Megkezdődött a 2023. február 9-i, budapesti „antifa-támadások” egyik német vádlottjának, Maja T-nek a tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügy pikantériája, hogy a német hatóságok őt annak ellenére adták ki a magyaroknak, hogy a német Alkotmánybíróság ezt jogellenesnek találta, és megkísérelte megállítani. A most 24 éves, jénai születésű és magát transzneműnek valló Maja így a legsúlyosabb vádakkal nézett szembe a két évvel ezelőtti „becsület napja” körüli antifa atrocitások miatt.

Német ügyvédje szerint több gyanús elem és kettős mérce is érvényesült a magyarországi eljárásban.

Maja T. péntek reggel a hallgatóságban jelen lévők ütemes tapsára vonult be a tárgyalóterembe, a média kameráinak kereszttüzében. A népes hallgatóságban számos németországi érdeklődő és a budapesti német konzulátus munkatársai is megjelentek. A jelenet után a testi sértés ügyében eljáró bíró szokás szerint figyelmeztetett a bírósági, tárgyalótermi tudósítás szabályaira, ami ezúttal németül, illetve magyarul hangzott el.

A közönség soraiban főként Maja barátai, elvtársai, szimpatizánsai és a németországi média foglalt helyet. Rajtuk kívül néhány szélsőjobboldali érdeklődő és a magyar média képviselői is jelen voltak. A bírósági előkészítő ülésekhez képest némileg szokatlanul, a tárgyalás teljes rivaldafényben folyt. Ennek lehet akár az is az oka, hogy a magyar jogi eljárásrenddel és a börtönviszonyokkal renkdívül kritikus németországi és nemzetközi sajtó előtt kívánta a törvényszék demonstrálni, nálunk minden rendben van. Ha csak a Magyar Helsinki Bizottság ez irányú, legfrissebb jelentésére utalunk, már kiderül, mennyire nem igaz mindez, mint ahogy számos EU-tagállam is számos olyan döntést hozott már, amely szerint a Magyarország felé való kiadatást a börtönkörülmények és a jogok érvényesülésének hiánya miatt tagadják meg.

Szervezett antifasiszta akció

Az ügyész vádiratában hangsúlyozta, Maja T. (korábbi nevén Simeon R.) Lina Engel-lel és Johannes Huttermann-nal közösen a németországi Lipcsében erőszakos baloldali szervezetet hozott létre a militáns fasiszta csoportok ellen való fellépés érdekében. „A szervezet célja a kiválasztott vélt vagy valós szélsőjobboldali személyek súlyos bántalmazása, és ezzel a szélsőjobboldal szimpatizánsainak elrettentése volt.”

Azt is elmondta, hogy a Budapesten támadó antifák a lelepleződés elkerülése érdekében találkozón osztották fel az előkészületekkel és végrehajtással kapcsolatos feladatokat, amely előre megfontolt, előkészített és megtervezett bűncselekményre utal. Hozzátette, a szervezet egyes tagjai Lipcsében 2017-től fogva találkozókon, erőnléti edzéseken gyakorolták be több támadás pontos menetét.

Az adategyeztetésen és utána is születési nevén (Simeon R.) emlegették a vádlottat, aki az ügyész szerint ezekhez az előre megfontolt támadásokhoz csatlakozott. A 2023 februári feladata „a támadás segítése és a védekezés megakadályozása” volt.

A vádirat hangsúlyozza továbbá, előre megfontolt jelleggel olyan támadóeszközöket választottak az antifasiszták, amelyek súlyos, akár életveszélyes sérülések okozására is alkalmasak lehetnek. A résztvevők csereruhákkal nehezítették az arcfelismerést, a hangazonosítást elkerülendő pedig szóbeli utasítások nélkül hajtották végre a támadást.

Ezek után tért rá az ügyész arra a részletre, hogy még 2022-ben a lipcsei csoport elhatározta, hogy a szélsőjobboldali megemlékezések megtámadását kiterjesztik Budapestre, ahol a vádirat szerint „az 1944. évi budapesti történelmi események” köré szervezett megemlékezéseken léptek fel. (A „kitörés” és a nyilas terror, tömegmészárlás történeti tényének ilyen langyos értékeléséből itt már csupán az 1956-ra használt „sajnálatos események” szófordulat hiányzott.)

A vádirat szerint az egyébként közösség elleni izgatás fogalmát is kimerítő szövegeiről ismert, saját bevallása szerint nemzetiszocialista zenekar frontemberét a Maja T.-t is magába foglaló csoport olyan súlyosan bántalmazta, hogy agyrázkódást kapott, további 8 napon túl gyógyuló sérüléseket is szenvedett. A tárgyaláson megjelenő D. László sértett ezért 10 millió forint sérelemdíjat is követelt Maja T.-n.

Az ügyész végül kijelentette, a vádlottra „négyrendbeli, bűnszervezetben elkövetett, előre megfontoltan, életveszélyt okozó testi sértés, illetve súlyos testi sértés miatt” 14 év fegyházat kér és 10 év kitiltást Magyarország területéről, két esetben bűnsegédként, két esetben pedig társtettesként – abban az esetben ha beismeri bűnösségét.

