Hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által korábban bejelentett intézkedés, amelynek alapján az egymilliárd forint nettó árbevétel feletti üzletek 30 meghatározott élelmiszernél maximálják az árréseket. A jövő hétfőn hatályba lépő rendelet értelmében az élelmiszer-kereskedők által alkalmazott árrés nem lehet több ezen termékek esetében, mint 10 százalék, ha pedig januárban az adott terméken kisebb volt az árrés, mint 10 százalék, akkor azt annál az aránynál kell befagyasztani. Az árrést úgy számolják ki, hogy kivonják az adók nélküli fogyasztói árból a beszállítónak fizetett összeget (vagy saját márkás termék esetén a gyártási költséget) az egyes termékeknél.

Az élelmiszerárak brutális emelkedése valóban megoldásért kiált, de kérdés, hogy a kormányzat a megfelelő módszereket választja-e. Ami tény, hogy tavaly február óta a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek havonta, az élelmiszerárak ezen belül viszont 1,2 százalékkal. Az egyes, alapélelmiszernek minősülő termékeknél ez így nézett ki:

a liszt ára 44,3 százalékkal,

az étolajé 27,5 százalékkal,

a tojásé 24,7 százalékkal,

a tejé 22,5 százalékkal,

a vajé és a vajkrémé 19,2 százalékkal,

a kávéé 16,1 százalékkal,

a gyümölcs- és zöldségléé 14,5 százalékkal,

a csokoládéé és a kakaóé 13,8 százalékkal,

a tejtermékeké 10,9 százalékkal nőtt tavaly ilyenkorhoz képest.

A korábbi, 2022-es kormányzati beavatkozásról az élelmiszerárakba Kiss Soma írt elemzést a Mércén, ebben így fogalmazott: „az alacsony árakat és a biztos élelmiszerellátást a termelés és kereskedelem tőkelogika alóli kivonásával lehet biztosítani – magyarán ha Magyarország kormánya nem akar megállni félúton, ideje fejlesztenie az állami gazdaságokat és élelmiszeripart.”

A kormány reményei szerint a mostani intézkedés a márciusra előrejelzett élelmiszerár-inflációt akár két százalékkal, 10-ről  8-ra is visszafoghatja. Ez papíron még nem is hangozna rosszul, ám a rendelet szövegezéséből kiderült, hogy éppen azok a közepes élelmiszeráruházak, illetve láncok fognak vele rosszul járni, amelyek a vidéki kisebb térségeket látják el. A nagyobb láncok valószínűleg a rengeteg egyéb termékük árába szinte észrevehetetlenül be tudják építeni az így kieső bevételt, ám a jellemzően épp a megjelölt harminc termékkel, illetve annál nem sokkal nagyobb választékkal kereskedő kisebb láncoknak, kisboltoknak nem lesz lehetősége más termékek árán kompenzálni.

Ebből adódik a kérdés, hogy vajon milyen egyéb lehetősége van így az ellátási láncban viszonylag fontos helyen szereplő közepes láncok számára a kiesett bevétel pótlására? Fenyeget-e elbocsátási hullám ebben a szektorban, illetve egyéb, munkavállalókra nézve hátrányos intézkedések várhatók-e?

Erről Karsai Zoltánt, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökét kérdeztük.

Karsai a Mércének elmondta, hogy alapvetően igazán jelentős nehézségeket a közepes üzleteknek és ezáltal a munkavállalóknak az okozhat, ha májusnál tovább is meghosszabbítanák a hétfői rendeletet. Ha az eredeti határidőn túl nem lép (bár ez kérdés, hogy mennyiben lenne tényleges segítség úgy), akkor valószínűtlen, hogy drámai következményekkel kell számolni.

Abban az esetben viszont, ha a rendeletet meghosszabbítják, akár csak őszig, máris egy sor jelentős nehézséggel kellene szembenéznie a szektornak. A hipermarketek valószínűtlen, hogy megéreznék a rendeletet, de a fent említett közepes üzletek és üzletláncok kénytelenek lennének védekezni.

„Ha a kereskedő nem tud az árain számottevően emelni, akkor a költségeit kell majd elkezdenie csökkenteni. Ez első körben nem feltétlenül jelent elbocsátásokat, de attól még lehet fájdalmas a munkavállalókra nézve. Előfordulhat, hogy munkafelvételi stopot hirdetnek, vagyis az időközben távozókat nem pótolják, ami jelentősen terhelheti az ottmaradó dolgozókat. Előfordulhat, hogy a külsős munkavállalókat küldik el, ez alapvetően ugyanazt eredményezi. Másik irány, hogy nem bocsátanak el senkit, de lecsökkentik az óraszámot, ami azért problémás, mert ha mondjuk 8-ról 6-ra csökken valaki munkaideje, az ahhoz kevés lesz, hogy megéljen belőle, de ahhoz lehet sok, hogy máshol munkát tudjon vállalni. Extrém esetekben a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül előfordul, hogy valaki így is pluszmunkát vállal, de az iszonyatos munkateher egy egyén számára.”

A szakszervezeti vezető szerint további probléma lehet, ha hosszú távon is fennmarad ebben a formában az intézkedés, hogy jövőre érkezik a megállapodás szerinti 13 százalékos minimálbér-növelés. A kettő ha „összecsúszik”, az szinte teljesen bizonyosan elbocsátásokhoz fog majd vezetni, hiszen a bértöbbletet máshogy már nem fogják tudni kigazdálkodni a kereskedők.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jellemzően kisebb vidéki láncok sok térségben az egyetlen lehetőség kevésbé mozgékony, idős vagy beteg lakosok számára a kedvező árú bevásárlásra. Ha ezek a boltok tönkremennek, vagy egyéb termékeik árát jelentősen növelik, az nagyon nehéz helyzetbe sodorhatja ezt a réteget.