Részsikert értek el a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, jelentősen emelkednek az oktatói és kutatói bérek. A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) dolgozói csoport a Facebook-oldalán tette közzé, hogy vezetőiktől kapott tájékoztatás alapján, beosztástól függően 29–61% között emelkedik az oktató-kutató kollegák minimálisan adandó alapbére, már január 1-től.
Legnagyobb mértékben az alacsonyabb beosztásokban dolgozók alapbére emelkedik: a kezdő tanársegédeké az eddigi bruttó 326 000 forintos bérről 500 000 forintra, míg a legmagasabb beosztású, MTA doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanárok fizetése bruttó 777 300 fontról 1 000 000 forintra emelkedik – írja a MOJ, hozzátéve, hogy a tájékoztatások alapján a nem oktató-kutatók számára nem lesz egységesen bevezetett minimum bértábla. Friss információk szerint – még ha nem is egységes bértábla alapján – az ő bérük is várhatóan emelkedni fog.
„A Műegyetemen elindult valami, ugyanakkor a bérkövetelési harcot közösen kezdtük az állami egyetemekkel. Számunkra az egész hazai felsőoktatás helyzete is fontos, ezért kifejezzük szolidaritásunkat a többi állami egyetem dolgozóival, így az ELTE, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia munkatársaival, akiknek jelenleg úgy tűnik, nincs terítéken a bérhelyzetük rendezése. A szakszervezettel egyetértésben továbbra is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a bérrendezés az összes állami egyetemen megvalósuljon!” – írja a MOJ.
A fejleményekkel kapcsolatban megkerestük Halmos Balázst, a MOJ és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Intézményi szervezetének (FDSz-BME) szóvivőjét, aki a lapunknak elmondta, alapvetően pozitívan értékelik, hogy van béremelés.
„Szakszervezeti oldalról hozzá kell tenni, hogy amikor jó egy évvel ezelőtt elkezdtük a bérharcot, akkor azonnali 50 százalékos emelést követeltünk minden beosztásban.
Ez a legtöbb munkakörben még nem valósul meg”
– fogalmazott Halmos, aki kiemelte, hogy ugyan vannak olyan beosztások, ahol ennél akár kicsivel magasabb is lesz az emelkedés, de ez nem általános. A bértáblák még nem minden karon véglegesek, de az eddigiek alapján látszik egy tendencia. Ennek az a logikája, hogy különösen az alacsony fizetésűek körében, tehát az adjunktusok, tanársegédek esetében magasabb az emelkedés, a docensek, egyetemi tanárok fizetése pedig kevésbé emelkedik.
„Az előbbiek esetében tényleg rendkívül alacsony bérekről beszélhettünk. Most ahogy fölfelé haladunk a ranglétrán, minél magasabb volt a meglévő fizetés, annál kevesebb százalékosan az emelés, de azért a legmagasabb fizetési kategóriában is majdnem 30 százalék körüli alapbér emelést mindenki fog kapni.”
Arról, hogy a szinte patthelyzetben, kézzelfogható eredmények nélkül másfél éve folyó bérharcban minek hatására történt most jelentős előrelépés, Halmos úgy fogalmazott, már régóta lógott a levegőben, hogy ha a fenntartóváltás megvalósul, akkor lesz lehetőség emelésre. A szakszervezet úgy látja, hogy egyfajta kényszerhelyzetbe is került az egyetem új vezetése
„Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy ha úgy tesznek új munkaszerződéseket az egyetemi dolgozók elé, hogy változatlan bérek mellett kerülnek ki a közalkalmazotti törvény hatálya alól a munka törvénykönyve alá, akkor azt tömegesen utasították volna el.
Ahhoz, hogy az új munkaszerződéseket a dolgozók aláírják, muszáj valamit adni.”
Bár a váltás hivatalosan még nem ment végbe, az új fenntartóként funkcionáló ZRT-nek még nincs nyoma, de a rektor ennek ellenére megtette ezt a fizetésemelést – mondta el Halmos. Ez alapján a rektor is nyilván arra számít, hogy a modellváltással növekszik a finanszírozás mértéke, ahogy ez történt a KEKVA fenntartású egyetemek esetében is.
A szakszervezet információi szerint az arányok úgy alakulnak, hogy míg állami fenntartás esetén a egyetem 2025-ben 19,1 milliárd forintot kapott volna, a modellváltás után ugyanerre az évre 31,1 milliárd forinttal számolhat a BME. Ez több mint másfélszeres emelkedés.
„Ebből az összegből az egyetem megtartóképessége érdekében a doktoranduszi ösztöndíjak radikális növelésére is sort kell keríteni”
– mondta el Halmos, aki azzal kapcsolatban, hogy a bérharcban velük együtt küzdő, még állami fenntartásban maradt egyetemek (ELTE, Zeneakadémia, Képzőművészeti Egyetem) szakszervezeteivel folytatják-e az együttműködést, úgy fogalmazott:
„A szolidaritás elve megmaradt, továbbra is kiállunk a kollégák mellett, még ha mi most szerencsésebb helyzetbe is kerültünk.”
Különösen fontos ez annak fényében, hogy a legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban is legjobbra értékelt magyarországi egyetemen, az ELTE-n mára „tarthatatlannak” érzik béreiket a dolgozók.
A BME szakszervezete számára a következő fontos kérdés a kollektív szerződés megkötése és a taglétszám növelése. Az előbbivel kapcsolatban Halmos elmondta, hogy annak tervezete készen áll, és szeretnék mielőbb megkezdeni a tárgyalásokat róla. A taglétszám növekedésére ösztönzőleg hathat a tény, hogy a dolgozók, kikerülve a közalkalmazotti státusz nyújtotta biztonságból, fontosabbnak tartják majd az érdekérvényesítés ezen formáját.
Amint arról beszámoltunk, december 9-én fogadta el a BME szenátusa az egyetemi fenntartóváltást. A Szenátus az egyetemi polgárság javaslataira több módosítót is elfogadott a határozathoz, így értesüléseink szerint szerepel benne egy ígéret arra vonatkozóan, hogy amennyiben a mostani előterjesztés keretrendszerétől lényegesen eltér a kormánnyal folytatott tárgyalások során az ajánlat, akkor a Szenátus fenntartja a jogot az újbóli tárgyalásra és szavazásra.
Továbbá konkrét ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a BME fenntartóváltásának „alapvető feltétele”, hogy az egyetem diákjai, kutatói és oktatói részt vehessenek az európai uniós pályázatokban. Bár az ERASMUS és a HORIZON pályázatokat ebben az ígéretben sem nevesítették.
