62 hónap szigorított börtön a londoni Belmarsh börtönben vádemelés nélkül, előtte több éves bezártság Ecuador londoni nagykövetségén. Több mint egy évtized kálváriája zárult le szerdán azzal, hogy a Wikileaks portál ausztrál alapítóját, Julian Assange-t a brit és amerikai hatóságok is elengedték. „Kémkedés” miatt indult büntetőügye továbba sem zárult le, de mint kiderült, az amerikai hatóságok vádalku keretében eltekintettek kiadatásától, így Assange szabadlábon védekezhet.

Assange felesége, Stella Assange X (korábban Twitter)-oldalán jelentette be, hogy férjét  kedden hajnalban a brit főváros melletti Stanstedi repülőtérre szállították a londoni börtönből, ahol több mint öt éve várta a kiadatásában hozott végzést.

Mint kiderült, a hatóságok engedélyezték, hogy Assange Ausztráliába távozhasson egy kifejezetten a számára lefoglalt privát repülőgéppel. Ennek előfeltétele, hogy a szivárogtató portál alapítója útközben amerikai felségterületen, pontosabban a Mariana-szigetekhez tartozó Saipanon landolva megjelenjen egy büntetőbíró előtt, aki hivatalos végzést ad ki a vádirattal kapcsolatban.

Assange-ról kedden, távozásakor Londonban készültek az első nyilvános felvételek azóta, hogy 2019-ben a Belmarsh börtönbe került, miután Ecuador új kormánya engedélyezte elszállítását a brit hatóságoknak. Börtönévei alatt ugyanis azt sem engedték meg újságíróknak, hogy felvételeket készítsenek róla.

Assange-t 2013-ban azzal vádolták meg, hogy 2010-ben egy amerikai hadseregben szolgáló katonatiszt, Chelsea Manning államtitoknak minősülő amerikai katonai információkat juttatott el a részére. Ezek között szerepelt egy katonai drón felvétele arról, hogy Irakban, 2007-ben fegyvertelen civileket és újságírókat gyilkolnak meg távirányítású fegyverek segítségével a megszálló amerikaiak.

Assange ezek után „Collateral murder”, azaz „Járulékos gyilkosság” címmel tette közzé a Wikileaks oldalán. A felvétel bejárta a nemzetközi sajtót és nemzetközileg is tematizálta az amerikai megszállók és szövetségeseik által Irakban elkövetett háborús bűnök ügyét.

Assange évekig bujkálásra kényszerült a felvételek nyilvánosságra hozása miatt megindított büntetőeljárás elől. Előbb Angliában, a Wikileaks egyik támogatójának norfolki házában húzta meg magát, majd az akkori ecuadori kormány meghívására az ország London belvárosában található nagykövetségére távozott fedett körülmények között, miután nem jelent meg az ügyében indult kiadatási eljárás során a bíróság előtt.

Barry Pollock büntetőjogász és Assange védőügyvédje kiemelte, ügyfele végül megállapodott a Merrick Garland-vezette amerikai Igazságügyi Minisztérium képviselőivel, hogy a bíró előtt is elismeri, amerikai katonai titkokat vett átt Manningtől amelyeket aztán a tényfeltáró újságírás gyakorlatának megfelelően publikált és eljuttatott nagy szerkesztőségekhez, mint például a brit Guardianhez. Ez az 1917-es, kémkedésről szóló törvény értelmében bűncselekmény ugyan, de Assange ügyvédje és a Wikileaks-alapító álláspontja szerint „már régen nem kellene annak lennie”. Jogi védelme arra hivatkozott ugyanis, az ilyen típusú, hírértékű és közérdekű szivárogtatást az Egyesült Államok alkotmánya a szólásszabadságról szóló első módosításában védi.

Press conference outside Saipan court with Julian’s US criminal defence attorney Barry Pollack and UK barrister Jennifer Robinson. pic.twitter.com/57T287p8SE

— Stella Assange #FreeAssangeNOW (@Stella_Assange) June 26, 2024

Pollock hozzátette, Assange további, 17 vádpontban (kémkedés, hacker-tevékenység) nem vallotta bűnösnek magát.

