Felemás eredménnyel zárta a ‘24-es választásokat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). Az EP-be a várakozások ellenére ugyan nem jutottak be jelöltjeik, az önkormányzati választáson viszont hatalmas sikert aratott a párt: megtizenötszörözték önkormányzati jelenlétüket. Így most igazi mérföldkőhöz jutottak: politikai felhatalmazás mellett bizonyíthatják be, hogy a vicc komoly, hogy a cselekvés és a részvétel köré életképes politikai alternatíva építhető, túl a jófejkedésen, túl a járda- és padfestésen.

Az EP-kampányról és a folytatásról a listavezető Le Mariettát kérdeztük, és megkerestük a listán második Törley Katalint is, aki a Kutyákkal választási szövetséget kötő Tanítanék Mozgalom vezetője egyben. Az önkormányzati kampány és a ‘26-s tervek kapcsán Nagy Dávid pártigazgatóval beszéltünk, ő Újpesten harmadik lett a polgármester-választáson. Egy, az MKKP-nek is segítő, kampányaikra rálátó politológust, politikai tanácsadót is megkértünk, hogy értékelje a Kutyák kampányait, kivívott pozícióját.

Nem a legmagasabb elvárásokhoz kell mérni az eredményt

Az általunk megkérdezett tanácsadó szerint a Kutyák EP-eredményeit a politikai-közéleti szituáció felől érdemes olvasni. Az MKKP ‘24-es indulását nagy várakozás övezte, mivel kimaradtak az ellenzék ‘22-es vereségéből. A politológus szerint világosan látszik: azok a pártok morzsolódtak le, akik benne voltak az ellenzéki összefogásban. Ezzel magyarázható, hogy 2023 őszére a két magyar nagypolitikai struktúrából kilógó, attól távolságot tartó párt, a Kutyák és Mi Hazánk elkezdett jelentősen megerősödni. Az MKKP Budapesten nőtt 10 százalék fölé, míg a Mi Hazánk a vidéki nagyvárosokban tudott hasonló mértékben megerősödni.

A tanácsadó szerint ezt látva a sajtó tovább fújta az MKKP körüli felhajtást, már csak azon az alapon is, hogy a két növekedni látszó formáció közül a Kutyapárt legalább nem szélsőjobboldali.

„A felfokozott figyelem nyilvánvalóan hatott rájuk, és megpróbáltak nagyot robbantani: 2-3 emberrel bejutni az EP-be.”

Hogy miért nem sikerült, nem titok: valószínűleg Magyar Péter az oka. Viszont szemben a sajtóbeli értelmezésekkel, a Kutyákat (és a Mi Hazánkat) nem mosta el a Tisza, sőt, egyedül ez a két párt volt képes megtartani, kis mértékben még növelni is a szavazótáborát ‘22-höz képest – most az EP-választáson 163 960-an szavaztak a Kutyákra. Azaz a párt stabilizálni tudta korábbi rekord támogatottságát (‘22-ben 185 052 szavazója volt, magasabb részvétel mellett, azaz arányosan nőtt a támogatottságuk), Magyar megjelenése a tanácsadó szerint csak az újabb robbanásszerű növekedést akadályozhatta meg.

„Az EP-kampány legnagyobb eredménye, hogy, Magyar Péter ide vagy oda, a Kutyák bázisa stabil.”

– hangsúlyozta a politológus.

Szerinte az a választások fals értelmezése, amikor a legjobb időpillanatbeli legmagasabb várakozásokhoz mérjük az eredményt. A jelenből nézve az siker, hogy

Magyar valódi kárt nem a Kutyákban, hanem az összefogás pártjaiban tett, elsősorban a Momentum és a DK szavazóbázisát roppantotta össze

– e két párt mögül jelentős mennyiségű szavazó tűnt el, akik minden bizonnyal ezúttal a Tiszára szavaztak.

