nem érvényesíthető. A háromgyermekes példánál maradva magasabb kereset esetén egyre inkább az szja-, és egyre kevésbé a járulékkedvezmény dominál. Az évközi emelést figyelembe véve 990 000 forint FELETTI bruttó bér kell ahhoz, hogy a családi adókedvezmény ne tüntesse el teljesen az szja-befizetést és egyáltalán esély teremtődjön arra, hogy LEGYEN befizetett szja, aminek befizetése alól mentesülhet valaki.

A 2026. január eleji második családi adókedvezmény-emelést követően pedig már 1 320 000 Ft feletti bruttó bér feletti keresettel kell rendelkeznie a háromgyermekes, gyermekeit egyedül nevelő édesanyának ahhoz, hogy akárcsak egy forinttal is növelje a nettó jövedelmét az szja-mentesség. Lehet persze azt mondani, hogy extrém a példa, de a 2011-es népszámlálási adatok szerint 37 885 olyan háztartás volt Magyarországon, amelyben az édesanya egyedül nevelt három gyermeket. Felteszem, a legfrissebb népszámlálási adatok sem fognak ettől nagyságrendileg eltérő eredményt mutatni. Ha ezeknek csak a harmada olyan, ahol mindhárom gyermek kedvezményezett eltartott a családi adókedvezmény szabályai szerint, akkor is nagyjából 12 000 családról beszélünk. Kíváncsi vagyok, hogy közülük hány esetében lesz magasabb a kereső édesanya bruttó bére július elseje után 990 000, majd 2025. január elseje után 1 320 000 forintnál? Gyanús, hogy nem soknak.

A bevezetésre kerülő rendszernek azonban csak az egyik furcsasága, hogy egyedülálló édesanyák esetében csak nagyon magas bér mellett eredményez változást a nettó keresetben, a másik furcsasága az, hogy viszont azon háromgyermekes édesanyák esetében, akiknek már részben vagy teljes egészében felnőtt gyermekeik vannak, és emiatt csak részben, vagy egyáltalán nem tudják igénybe venni a 3 gyermekre vonatkozó családi adókedvezményt, az szja-mentesség már sokkal alacsonyabb kereset esetén is a nettó kereset növekedését eredményezi.

Miközben elvileg a kormány a gyermekek nevelését támogatja, az szja-mentesség 0, azaz nulla forint pluszt jelent majd a 3 kiskorú gyermekét egyedül nevelő 600–700 ezer forint bruttó fizetéssel rendelkező (átlagkereset) édesanya számára,

míg az ugyanekkora bruttó fizetéssel és három nagykorú és akár önálló jövedelemmel rendelkező, tehát nem eltartott gyermekkel rendelkező édesanya jövedelmi pozíciója 90 – 105 ezer forinttal javul. Furcsa egy logika ez. Kétkeresős háztartások esetében nettó jövedelmi pozíció nagyobb valószínűséggel fog majd javulni az anya szja-mentessége okán, hiszen a családi adókedvezmény megosztása lehetővé teszi, hogy az apa azt akár teljes egészében igénybe vegye, de még ebben az esetben sem lehetetlen, hogy az édesanya szja-mentessége nem vezet a család nettó jövedelmének emelkedéséhez. Két minimálbéren foglalkoztatott szülő esetében például a kettejük által érvényesített teljes családi adókedvezmény (2024. júliusa után) ugyanúgy nullára csökkenti az édesanyánál képződő szja-fizetési kötelezettséget, mint a korábbi egyedülálló édesanya példájában.

A második kérdés (méltányosság) kapcsán sok szó esett különböző cikkekben, fórumokon arról, hogy mennyire méltányos egy ilyen adómentesség azokkal szemben, akik bár potenciális alanyai a mentességnek, de akár saját döntésük, akár véletlen, akár egészségügyi, akár anyagi, vagy bármilyen más okból következően végül mégsem válnak jogalanyokká – nem lesznek sem 30 év alatti édesanyák, sem kétgyermekes, sem három vagy annál több gyermekes édesanyák.

Beszélhetünk gyermektelenségi adóról, és kiállhatunk azok mellett, akik nem lettek édesanyák, de miközben én magam azt gondolom, hogy lehetnek a gyermekek neveléséhez hozzájáruló állami politikákból természetszerűen kirekesztettek (gyermektelenek) számára kevésbé kirekesztő és megalázó módszerek, azt kár lenne vitatni, hogy a gyermekvállalás és a vállalt gyermekek számának emelkedése az adott háztartás egy főre jutó jövedelmét, és ezáltal a szülők életszínvonalát csökkenti, mint ahogy azt is, hogy a társadalmi jólét hosszú távú fenntartásához a gyermekvállalás hozzájárul – pozitív externáliaként.

Az alapelv tehát szerintem vitathatatlan: a társadalom gyermeket nem nevelő része a jövedelem újraelosztásán keresztül hozzá kell, hogy járuljon a gyermekek felnevelésének költségeihez – legyen ennek a társadalmi transzfernek a formája természetbeni juttatás (bölcsőde, óvoda, védőnői hálózat, iskola, gyermekorvosi rendelők, játszóterek, stb.), akár pénzbeli juttatás (családi pótlék, családi adókedvezmény, stb.). A kérdés tehát az, hogy a családi adókedvezmény, a 30 éven aluli édesanyák szja-mentessége, vagy a 4 és többgyermekes anyák szja-mentessége jelenleg, és később a családi adókedvezmény emelése, illetve az szja-mentesség kiterjesztése a gyermekes családok plusz jövedelemhez juttatásának eszközeiként méltányosak-e az újraelosztás kedvezményezettjei irányába? Azaz

egyformán juttatnak-e plusz jövedelmet az egy, a kettő, a három, a négy, vagy több gyermeket nevelő családok számára? A válasz egyértelműen nem.

