Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy kormányok és vállalatok egyre erőteljesebben lépnek fel a demokráciát és jogállamot szavatoló alapjogokkal szemben – állapítja meg a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség tizenegyedik globális indexe. A felmérésekből kiderül, Európa globális összehasonlításban is gyorsabban hanyatlik.

A felmérés hat különböző fokozatot állapít meg a sporadikus jogszegésektől a jogállamiság teljes leépüléséig, amelyet belső konfliktus vagy háború okozhat. A Szövetség világszinten követi a dolgozók és szakszervezetek jogainak és szabadságának garantálását, a megállapításaik értelmében pedig egyidőben szembesülünk egyre komolyabb megélhetési problémákkal és jogfosztásokkal, amelyeket a kormányok és a magántőke együttműködése okoz. Arra is figyelmeztetnek, hogy a választási szuperévben jobboldali autoriter jelöltek bűnbakokat keresnek, miközben a munkásellenes agendájukat fenntartják.

A globális felmérés során – a vizsgált 151 országot figyelembe véve – tízből kilencben szegték meg a sztrájkjogot, nyolcban pedig a jogot a kollektív alkuhoz. Az országok 49 százalékában letartóztattak vagy elzártak szakszervezeti tagokat, nagyjából 40 százalékában pedig a szólás- vagy gyülekezési szabadság jogát sértették meg. A vizsgált országok háromnegyedében fordult elő, hogy megtiltották szakszervezetek alapítását vagy az azokhoz való csatlakozást, a 65 százalékukban pedig semmilyen vagy korlátozott lehetőségük volt dolgozóknak a jogorvoslatra.

A világ tíz legrosszabb eredményt felmutató országa ebben a tekintetben Banglades, Belarusz, Ecuador, Egyiptom, Szváziföld, Guatemala, Mianmar, illetve a Fülöp-szigetek, Tunézia és Törökország volt. Az orosz-ukrán háború mindkét fél munkásjogait megtépázta, az izraeli-palesztin konfliktus során elveszített palesztin munkaerőt pedig százezer vendégmunkással akarja pótolni Izrael, a munkajogok pedig jelentősen romlottak.

A 2023-as mérésekhez képest 13 országban csökkentették a dolgozói jogok indexét, és mindössze kettőben találtak jelentős javulást. Rontott Costa Rica, Finnország, Izrael, Kirgizisztán, Madagaszkár és Mexikó, Nigéria, Katar, Oroszország, Szaúd-Arábia, mellettük Szudán, Svájc és Venezuela. A két ország, ahol javult az előző évhez képest az index, Brazília és Románia.

Magyarország indexe 4-es, ebbe a kategóriába – amely a jogok rendszerszintű megsértését jelzi – Európában az Egyesült Királyság és néhány balkáni ország tartozik még.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség megállapításai szerint a 2014-ben megkezdett felmérések alapján Európában mérték a legnagyobb visszaesést. Ami a regionális összehasonlításokat illeti, a világon a Közel-Keleten és Észak-Afrikában dolgozókat fosztják meg a jogaiktól a legnagyobb mértékben (4,74-es átlaggal), az Ázsia és a csendes-óceáni térség következik (4,13), amelyet Afrika többi országa követ (3,88) és a két amerikai kontinens (3,56).

Európa átlaga 2,56 idén úgy, hogy 2014-ben ez a szám még 1,8 volt. A Szövetség szerint ez azt jelzi, hogy a kontinens „dolgozóközpontú” társadalmi modelljét a kormányok és a vállalatok gyorsuló tempóban teszik tönkre. Ugyanakkor a leginkább dolgozó-barát országok is kizárólag európaiak: Ausztria, Dánia, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Norvégia és Svédország került indexe 1-es a kiadvány szerint.