Le Marietta, az MKKP EP-listavezetője szerint sem kell szégyellni az eredményt, főleg, ha az erőforrásokat is számba vesszük: a Kutyapárt 5-6 millió forintot költött összesen az EP-kampányra, töredékét annak, amit el szokás költeni egy országos választásra. És, ha bejutni nem is sikerült, a Kutyapárt közösségét megerősítette, hogy nem csak helyi kampányokat, hanem egy átfogó országos kampányt is kipróbálhattak.

Marietta szerint fontos politikai tapasztalat ez a szervezetnek, például most először szerveztek a jelölteknek országjárást, vagy kellett országos szinten értelmezhető üzeneteket megfogalmazniuk és eljuttatniuk.

A kutyapártos politikusnak és részvételiségi szakértőnek személyesen is fontos tapasztalat volt a kampány.

„Én azt hittem, az embereket az érdekli, hogy milyen szaktudással rendelkezel. Meglepett, hogy mennyire más logika alapján ítélnek meg. Ezt lehet naivitásnak nevezni részemről, de talán a magyar demokrácia állapotának kérdéseit is felveti”

– nyilatkozta lapunknak.

Az általunk megszólított politológus szerint a párt tudatosan választott a lista élére egy szakértőt, második helyre pedig egy civil mozgalom vezetőjét (Törley Katalint).

„Ez egy értéktelített üzenet volt: a Kutyapárt szerint az EP-ben mégiscsak munka folyik, nem csak belpolitikai sikerekkel arányos kifizetőhely.”

Marietta felkérése tehát a Kutyák különutasságát volt hivatott kidomborítani a politológus szerint. Ez az ajánlat azonban Magyar Péter személye mellett már kevésbé volt vonzó: a Tisza alelnöke is el tudott különbözni az ellenzéki mezőnytől, és az ő hatásos médiapolitizálása mellett vajmi keveset ért a szakmai-civil arcél.

„Fontos látni, hogy Marietta szakértőként ugyanoda került, mint Donáth Anna és Cseh Katalin. A szakértőség ebben az időpillanatban ide lett árazva.”

– összegezte a politológus, hozzátéve azt is, hogy van, amikor másképp alakul: például a Medgyessy-Orbán párbaj esetében, ahol nem a profi politikusi karakter győzedelmeskedett.

Marietta elmondta lapunknak, hogy nem csügged, mert amit képvisel, a részvételiség, sarkalatos pontja marad a Kutyapárt politikájának. Így a következő időszakban az önkormányzati sikereket elérő jelölteknek fog segíteni az intézményépítésben. Attól sem zárkózik el, hogy a jövőben jelölt legyen még, habár a politikáról nem lett jobb véleménye.

A tanármozgalom pártpolitikai útra lép

Törley Katalin és az általa vezetett Tanítanék Mozgalom még Magyar Péter felbukkanása előtt választási szövetséget kötött a Kutyákkal: Törley az EP-lista lista második helyét kapta, cserébe pedig a Tanítanék beszállt a párt EP-kampányába. Törley volt az egyik legismertebb közéleti szereplő a Kutyák listáján, személyében fontos szövetségest nyert a párt. A mozgalom számára pedig „tiszta haszon” minden olyan nap a kampányban, amikor a tanárok ügyéről tudtak beszélni – mondta el Törley Katalin lapunknak.

Törley szerint az elmúlt évben ügyük „elcsendesülésével” kellett szembenézniük, így kreatív ötletekre van szükség – hisz az oktatás továbbra is nagy bajban van. A figyelem fenntartása mindig hatalmas kihívást jelent az ügyek mentén politizáló civil formációknak.

„Nem csak az oktatási mozgalmak történetében, hanem általában is kevés példa van rá, hogy egy civil szervezet autonóm módon tudjon belépni az intézményi politika csatatérre”

– hangsúlyozta Törley.

Habár a bejutás, és az ügy EP-szintű képviselete nem jött össze, a Tanítanék örül a figyelemnek, amit a kampány révén kapott, és meg is erősödött általa. Új aktivisták jelentkeztek, és nagyon sok tapasztalatot szerzett a mozgalom operatív vezetése is Törley szerint. Így most újult erővel folytatják a hálózatosodást, országszerte programokat fognak szervezni. Igyekeznek majd a Kutyák helyismeretét is kihasználni, helyi szinten együttműködnek majd az MKKP-hoz közel álló önkormányzatokkal. Kérdéses azonban, hogy a párt és a Tanítanék különböző megfontolások alapján felépített hálózatai egyesíthetőek-e – kommentálta a Tanítanék terveit a lapunknak nyilatkozó politikai tanácsadó.

