Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a kerületben szervezett, a rövidtávú lakáskiadás betiltásáról szóló „konzultációval” kapcsolatban a Mércének elmondta, hogy

• miért csak az Airbnb teljes tiltása és az egész éves engedélyezés között választhat a kerület;
• miért nem jogilag is kötelező érvényű, helyi népszavazás tartásával kérik ki a helyiek véleményét;
• mit kell mérlegelnie a kerületvezetésnek, amikor szavazásra bocsátja ezt a kérdést?

Ügydöntő szavazás lesz Terézvárosban az Airbnb-ről – írja szerdai csütörtöki közleményében a VI. kerületi önkormányzat. A kerület vezetése arról kérdezi meg a lakosokat szeptember 2-től két héten keresztül, hogy egyetértenek-e a társasházi lakások Airbnb-típusú szálláshelyként való kiadásának tiltásával. A Soproni Tamás által vezetett önkormányzatnál nem ez az első lépés, amit a kerület demográfiáját teljesen átalakító lakáskiadási-modell szabályozása érdekében tesznek – azonban mindeddig ez a javaslat lehet a legradikálisabb.

„Szemben a nemzeti konzultációkkal és a budapesti lakógyűléssel, a kérdés valódi, az eredmény pedig ügydöntő lesz: a terézvárosiak többségi akaratát végrehajtjuk”

– fogalmazott Soproni Tamás a közleményben. A Mérce megkeresésére elmondta, hogy miközben látják a rövid távú lakáskiadás által a kerületbe hozott előnyöket, a turizmus és a vendéglátás fellendülését, aközben negatív hatásként látványosan ürült ki a kerület, különösen annak belső része:

„Elsősorban nem is a közösségi együttélés szabályait be nem tartó turisták, hanem a belváros kiürülése a legnagyobb probléma, és az, hogy

egy fiatal hogyan nem tud vásárolni ma már a legszebb álmaiban sem egy belvárosi ingatlant.”

A polgármester elmondta azt is, hogy minden lehetőséget számba vettek – így a részleges tiltást, akár a problémásabb házak esetében, akár csak az év bizonyos időszakára engedélyezve a rövid távú lakáskiadást – azonban az előbbit a kormányhivatal nem engedélyezte, utóbbi pedig a megfelelő adatszolgáltatások hiányában nem lehetséges. Így az önkormányzat számára a teljes tiltás, vagy az egész évre szóló engedélyezés közti döntés a két lehetőség.

„Az a helyzet, hogy sem az NTAK adatszolgáltatáshoz való hozzáférésünk, sem az idegenforgalmi adó befizetésből nem tudunk olyan számra következtetni, amely egészen biztosan bizonyítaná nekünk, hogy hány napra adták ki az ingatlant. Az egyetlen megoldás az lenne, hogyha minden nap bekopogtatnánk minden Airbnb-be, és megkérdeznénk, hogy »kezit csókolom, itt most turista lakik-e«, ez nyilván nonszensz”

– fogalmazott Soproni. Arról, hogy jogi kötőerejű helyi népszavazás helyett miért a kötetlenebb, két héten át online és személyesen is folyó voksolás mellett döntöttek elmondta, hogy a helyi népszavazások egyfelől rugalmatlanok, hiszen egyetlen nap alatt, kötött helyszíneken történik, másfelől rendkívül drágák is. A két héten át tartó voksolás során mindenkinek, akit foglalkoztat a kérdés, lehetősége nyílik elmondani a véleményét, akár anélkül, hogy el kéne hagynia az otthonát. Soproni hozzátette:

„a kerületi lakosok döntését ennek ellenére ugyanúgy kötőerejűként fogjuk kezelni.”

A lakosok számára a voksolást megelőzően az önkormányzat tájékoztató brossúrákat juttat el, amikben a teljes tiltás mellett és ellen szóló érveket egyáltalán bemutatják. A kiadvánnyal kapcsolatban a polgármester elmondta, azt svájci mintára készítik, különböző statisztikák, így az Otthon Centrum albérletár emelkedési méréseit és a kerületi albérletárak fővárosi szinten elfoglalt legmagasabb helyét mutatják be. Ezek mellett olyan nyilvánosan elérhető kutatások, tanulmányok is szerepelnek a kiadványokban, amik a rövidtávú lakáskiadás globális tendenciáit is bemutatják.

„Gyakran megkapjuk azt a kritikát a tiltás miatt, hogy ezzel a lakástulajdonosnak korlátozzuk a használatra való jogát, de hát minden korlátozva van, bocsánat. Az autómmal sem taxizhatok, csak hogyha leteszem ahhoz a megfelelő vizsgákat, befizetem a megfelelő összegeket, és a lakásomat sem használhatom mindenre”

– fogalmazott Soproni a szavazással szembeni kritikákkal kapcsolatban. A polgármester elmondta, Terézvárosban jelenleg 2226 legális magán- és egyéb szálláshely üzemel, miközben a KSH adatai szerint 2023. január 1-jén 29 251 lakás volt Terézvárosban, azaz

a rövid távon kiadott lakások kb. 7,6%-át teszik ki a teljes lakásállománynak.

„És ne tévesszük meg magunkat, a legtöbb esetben nem arról van szó, hogy itt egy-egy ember, aki örökölt egy lakást, azt megcsinálta, azt kiadja a családjával, hanem ezek »mini vállalkozások«. A legtöbb esetben egy befektető felvásárol 5-6-7 ingatlant, amiket üzemeltetőn keresztül üzletszerűen üzemeltet.”

Ez a gyakorlati tapasztalatokban is megjelenik Soproni szerint:

„Kampányolás során is találkozunk azzal a jelenséggel, hogy amíg a külső Terézvárosban minden második ajtót kinyitnak este hat óra után, addig belső Terézvárosban van olyan ház, ahova az ember bemegy, és csak lakatokat és turistákat talál. A 2005-ös KSH adatok szerint 45 ezer körüli ember élt itt, mára ez lecsökkent 35 ezerre.”

A polgármester szerint ilyen mértékű lakosságcsökkenés nem egészséges, de nem is egyedi jelenség, világszerte hasonló tendenciákat látunk, a rövidtávú lakáskiadás átrajozlta Prága, Barcelona és számtalan más világváros demográfiáját. 

„Azt gondolom, hogy az embernek megvan a joga a belvárosban lakáshoz, nem muszáj rezervátumokat létrehozni, ahol mi itt lakóként megtekinthetők vagyunk.”

A polgármester szerint ezzel együtt ez egy komplex probléma, aminek vannak előnyei is, így a kerületben több mint 600 millió forint adóbevétel, ami „a kerület 30 milliárdos büdzséjéhez képest sem kis összeg”. Ezért is tartják fontosnak, hogy a turizmusból élő és az aköré épülő szektorokban dolgozók számára megfelelő időt hagyjanak az átállásra a kerületi konzultáció sikeressége esetén.

„Szemben mondjuk a kormány által éjszaka hozott intézkedésekkel, ha a terézvárosiak az igenre szavaznak, vagyis a tiltás mellett döntenek, akkor ez nem lépne életbe 2025-ben, csak 2026. január elsején”

– mondta el a Mércének Soproni Tamás.

Nem ez az első kísérlete a VI. kerületi önkormányzatnak a lakhatási válság kialakulásában és elmélyülésében jelentős szerepet játszó rövidtávú lakáskiadás megzabolázására. Egy évvel ezelőtt „airbnb-kommandó” indításával próbáltak kézre keríteni illegálisan működő szálláshelyeket – amelyek NTAK-szám nélkül, vagyis adófizetés elkerülésével fogadtak turistákat.