Ezek az eszközök nem állják ki a méltányosság e próbáját. Már a családi adókedvezmény esetében is láthatjuk, hogy az csupán az szja- és járulékköteles jövedelemmel rendelkező szülők számára juttat plusz jövedelmet, míg annak, aki mondjuk ötödik hónapja álláskereső, nem – még akkor sem, ha 2, 3 vagy akár 6 gyermeket nevel. Ezt még el lehet ütni azzal (legalábbis azzal szokták), hogy mindenki találhat munkát, aki akar (ami persze így megfogalmazva nem igaz).

De vajon mivel lehet érvelni amellett, hogy egy 28 éves korában szülő nő 2 évre teljes szja-mentességet kapjon, míg egy 31 éves korában szülő nő egyáltalán ne kapjon semmilyen időtartamra, miközben mindkét családba megérkezett egy-egy csecsemő – arra felettébb kíváncsi vagyok! Mint ahogy arra is, hogy mivel érvel a jogalkotó amellett, hogy a jelenlegi mentességi rendszerben a négy gyermekét egyedül nevelő édesanya jövedelme szja-mentes, míg a négy gyermekét nevelő édesapa jövedelme nem az. (A még aktív kereső nagymamáé az lehet, ha ő kell, hogy felnevelje az unokáit, feltéve, hogy örökbe tudja fogadni őket – nem kevéssé abszurd.) Továbbá a kiterjesztés kapcsán sem a 3 vagy több gyermeket nevelő szülő, hanem a 3 vagy több gyermeket nevelő (szült vagy örökbe fogadott gyermek) édesanya szerepel majd a tervek szerint a jogszabály szövegében.

És hogy miért buknak meg a jelenlegi és a tervezett magyar családtámogatási rendszerek azon a kritériumon, hogy ugyanúgy tekintenek-e a gyermekekre és ugyanúgy emelkedik-e alkalmazásuk során az azonos gyermekszámú családok nettó jövedelme? Azért, mert ezeknek a szabályoknak az alanya rendre nem a gyermek. Az adóalany a 30 év alatti nő, a 4 vagy több (aztán majd a 2 vagy több) gyermeket szülő nő… de soha nem maga a gyermek. Pedig van arra is módszer. Nem is új, nem is ismeretlen. Családi pótléknak hívják. A családi pótlék esetében a támogatás alanya a gyermek/gyermekek, és azonos módon támogatja az egy-, a két- vagy akár a négygyermekes családot, függetlenül a szülők keresetétől, az édesanya életkorától, vagy attól, hogy a gyermeket/gyermekeket egyedül nevelő szülő neme nő vagy férfi. Igen, a családi pótlék. Az a családi pótlék, amely támogatás 2009. január 1. óta változatlan: 12 200 Ft egy gyermekes család esetén, 13 300 Ft két gyermeket nevelő család esetén gyermekenként, 3 vagy több gyermeket nevelő család esetén 16 000 Ft gyermekenként, stb. (részeletek lásd itt). Mutatom!

Most pedig vegyünk egy nagy levegőt és kérdezzük meg, hogy miért nem emelte a Fidesz 2010 óta a családi pótlékot? Nos, azért nem emelte, mert a magyar társadalom jelentős része romaellenes beállítottságú, a Fidesz szavazótábora meg még annál is erősebben romaellenes beállítottságú és Orbán Viktorék (hallgatólagosan) elfogadják és kiszolgálják (politikai céljaik érdekében) ezt a romaellenességet. Magyarul: azért nem emelkedett a családi pótlék 2010 óta, mert a magyarok nagy része, illetőleg a Fideszre szavazók még nagyobb része azt gondolta/gondolja, hogy „a cigányok sok gyereket szülnek a családi pótlékért (aztán elisszák)”. Hát így.

Végezetül arról a gyakorlatról hadd mondjak pár szót – remélem páran eljutnak e hosszú-hosszú cikk végére –, amely gyakorlat szerint a Fidesz rendre összemos és homogén csoportként kezel olyan társadalmi csoportokat, amelyekre sok minden igaz, de az nem, hogy homogének lennének – éppen ellenkezőleg.

A család. A nyugdíjasok. A fiatalok. A többgyermekes anyák. A 25 év alatti fiatalok. Borzasztó leegyszerűsítések, amelyekből differenciálás, az egyes kategóriákon belüli sokféleség el nem ismerése okán értelmezhetetlen közpolitikai kategóriák lesznek. A leegyszerűsítés és a belőle fakadó borzalmas közpolitika azonban nem a kormányzati szakértelem hiánya, vagy a közhivatalnoki tudatlanság manifesztációja, de még csak nem is a kormányközeli (nemzeti-konzervatív) értelmiség áltudományos cirkuszi mutatványa. Nem.

A minisztériumban is tudják, a háttérintézményben is tudják, a holdudvarban is tudják, mindenhol tudják, hogy ezek így borzasztó leegyszerűsítések és ebben a formájukban alkalmatlanok jó közpolitika „csinálásra”.

Ellenben cudarul jól mutatnak az óriásplakátokon, a Facebook-hirdetésekben és a miniszterelnöki évértékelő beszédben. És így győzi le a kommunikáció (propaganda) a kormányzást minden nap, újra és újra.