Január 29-én az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és alelnöke, Stéphane Séjourné bemutatta az Európai Unió következő öt évre szóló gazdasági tervét, amelynek a Versenyképességi Iránytű (Competitiveness Compass) nevet adták. A 27 oldalas dokumentum von der Leyen szavai szerint az EU „növekedési stratégiáját” tartalmazza, de az abban foglalt irányelveket úgy nehézipari szakszervezetek, mint egészségügyi szervezetek is erősen kritizálták. 

Ötéves terv készül

Von der Leyenék versenyképességi terve javarészt Mario Draghi, korábbi olasz miniszterelnök, közgazdász, az Európai Központi Bank 2011 és 2019 közötti elnökének versenyképességi jelentésére adott válasz. A tavaly szeptemberben megjelent, a Bizottság által kért Draghi-jelentés az európai egységes piac kihívásait taglalja, és leszögezi, hogy az EU a jövőben nem támaszkodhat majd egy sor olyan tényezőre, ami a múltban a növekedést segítette, így az Unió teljesen más gazdasági pályára kell, hogy álljon.

A jelentés legfontosabb állításai közé tartozik, hogy az EU-nak további évi 800 milliárd eurós évenkénti befektetésekre van szüksége a továbbiakban a zöld, digitális és védelmi szektorokban, valamint az is, hogy az átalakulás közben a társadalmi befogadást a lehető legjobban meg kell őrizni.

A Draghi-jelentésen alapuló Versenyképességi Iránytű meglehetősen turbulens gazdasági és geopolitikai folyamatok közepette jelent meg. Mint ismeretes, az EU ipara évek óta egyre súlyosabb nyomásnak van kitéve agresszíven terjeszkedő, komoly tőkével rendelkező nemzetközi cégek részéről, miközben az ipari szereplőket előbb a COVID-pandémia, majd az ukrajnai és közel-keleti háborúk nyomában járó nehézségek is sújtották.

Új kihívásokra régi válaszok erőltetése

Bár a fent említett körülmények jórészt valóban újak, mind a szabadkereskedelmi egyezményekről szabadkereskedelmi egyezményekre ugráló kapitalizmus válságai, mind az azokra folyamatosan adott válaszok, a piaci szabályok minél további fellazítása, a versenyképességi lózungok puffogtatásával eltakart munkavállaló-elnyomás, a nagy cégek adóelkerülésének további lehetővé tétele mind-mind ősrégi receptet követ, ami már eddig sem igazán működött, az új körülmények között pedig aligha hozhat valódi változást.

Az Iránytű fontosabb elemei versenyképességi varázsszavak szerint:

Bürokráciacsökkentés 

Von der Leyen a terv prezentálásakor kijelentette, hogy „nagyon is egyértelmű jelzéseket kapott az európai üzleti szektor szereplőitől arról, hogy túlságosan bonyolult az EU-s piaci szabályozás”, ami főként a legutóbbi, klímával kapcsolatos törvények és szabályok elfogadásából ered. Mindezért az Iránytű egyszerűsítené a különböző piaci szabályozásokat, ami viszont a klímavédelem miatt aggódó szervezeteknél okozott meglehetős riadalmat. A terv ezen része szerint az EU 2029-re évi 39 milliárd eurót „spórolna meg” a „bürokráciacsökkentésel” a blokk vállalkozói számára.

Innováció

A Bizottság elnöke szerint „jobban kell összpontosítanunk az áttörést jelentő innovációra és az áttörést jelentő technológiákra”, ezért a terv startup-stratégiai javaslatok mellett mesterséges intelligencia-fejlesztésre is jelentős támogatásokat összpontosítana, szuperszámítógépekre és mesterséges intelligenciára szakosodott nagyvállalatok támogatásával.

Befektetés-ösztönzés

Az uniós beruházási programok is szélesebb körűek lesznek von der Leyenék szerint. Az Európai Beruházási Bankot felkérik, hogy nyújtson több állami garanciát, kölcsönt és akár részvénybefektetéseket is, kezdve egy új alap létrehozásával, amely a növekvő vállalkozások nagyobb cégek általi felvásárlását, vagy a tőzsdei bevezetésüket támogatja.

Mindezeken túl  – és sok más irányelv mellett – az Iránytű az egészségügyet sem hagyná ki az innováció-cunamiból. A dokumentum szerint az európai biotechnológiai törvény olyan előretekintő keretet biztosít majd, amely „elősegíti az innovációt” a klinikai vizsgálatok terén, és elveti a korábbi tervezetekben szereplő, a klinikai vizsgálatokra vonatkozó szabályozás radikálisabb átalakítására vonatkozó javaslatot. Az Élettudományi (Life sciences) Stratégiát a második negyedévre tűzték ki, a kritikus gyógyszerekről szóló törvény pedig március közepére készül el. Az új tervezet rövid távú intézkedéseket is említ az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályok egyszerűsítésére. A gyógyszerek gyártását visszahozná a kontinensre, és a Kínától valamint Indiától való gyógyszer-behozatali függést csökkentené.

Szakszervezetek: Nem a népet tartják szem előtt

A kritikus szakszervezeti szövetségek és egészségügyi szervezetek szerint az Iránytű, amelyet Ursula von der Leyen „sarkcsillagának” nevezett a következő öt évre, mindenről szól, csak éppen az emberekről nem.

