Több tízezer ukrajnai menekült életét veszélyezteti, családokat rak utcára és szakít szét a kormány június 28-i rendelete, amely az eddigiekhez képest jelentősen korlátozza, kiknek ad az állam ingyen szállást. Roma civilek nyílt levélben kérik Orbán Viktortól a rendelet visszavonását, felhívva a kormány figyelmét, hogy magyarajkú kárpátaljai romák, ukrán-magyar kettős állampolgárok tömegeit teszi nincstelenné vagy küldi egyenesen a frontra az augusztusban életbe lépő intézkedés.

Mindössze hat napot kaptak azok az ukrajnai menekültek a jelenlegi lakhatásuk megtartásának kérelmezésére, akiket a magyar kormány egy rendelet értelmében augusztus 21-től kidobna az állami szállókról. Augusztus 21-től főszabály szerint az eddigi támogatott lakhatásra csak azok lesznek jogosultak, akik Ukrajna harcok sújtotta részeiről érkeztek – vagyis a kárpátaljai magyarok nem. A méltányossági kérelmek rendkívül szoros határideje szerdán, július 10-én járt le, és Pál Norbert menekültekért felelős kormánybiztos fog róluk dönteni – hogy mi alapján, azt nem tudni.

Az is jelentős szigorítás, hogy ezt követően az újonnan érkezőknek az állam csak akkor biztosít egy hónapig vagy a menekültügyi eljárás végéig szálláshelyet, ha közvetlenül háború sújtotta területekről érkeznek, és azt „hitelt érdemlően bizonyítják”. Ilyen szálláshelyeken csak 65 évesnél idősebbek, fogyatékossággal élők, várandós nők, gyerekek és „a velük egy háztartásban élő egy fő törvényes képviselő” maradhat. Utóbbi azt jelenti, hogy egy gyerekes házaspárnál csak az egyik szülő maradhat majd, azaz az üldözött családot az állam szétszakítja. Habár a kormány eddig sem segített szinte semmiben a civileknek – ami többek közt a Madridi úti menekültszálló végleges bezárásához is vezetett nemrég –, tovább nehezedik a nem állami szállókon élők helyzete is: a nem közvetlen háború sújtotta területekről érkezők ellátása után a kormány ezentúl nem fog fejpénzt (napi ötezer forintot) fizetni az önkormányzatoknak és civil szolgáltatóknak sem – számolt be a Helsinki Bizottság.

Ezzel gyakorlatilag több tízezer magyar-ukrán kettős állampolgár ember életét veszélyezteti a kormány, a kárpátaljai magyar ajkú roma menekülteket pedig halmozottan hátrányos helyzetbe hozza.

„Ezeknek a családoknak tagjai többségükben nők és kiskorú gyermekek, akik a támogatás megszűnése esetén nem tudnak önálló lakhatást fenntartani maguknak, így csak a háborús országba való visszaköltözés és a tömeges és tényleges hajléktalanság közül választhatnak”

– hívta fel a figyelmet két roma civil aktivista, a fővárosi önkormányzat fonyódi menekültszállóján dolgozó Kiss Márió és az ukrajnai menekülteket önkéntesen, majd a Migration Aid SOS Ukraine csapata tagjaként is segítő szociális munkás, Szécsi Magdolna. A roma civilek nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz, kérve a rendelet visszavonását.

Mint arról 2023-as riportunkban beszámoltunk, a Magyarországon maradó menekültek közül sokan magyar ajkú kárpátaljai roma nők és gyerekek, akiket súlyos diszkrimináció fogad, és sok más mellett még menekülésük létjogosultságát is megkérdőjelezik azok, akiknek csak egy dolguk lenne: emberségesen bánni velük – így például rendkívül rosszul bánnak velük az egészségügyben és munkát sem kapnak. Sok kárpátaljai roma család férfi tagjai már a háború előtt is Magyarországon dolgoztak, jellemzően az építőiparban, de egy fizetésből szinte lehetetlen albérletet fenntartani, ráadásul szinte mindenki küld haza Ukrajnába pénzt az ott maradt rokonoknak is, miközben az otthoni, eredetileg is nagyon nehéz körülményeik egyre élhetetlenebbé válnak.