Maja T. a bíró kérdésére kijelentette, nem tesz beismerő vallomást, majd a bíróság engedélyével maga is hosszabb beszédben ismertette az üggyel kapcsolatos álláspontját. Ebben úgy fogalmazott: 

„Itt állok most, bilincsben, egy olyan országban, ami a [nem bináris személyként való] létezésemet sem ismeri el. Azért állok itt, mert antifasiszta vagyok. Nyolc hónappal ezelőtt egy jogi eljárás megsértésével elraboltak és ide szállítottak, az országom jogaim védelmét ígérte, de a kormányom minden bizonnyal eltekintett attól, mi fenyeget itt engem.”

A különleges biztonsági intézkedések alapján,a németországi jogállam helyzetéről is vitát kavaró kiadatása után Budapesten, szigorított fogságba került Maja T. ezek után kiemelte, saját tapasztalatokat szerzett a borzalmas magyarországi börtönkörülményekről is, amelyek nem csupán őt érintik:

„Nem tartozom ehhez az országhoz, a nyelvét sem ismerem, de ma már tudom, milyen mértékben nyomják el és kínozzák a saját állampolgáraikat: hallottam ütlegelést, kiabálásokat a cellámban is.”

Maja T. megismételte, erkölcsi okokból szánta rá magát a tiltakozásra, hiszen saját állama hivatalos ünnepségein is rendszeresen elhangzik: „Soha többé fasizmust!” – a budapesti „becsület napján” eközben „a Holokauszt bűneit éltették, és más emberek elleni erőszakra buzdítottak” – mindez erre késztette őt.

Végül röviden reagált arra is, jogtalannak érzi tárgyalása körülményeit: „Az, hogy egyedül állok ma a vádlottak padján, nem véletlen, a magyar bíróság időközben elveszítette teljes hitelességét, a többi európai ország pedig nem működik velük együtt. Ennek az eljárásnak Németországban kellett volna lezajlania, ahol lehetőségem van tisztességesen védekezni. […] A magyar állam egyre inkább távolodik az állítólagos demokráciától, fel kell lépni a fasizmus, a tekintély, a patriarchátus, a természet és az ember rombolása ellen. Szolidaritást vállalok mindenkivel, akit velem együtt elfogtak.”

Maja T. szimpatizánsai nemcsak a bírósági tárgyalóteremben voltak jelen, de az épület előtt is tüntettek. Hangos skandálásokkal álltak ki az antifasiszta mellett és azt követelték, hogy német állampolgárokat egyáltalán ne adjanak ki Magyarországra, annak kegyetlen jogi eljárásai és rossz börtönkörülményei miatt.

Nyilatkozatát a nézőközönségből ismét taps követte.

Maja T. magyarországi jogi képviselőjének felvetésére a büntetőügyet tárgyaló Sós József bíró is elismerte, a német Alkotmánybíróság szerint a vádlott kiadatása jogtalan volt. Ezzel kapcsolatban viszont úgy érvelt: a karlsruhei legfelsőbb jogi testület döntéseinek hatálya „csak Németországra terjed ki.”

A védőügyvéd a per során számos alkalommal hangsúlyozta, abban súlyos eljárási hibák szerepelnek. Először is elmondta, igen ritka eset a most bíróság által tárgyalt ügy. Hiszen a német alkotmánybíróság határozata ellenére, a szövetségi kormány jogtalanul adta ki őt Magyarországra, ezért német állampolgárként is sérültek jogai. „Eddig két országban sérültek meg a jogai, ami már csak kriminalisztikai okokból is azt gondolom, hogy brutális esetnek számít.” Azt is hozzátette, a január 24-i, német Szövetségi Alkotmánybíróság által kiadott nyilatkozat szerint a vádlott Magyarországra való kiadatása jogellenes volt, így ő most „jogellenesen áll a Fővárosi Törvényszék előtt.”

A németek nyomoztak, a magyarok vádolnak?

A védelem kiemelte, mindenki jogosult a büntetőperben és a büntetőeljárásban is a saját anyanyelvét használni, ezzel szemben a nyomozati szakaszban Maja T. az ügyében keletkezett iratok „kevesebb mint 10 százalékát” kapta meg német nyelven, ami a védelem álláspontja szerint „védekezését jelentősen korlátozza.” A védekezést a védelem szerint nehezíti, hogy a vádlott a letartóztatás legsúlyosabb fokozatában áll.

Felhívta továbbá a védőügyvéd a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament és Tanács irányelvei szerint a tisztességes eljárás része, hogy az iratok teljes mennyisége megismerhető legyen a vádlott számára, annak anyanyelvén. Egy vádlott védelemhez való joga pedig csak úgy gyakorolható, ha a rá vonatkozóan megállapított, lényeges tényeket meg tudja ismerni.