Hogy innen hova tovább, azt még nem döntötte el a Tanítanék.

Törley a maga nevében nyilatkozott, szerinte a pártpolitikát mint eszközt muszáj használniuk a továbbiakban is.

Azonban szemben az EP-vel, amely szerinte demokratikus keretek között működik, jelenleg a magyar parlament nem olyan hely, ahol szívesen szerepet vállal. Így nehezen tudja elképzelni, hogy például országgyűlési képviselőjelölt legyen.

Arra kérdésre, hogy ha Magyar Péter keresné meg egy ajánlattal, mit tenne, azt válaszolta, hogy Magyar már magától is szépen felmondja a Tanítanék programját. Mindemellett a Tisza, habár még sok a bizonytalanság körülötte, egyelőre Törley számára olyan politikai erőnek tűnik, amely tőle jobbra áll, és így nehezen tudja elképzelni, hogy a jelöltje legyen.

„Szerintem a magyar társadalom színesebb annál, hogy két jobboldali erő lefedje az egészet. Ha a Tisza egy tisztességes jobbközép párt lesz, annak örülni fogok, de ez nem jelenti, hogy egyben az én politikai otthonommá is válik.”

Ettől függetlenül a Tanítanék szívesen dolgozik együtt bármelyik ellenzéki párttal oktatáspolitikai koncepciók kidolgozásában – tette hozzá a mozgalom vezetője.

A Kutyapárt megtizenötszörözte az önkormányzati jelenlétét

Ha az EP-választásokon nem is teljesítette a felsrófolt elvárásokat a párt, az önkormányzatin annál inkább: összesen 48 (!) önkormányzati képviselőjük lesz, Kovács Gergely elnyerte Hegyvidéket, a Fővárosi Közgyűlésben pedig hárman képviselik majd a pártot (Baranyi Krisztina, Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna Szuzi), továbbá két fővel bekerültek a Fejér megyei közgyűlésbe is (Paszicsnyek János és Berényi Gábor). Így

több Budapesti önkormányzat képviselő-testületében kettő vagy több MKKP-s fog ülni, a már említett hegyvidéki testületben pedig jelentős többségbe kerültek a Kutyapárt képviselői.

Az általunk megkeresett tanácsadó szerint a választásokon elért eredmények különbségét alapvetően két dolog magyarázza. Egyrészt a Kutyapárt támogatói többnyire városi polgárok, akik sok közéleti tartalmat fogyasztanak, így nem ritkán taktikai szavazók: sokan megoszthatták a szavazataikat, EP-listán másra szavaztak, míg a budapesti listán vagy egyéniben a Kutyákra. Másrészt a Kutyapárt az önkormányzati profilt évek óta tudatosan építi – szemben az EP-s profillal.

Nagy Dávid, az MKKP pártigazgatója is a hosszú felkészülést, építkezést nevezte meg a siker forrásaként. Elmondta lapunknak, hogy már 2022-ben elindították egy képzést, amit 23-ban kiterjesztettek. A cél az volt, hogy az érdeklődőkből önkormányzati képviselőjelölteket faragjon a párt. A képzés során olyan gyakorlati feladatokat is kaptak a résztvevők, mint a csapat- és akciószervezés, vagy a helyi ügyek összeszedése. Így Nagy elmondása szerint hamar kiderült, ki alkalmas a szerepre és ki nem, hogy „kin lehet bevasalni teljesítményt”.

„Én nagyon örülök az eredményeknek, vidéken 3-4 százalékot kaptunk, Budapesten 17 körül, megtizenödszöröztük az önkormányzati jelenlétünk”

– foglalta össze a sikereket Nagy.

Nagy Dávid személyesen Újpesten indult polgármester-jelöltként, és ugyan harmadik lett, viszont 10 százalék feletti eredményt (11,74 százalék) ért el.