Az egészségügyre vonatkozó terveket kommentálva Sara Bertucci, az Európai Közegészségügyi Szövetség stratégiai vezetője arra figyelmeztetett, hogy azok a betegség-megelőzést és az egészségügyi infrastruktúra-fejlesztést teljesen partvonalra sodorhatják. Az Európai Közszolgáltatók Szakszervezetének főtitkára, Jan Willem Goudriaan szerint az Iránytű „nem ad választ az emberek valódi problémáira”, kitérve rá, hogy a terv semmit sem változtat a hosszú várakozási időkön és az egészségügyi munkaerőhiányon. Mindezek helyett a Bizottság új stratégiája „szabadjegyet adna a vállalkozások számára a további deregulációra, és az adóelkerülésre”.

„Ez nem egy olyan Bizottság Iránytűje, ami a népet helyezi előtérbe”

– mondta Goudriaan az Euractiv szerint.

A munkásságot képviselő szakszervezetek részéről is magas az elégedetlenség. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) bejelentette, hogy ebben a formában nem tudja támogatni az öt évre tervezett Versenyképességi Iránytűt. Közleményében a konföderáció leszögezte:

„Bár az Európai Bizottság által ma közzétett Iránytű elismeri, hogy a minőségi munkahelyek fontos részét képezik a versenyképes gazdaságnak, a deregulációra való összpontosítás éppen ezt ássa alá. (…)

A Versenyképességi Iránytűvel kapcsolatos problémák a következők:

• Az [egyik]  javaslat, amely lehetővé tenné egyes vállalatok számára, hogy a nemzeti munkajogon kívül működjenek. Ez a katasztrófa receptje lenne, és azzal a kockázattal járna, hogy aláássa az egész európai munkaügyi jogszabály-rendszert;

• A terv kifejezett felhívást tartalmaz a későbbi nyugdíjba vonulást célzó reformra;

• Míg az üzleti csoportoknak számtalan ígéretet tettek, a terv egyetlen olyan jogszabályi kötelezettségvállalást sem tartalmaz, amely a dolgozó emberek javát szolgálná, például választ adna arra, hogy a dolgozó emberek hogyan lesznek sikeresek a zöld és a digitális átállásban;

• A terv közpénzeket öntene a vállalatokba anélkül, hogy a szükséges szociális feltételek biztosítanák, hogy azokat minőségi munkahelyek teremtésére fordítsák, nem pedig magasabb vezérigazgatói bónuszokra vagy részvény-visszavásárlásokra.„

Esther Lynch, az ETUC főtitkára úgy fogalmazott, hogy a szakszervezetek teljes mértékben támogatják, hogy a gazdaság versenyképesebb legyen, de nem a munkavállalók és a munkajogok kárára. Lynch szerint az Iránytű a deregulációkon túl épp csak mellékesen foglalkozik a minőségi munkahelyek megteremtésével.

A nehézipari szakszervezeteket tömörítő IndustriAll Szakszervezeti Szövetség is lesújtó véleményt fogalmazott meg a gazdasági irányokkal kapcsolatban. Az IndustriAll szerint az EU-nak egy, az Európai Szociális Modellel összeegyeztetett, és nem azzal konfliktusban álló gazdasági tervre lenne szüksége. Ehelyett – szerintük – a Versenyképességi Iránytű tartalmazni fog egy leegyszerűsített, mennyiségi célokra épülő deregulációs nyomulást, ami legelőször a fenntarthatóságot és a kellő gondoskodást venné tűz alá.

A további problémák a konföderáció szerint a tervben

• a retorikai felhívások az innováció fellendítésére és a tudásalapú gazdaság előmozdítására egy olyan környezetben, amelyben az európai multinacionális vállalatok tudásintenzív tevékenységeket, például kutatási-fejlesztési központokat telepítenek Európán kívülre, és ahol az oktatási rendszerekre notóriusan keveset költenek.
• illetve az egységes piac kiteljesítése, többek között olyan stratégiai ágazatokban, mint az energia, ahol korántsem egyértelmű, hogy az EU piacvezérelt megközelítése megfelel a mai kihívásoknak.

Isabelle Barthès, az Industriall európai főtitkár-helyettese úgy fogalmazott:

„Az Iránytű drámai módon figyelmen kívül hagyja a szociális párbeszédet, a kollektív tárgyalásokat és a jó ipari kapcsolatokat, amelyek arra jók, hogy a strukturális változásokat tárgyalásos úton és az európai versenyképességi modell egyik alappilléreként előre jelezzék és kezeljék. Ha az EU kockázatcsökkentő beruházási stratégiájához és különösen az EU Versenyképességi Alapjához nem csatolunk szociális feltételeket, azzal azt kockáztatjuk, hogy a nagyvállalatok újabb biankó csekket kapnak.”

Az Iránytű persze csak sorvezetőnek készült, és még rengeteg kérdés maradt nyitva, hogy miképpen fogják az irányelveit átültetni (ha egyáltalán) a gyakorlatba. Az viszont biztosra mondható, hogy az EU továbbra sem lesz képes elérni a saját gazdasági célkitűzéseit, ha folyton ugyanazokat a régi recepteket veszi elő újra és újra, maximum új köntöst adva rájuk.