Állásidőbe és állandó délelőtti műszakba helyezi több, közel ezer dolgozóját a Dunai Vasmű tulajdonosa, a Liberty Steel, ezzel jelentősen csökkentve a munkások bérét. A cég szerdán megjelent levele szerint a nehéz acélpiaci körülmények miatt kényszerültek arra, hogy „ideiglenesen átszervezzék a munkarendet, számos kollégát szakaszos egyműszakos (délelőttös) munkarendbe helyezzenek át és/vagy állásidőre küldjék”.
A Liberty Steel levelében úgy fogalmaz, hogy „folyamatosan figyelik a piaci helyzetet” és amint lehetséges visszaállítják a korábbi munkarendet. Addig pedig azt ígérik, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az érintett munkatársak támogatásért, felkeresik az érintetteket, hogy „részletes tájékoztatást és segítséget nyújtsanak az átmeneti időszakban”. Hozzáteszik, hogy konzultációkat kezdtek az Üzemi Tanáccsal és a Szakszervezetekkel a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. munkavállalóit érintő kérdésekkel kapcsolatosan.
„Az Önök támogatásával és határozott döntések meghozatalával sikerült megmentenünk a vállalatot az összeomlástól. Mindez segített megőrizni a gyárban, a dunaújvárosi közösségben és az ellátási láncokban lévö több ezer munkahelyet. Mindent megteszünk azért, hogy növelhessük a termelési mennyiséget, és továbbra is dolgozni fogunk a LIBERTY Dunaújváros fenntartható, zöldacél jövőjének megvalósításán”
– írják a dolgozóknak címzett levélben.
Az ügyben megkerestük Magyar Zoltánt, az üzemben működő Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökét, aki lapunknak elmondta, a cég döntése mintegy 900 munkavállalót érint, akik közül sokan 30-40 éve dolgoznak a gyárban. Ők az állandó délelőtti műszakrendbe való átirányítással azonnal elveszítik a folyamatos váltóműszakban dolgozó munkavállalóknak járó 50 százalékos műszakpótlékot.
„Első lépésben azzal, hogy átirányítják őket állandó délelőttibe elveszítik ezt a műszakpótlékot, amivel keresetük 30-33 százalékkal fog csökkenni. Második lépésként pedig rögtön el is küldi a munkavállalókat állásidőre. Vagyis otthon tartja őket egy 6-14 óráig tartó rendelkezésre állási idővel összepárosítva – ilyenkor ha a munkáltató felhívja, hogy helyreállt a rend, a termelés, és jönni kell dolgozni, akkor a munkavállalónak azonnal meg kell jelennie a megjelölt időpontban”
– foglalta össze Magyar. Azzal kapcsolatban, hogy milyen konzultációt folytatott a cég a szakszervezetekkel elmondta, ők gyakorlatilag csak egy tájékoztatást kaptak arról, hogy mit tervez a munkáltató – amit érdemi egyeztetés nélkül tesz meg, megsértve a Munka Törvénykönyvében foglalt Üzemi Tanácsnak biztosítandó 15 napos véleményezési határidőt. Így a szakszervezet szerint így a törvényt megsértve hajt végre munkáltatói intézkedést.
„A munkáltató ezt hiába nevezi konzultációnak, hogyha nem felkészülten és nem annak az ismeretében mentünk el vele tárgyalni, hogy ő milyen intézkedést akar végrehajtani, akkor a Munka Törvénykönyve tájékoztatónak nevezi ezt a fajta cselekvést.”
A Liberty Steel által tulajdonolt két vállalat közül a mintegy 1200 embert foglalkoztató Duna Furnace Dunai Vasmű Kft.-t érinti a szerdán a bejelentett munkarend változás illetve az állásidőről való rendelkezés – vagyis dunai vasműben dolgozó 3200 munkás mintegy egyharmada kaphat kézhez kevesebb bért a következő időszakban. A döntés akár már a következő napokban érvénybe léphet, mivel Magyar értesülései szerint megkezdték a tájékoztató levelek kiküldését, amik kézhezvételétől számított 8 napos határidő után hatályba lép a munkáltatói intézkedés.
A szakszervezeti vezető elmondta azt is, ez egy újabb lépés a gyár teljes leállítása irányába.
Június 10-én – egy nappal a választások után – derült ki, hogy a Liberty Dunaújváros megkezdi két kokszoló kemencéjének leállítási folyamatát. Ennek hatására egyre kevesebb munkavállaló kap munkát itt, a többségüket ebben az esetben is állásidőre küldi a munkáltató – mondta el Magyar. Ahogy már nincsen valakinek feladata a leállítással kapcsolatban, akkor őket is rögtön állásidőre küldik. Hozzátette, hogy a többi terület, az acélmű és a nagyolvasztó pedig már nagyon régóta állnak.
Azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a munkáltató levelében említett „segítségnyújtás” Magyar úgy fogalmazott, erről egyelőre nincsenek információik, mivel egy valós konzultáció keretei között éppen az ilyen kérdésekre kellett volna kitérniük.
„Eddigi sanyarú tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy maximum lelki támogatásra számíthatnak a dolgozók
– de ennél többet nehezen tudok csak elképzelni. Mi elvárnánk a harmadik negyedévre járó jelenléti bónusz kifizetését, hiszen a munkavállaló nem a saját hibája miatt nem tud munkába állni. Illetve azt, hogy a 30 százalékos keresetcsökkenést valahogy kárpótolják”
– fogalmazott a szakszervezet szerint valós segítséget jelentő lépésekről Magyar Zoltán. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a héten tudták aláírni a június elején kiharcolt bérmegállapodást, amit megelőzően sztrájkhangulat alakult ki a gyárban és demonstráció szervezésébe is kezdtek.
Ennek részleteit egy nappal a Liberty Steel levele előtt, kedden véglegesítették és foglalták szerződésbe.
„Akkor elhalasztottunk mindent, a demonstrációt, a sztrájkszervezést, mindent felfüggesztettünk, annak a reményében, hogy a munkáltatót sikerült jobb belátásra bírni. Ehhez képest eltelt egy pár hét és látjuk mit csinál”
– fogalmazott Magyar.
Amint arról korábban beszámoltunk, a brit acélmilliárdos, Sanjeev Gupta által birtokolt Liberty Steel az orosz és ukrán tőke 2022-es európai távozása után a legnagyobb uniós acélipari nagyvállalkozóvá vált, súlyosan érintik azonban a széndioxid-kibocsátás maximálásáról szóló EU-s rendelkezések, amelyek miatt a legtöbb EU-n belüli gyáruk nem tud rendes termelést folytatni. Ajay Aggarwal, a társaság európai regionális vezetője egy májusi nyilatkozatában hangsúlyozta, a dunai acélgyártás Dunaújvárosban szinte teljes mértékben áll, a hengerművek és a kokszoló kivételével.
„A kormányzat támogatásával újraindítottuk a hengerműveket, részletes tervet dolgoztunk ki az üzem kereskedelmi teljesítményének javítására, és biztosítottuk, hogy munkavállalóink továbbra is rendesen kapják a fizetésüket. Ez nemcsak az itteni több ezer munkahelyet őrizte meg, hanem segítette egész Dunaújváros közösségét, és az ellátási láncunkban dolgozókat is.”
Aggarwal hangsúlyozta, a kormányzati támogatás szükségességét az európai uniós acélpiac nehéz helyzetével indokolta. Elmondta, az Európai Unió széndioxid-kvótái és zöldpolitikája miatt a rendkívül magas szén-dioxid kibocsátású acélipar az unió területén belül továbbra is teljesen áll, az acélipari termékek éppen ezért a kvóták által nem sújtott, nem EU-tagállamokból érkező behozatal útján jutnak el az EU-s piacra, ezzel viszont csak a nagy szennyező államok járnak jól. Éppen ezért a Liberty vezetője közölte, anyagi problémáik vannak, amelyekre nem kínálkozik rövid távú megoldás.
Elismételte azt is, Dunaújvárosban a terveik között egy „zöld acélüzem” és „zöld fejlesztési projekt” beindítása.
Ezzel kapcsolatban a Liberty a magyar kormány Kína vezetésével való, jó kapcsolatát, és Hszi Csin-ping kínai elnök nemrégi, budapesti látogatásának jelentőségét hangsúlyozta. Abban reménykednek, hogy Kínával sikerült megállapodni egy, az EU-s zöld szabványoknak már megfelelő elektromos ívkemence (EAF) beszerzését, hatástanulmányokat is készítettek elvileg a kemence beépítéséről és kihasználhatóságáról a dunaújvárosi kapacitás tükrében.
A Liberty Steel ráadásul a kemence behozatalára és telepítésére mint beruházásra a kínai CITIC Bank által vezetett, Sinosure export- és hitelbiztosító társaság biztosít hitelt. Aggrawal azt már nem árulta el, pontosan mennyit. Ezekről a reformtervekről tehát továbbra is csak elvi részletek ismertek, miközben a több mint 3000 munkás helyzete nem tűr halasztást. Magyar Zoltán szerint követelésük már figyelembe veszi az európai acélpiac jelenlegi helyzetét is, de a Libertynek a súlyos helyzet megoldására végre lépnie kell.