Az Assange ellen készített vádirat egyes pontjai az évek során sorra omlottak össze. A nyugati média felvetette például, hogy a férfi orosz érdekeket szolgál ki, és aktívan, titkos információk nyilvánosságra hozatalával segített az orosz titkosszolgálatoknak abban, hogy Donald Trumpot amerikai elnökké választották. A légbőlkapott állítások komoly újságokban  – szinte a teljes amerikai liberális médiában – is megjelentek, a vádirat ezen pontjaira azonban végül semmilyen bizonyítékot nem találtak, amit nyilvánosságra hoztak volna.

Mindennek ellenére az amerikai kiadatási kérelem elbírálásáig Assange-nak börtönben kellett maradnia az Egyesült Királyságban. Itt a legfelsőbb bíróság végül kimondta, Assange fellebezhet a jelen vádiratra alapozott amerikai kérelem ellen, amit meg is tettek.

Ez arra utal, hogy a brit jogszolgáltató szervek szerint a vádak inkább voltak politikai jellegűek, mint megalapozottak. Ez azt is jelenti, hogy a Barack Obama idején kormányzó Demokrata Párt, majd a demokrata ellenzék Trump, tehát politikai ellenfele lejáratása céljából ártatlanul vádolta beavatkozással és tette eszközzé a „RussiaGate” néven elhíresült politikai kampányban Julian Assange-t. Arra használták volna fel őt egyes volt demokrata kormányzati szereplők, hogy bizonyítsák, Donald Trump nem az amerikai nép akaratából, hanem „orosz ügynöktevékenység” eredményeként került hatalomra.

Ezt a politikai vádat azonban 2019-ben már részletesen cáfolta a Robert Mueller vezette speciális vizsgálóbizottság. Assange ennek ellenére, részben a hamisnak bizonyult vádiratára alapozva továbbra is több száz év börtönnel nézett szembe az Egyesült Államokban kiadatása esetén .

Az hogy Assange végül szabadon távozhatott, egyfajta megerősítés arra nézve, hogy kémtevékenységét a vádirat nem tudta elégséges formában bizonyítani, másképp ugyanis nehezen elképzelhető, hogy egy amerikai bíró elengedi Saipan szigetéről, vagy hogy az Igazságügyi Minisztérium ilyen vádalkut köt vele.

De Julian Assange szabadon engedése felesége, Stella Assange szerint azt is mutatja, sikeres volt a férje szabadon engedését követelő, kontinenseken átívelő, nemzetközi nyomásgyakorló kampány. Nemzetközi jogvédő szervezetek, köztük az Amnesty International is követelték Julian Assange előzetes letartóztatásának megszüntetését és szabadlábra helyezését. Az ügyet a kiszabadítására szerveződött kampány már az ENSZ emberi jogi fórumai elé is terjesztette.

A végső megegyezésben szerepet játszhatott az is, hogy Ausztrália munkáspárti miniszterelnöke, Anthony Albanese már 2022 novemberében kijelentette, hogy az ausztrál állampolgár Assange üldöztetésének be kell fejeződnie. „Ami sok, az sok!” – szögezte le a miniszterelnök a canberrai parlamentben, és az ügy lezárását szorgalmazta a brit és amerikai hatóságoknál.

Az újságírók „kémként” való megbélyegzése nem ritka más politikai rezsimekben sem. Vlagyimir Putyin és Oroszország például kémvádak miatt, az emberi jogok semmibe vételével tartja fogva 2022 óta Evan Gershkovichot, az amerikai Wall Street Journal moszkvai tudósítóját, akit a lakásáról hurcoltak el. A vádpontok szerint Gershkovich „kémtevékenységet” folytatott, amikor érzékeny adatokat szerzett meg az orosz államapparátusból egy cikkéhez. Ügye annyiban hasonló, hogy bizalmasnak minősített, ám közérdekű, hírértékű információkat szerzett meg egy államtól,– egy harckocsikat előállító gyárról – ezért kémkedéssel vádolják, és elzárták.

Vlagyimir Putyin Tucker Carlson amerikai újságírónak adott,  exkluzív interjújában sem tágított attól, hogy Gershkovichot továbbra is egyszerű amerikai kémnek minősítse, akinek sorsáról csak „a szakszolgálatok megegyezése”, tehát lényegében fogolycsere dönthet.