Az általunk megkeresett MKKP-közeli politológus szerint a mostani önkormányzati választásokra is igaz volt, hogy alapvetően két tömb (a Fidesz és az ellenzék) vonzása határozott meg mindent, így egyéniben csak kevés helyen tudott győzni a mindenkitől távolságot tartó párt.

A stratégiájuk az volt, hogy mindenhol elindítanak elég jelöltet a kompenzációs listára való felkerüléshez: az egyéni jelöltek minél jobban teljesítenek, annál több kutyapártos képviselő jut be kompenzációs listáról a képviselő-testületekbe.

Azokban a testületekben, ahol nem összetartó az ellenzék, az 1-2 bejutó képviselő így is meghatározó szerepet tud vinni. A politológus értékelése szerint az önmagában üzenetértékű, hogy a választók 10-20 százaléka akkor is a kutyás jelöltet választja, ha tudja, hogy ezzel az ellenzéket gyengíti. Azaz választók épphogy jutalmazzák, nem pedig büntetik a Kutyapártot a külön indulásért.

Nagy Dávid szerint az eredmény egyben megerősíti, hogy ideológiailag is jó úton jár a Kutyapárt: a cselekvés, a részvételiség politikai ajánlata vonzó a választók számára.

„Nem elég mondani, mutatni kell: valós aktivitás, átlátható kampányelszámolás, emberközelibb szereplés, őszinte kommunikáció.”

– foglalta össze a pártigazgató a Kutyák sajátosságait. Mindez sokszor nehézségekkel jár. Például a „pártszakadásnál” sem zárkózhatott el a párt a média elől, ez ellentmondott volna az elveiknek. De Nagy Dávid szerint akkor is „baromi nehéz” helyzetben vannak, amikor olyan témában kell nyilatkozni, amelyben nehéz konkrét cselekvést kínálni – ilyen az akkummulátorgyárak ügye, az egészségügy, az adórendszer stb. Hosszú távon szeretnének egyfajta „népfőiskolát”, értelmiségi holdudvart létrehozni, „többféle világlátású agyat” összeterelni, hogy határozottabb mondásai legyenek a pártnak ezekben a témákban.

A tanácsadó szerint a Kutyák a történeti baloldali pártok (pl. brit munkáspárt, német szociáldemokraták) útját járják: aktív közösségeket, emberközeli intézményeket építenek és ebből kovácsolnak politikai erőt. Olyan funkciókat vesznek fel, melyek a 21. századi, jellemzően személyközpontú pártok életéből eltűnni látszódtak: sporttevékenységek, olvasókörök, konkrét helyi cselekvések. Mostanra az utcai művészettől továbbléptek, egyre komolyabb problémákat próbálnak megoldani részvételi módon.

A résztvevő-részvételi működés egyre vonzóbbá válik az önkormányzati politikában, nem véletlen a politológus szerint, hogy a Kutyákon túl is a cselekvő ellenzéki polgármesterek győzedelmeskedtek: Őrsi Gergely, Soproni Tamás, Pikó András.

„Most fog kiderülni, hogy ez az üzenet miképp intézményesíthető egy magasabb szinten” – hangsúlyozta a tanácsadó, aki szerint ‘a 26-os országgyűlési választásokig még sok munka van hátra.

Abban már most nagyon ügyes a párt szerinte, hogy a komolyodó politikai ajánlat ellenére sem vesztette el a „vicces” identitását. A politológus úgy látja, ez nagyon fontos, hisz a Kutyák szerepléseikkel fellazítják a magyar politikai nyelvhasználatot, hozzáférhetőbbé teszik, közelibb hozzák a politikát. Elutasítják a neoliberális politikusok népidegen hangvételét, de alternatívát kínálnak a kortárs populizmusoknak is.

„A Kutyapárt központi ajánlata, hogy a politika a miénk, az embereké.”

– összegezte a tanácsadó az üzenet velejét. Szerinte a párt 15 éve – korábban viccpártként, most már inkább vicces komolypártként – hitelesen képviseli ezt az ajánlatot.