„Az európai és önkormányzati választások egyik fő üzenete arról szólt, hogy megvédünk minden magyart, és nem küldünk senkit háborúba. A magyar kormány mégis Ukrajnából menekülő, magyar-ukrán kettős állampolgárságú emberek ezreit küldené vissza, a férfiakat ezzel egyenesen a frontra. A kormány számított ezen személyek szavazataira június 9-én, viszont segítséget már nem nyújt nekik, sőt kilátástalanságba, akár életveszélybe sodorja őket. Az európai uniós választásokat követően 2024 júliusától fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi posztját. Uniós tagországként pedig határozatban vállaltuk, hogy az Ukrajnából érkező menekült családokat 2025. márciusig menedékes igazolvánnyal látjuk el, ezzel úgynevezett menedékes és oltalmazott státuszba vesszük őket.

A kormány emellett az elmúlt években élesen és folyamatosan bírálta Ukrajna magyarellenes, diszkriminatív intézkedéseit is, ennek ellenére most ugyanezt teszi a kárpátaljai menekültekkel. (…)A magyar kormány vállalta, hogy megvédi a kárpátaljai magyar családokat, ennek ellenére döntésével egyik napról a másikra szétszakít vagy utcára tesz családokat” – fogalmaznak a roma civilek szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levelükben.

Úgy vélik, a civileknek köszönhetően az Ukrajnából menekülő emberek oktatási, munkahelyi integrációs folyamatai sikeresek, a gyerekek új szemléletmódot, az oktatáshoz kapcsolódó új mintákat tanultak, amit ezzel az intézkedéssel a „családbarát” kormány egy csapásra megsemmisíthet.

Az ukrajnai menekülők jogvédelmével kezdetektől foglalkozó Helsinki Bizottság szintén kiemelte korábbi közleményében:

„A kormány nem csak az ukrajnai menedékesek »mintaszerű« ellátásával szokott büszkélkedni, hanem a családok és a határon túli magyarok iránti elkötelezettségével. Ez a mostani szabályozás mindhárom vonatkozásban gyalázatosra sikeredett.”

A menekültek életét alapvetően befolyásoló intézkedést ráadásul az érintettek teljes kihagyásával iktatták rendeletbe. Az információhiányt az is jól mutatja, hogy felröppent az a hír is, hogy a szállásra továbbra is jogosultakat innentől a Máltai Szeretetszolgálat látja el, de senki sem tudja, hogy ez valóban így lesz-e, és ha igen, hol fognak lakni az érintettek bő egy hónap múlva.

A héten a Helsinki Bizottság is úgy döntött, hogy nyílt levélben fordul az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz, remélve, hogy így választ kapnak kérdéseikre, Pál Norbert ugyanis immár tíz hónapja nem reagál a megkereséseikre.

Ebben többek közt arra szeretnének választ kapni, hogy

– mi indokolja, hogy a gyerekeknek csak az egyik szülője lehet jogosult a támogatott lakhatásra, és hogyan tartja a kormány ezt összeegyeztethetőnek a családi élethez való joggal és a család egységének védelmével;

– milyen eljárásban, milyen garanciák érvényesítésével, milyen határidővel, milyen formában dönt majd kormánybiztos a benyújtott méltányossági kérelmekről, és milyen jogorvoslati lehetőségek illetik meg azokat, akiknek kérelmét elutasítja;

– hogyan készül a kormány arra a helyzetre, ha egy menedékes ukrajnai lakóhelye változóan érintett a direkt háborús cselekmények által, vagyis jogosultsága a támogatott lakhatásra havonta változik?