A védőügyvéd szerint viszont a magyar Alkotmánybíróság által megállapított, a felek törvény előtti egyenlőségéről szóló elve is sérült a magyar bírósági eljárásban azzal, hogy az ügy részletes megismerése csak a vád esetében teljesült.

Furcsállta a jogi képviselő azt is, hogy a magyar nyomozó hatóság az összes nyomozati bizonyítékot, beleértve a térfigyelő kamerák felvételeit is, átadta a német hatóság részére, akik lényegében „a teljes bizonyítási eljárást – így mondva – a magyar hatóságok helyett folytatták le.” Hozzátette: szerinte „ez a nemzetközi hatósági együttműködés mértékét messze meghaladja.”

Az ügyész reakciójában kiemelte, a német nyomozókkal való együttműködés, a hatályos EU-s együttműködés keretében lehetővé tett „jogsegély” része volt, annak kereteit nem lépte át. Amikor pedig az ügyvéd ismételten Maja T. különlegesen szigorú, börtönbeli őrizetének felfüggesztését és az óvadék megállapítását kérte, ezt  Sós József bíró többek között arra hivatkozva utasította el, hogy „az általa vallott politikai ideológia miatt” Majánál „fennáll a bűnismétlés veszélye”, ezért a kérelmet elutasította. A vádlott és ügyvédje ez ügyben fellebbezni is fognak.

Az ügyész ellenkérelmében a szigorítás további feloldásának elutasítását pedig arra hivatkozva kérte, hogy „a Magyarországon a támadásról megjelent hírek félelmet keltettek a magyarokban,” ezért a „magyar emberek biztonságérzete” érdekében került sor a kiadatásra és a budapesti tárgyalásra. Tehát lényegében az állam a vádat a részben erősen a kormány befolyása alatt álló hazai sajtó keretezésével indokolta meg.

A tárgyalás után a Mércének nyilatkozott Maja T. németországi ügyvédje is, aki kérdésünkre elárulta, „igencsak kétarcúnak tartja” a magyar bíróság hozzáállását. Egyrészt az eljárás során nem hajlandóak az EU szabványai szerint harmonizálni a jogot – másrészt viszont a vád nagyban alapoz a német rendőri szervekkel való szoros együttműködésre.

Arra is reagált, hogy a magyar bíróság Maja T. magyarországi ügyvédjének véleménye szerint a Maja T. antifasiszta csoportját vezető, értelmi szerző Lina Engel és társai büntetőügyében Drezdában folytatott nyomozás szinte teljes anyagára alapozza a vádiratot. Megerősítette, hogy a videók kielemzését valóban a németországi „csúcstechnikás” videórendszerrel végezhették el, „ez eléggé úgy hangzik, mintha a nyomozás nagy részét a németek végezték volna”.

Ehhez képest érthetetlen szerinte, miért kellett akkor a németországi Alkotmánybíróság határozata ellenére mégis kiadni Maja T.-t. Annál is inkább, mert, noha a mostani tárgyaláson a magyarok a német jogász szerint „próbáltak formailag barátságosak lenni”, de az eljáráson és annak rendkívül szigorú jellegén semmit sem hajlandóak változtatni.

„Világos, hogy ennek a pernek Németországban kellene lezajlania, ahol a vádlott jogai is érvényesíthetőek.

Ahogy az itteni bíróság is elmondta, Németországban tervelte ki a csoport az összes támadást, az ügy súlypontja tehát ott van.” Arra a kérdésre, hogy mit keres akkor mégis itt Maja T., a németországi jogi képviselő úgy reagált: úgy gondolja, csupán politikai okokból történt mindez. A magyar hatóságok szerinte „példát akarnak statuálni” az antifasiszta támadókkal.

Világos tehát a pénteki tárgyaláson kevés dolog lett. Sőt, két kérdést is felvetnek az ott elhangzottak:

• Mi a magyarázat arra, hogy a Németország ilyen gyorsan, még saját alkotmánybíróikat is meglepve, kiadták a magyaroknak Maja T.-t?
• Igaz-e a vádlott ügyvédjének állítása, amely szerint a magyar ügyészség főként a német nyomozás tényeire alapozza saját vádiratát?

A pénteki előkészítő tárgyaláson részt vett a nézőközönség soraiban Martin Schirdewan, a németországi Balpárt európai parlamenti képviselője is, aki az ügyről később a következőket közölte a Mércével:

 „A Maja T. elleni per Orbán bosszúhadjárata minden európai antifasiszta erő ellen. Kolléganőm és EP-képviselőtársam, Ilaria Salis is saját bőrén tapasztalta a magyar igazságszolgáltatás brutalitását. A Maja T. elleni vádirat teljesen eltúlzott, és Maja kezelése ellentmond a jogállamiság minden elvének. Az új német kormánynak figyelembe kell vennie a Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletét, amely szerint Maja kiadatása jogellenes volt, és a lehető leggyorsabban vissza kell juttatnia őt Németországba. Németországnak az Orbán-rezsimhez való simulékony viselkedésének végre véget kell vetnie”.