Nagy vihart kavart az a módosító, amely Dunai Mónika fideszes képviselő nevén jelent meg május 3-án, pénteken a parlament honlapján. Eredetieg még Selmeczi Gabriella fideszes képviselő nyújtotta be, a kegyelmi botrányra adott mintegy politikai válaszként azt a törvénymódosító javaslatot, amely szerint legalább 2 év börtönbüntetéssel sújtható az, aki saját intézményéből nem jelenti a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket.

Kivéve a tisztelendő urat?

A szigorú, mindenkire vonatkozó tiltó szabályt enyhítette a Dunai-féle módosítás.

Ennek szövege szerint,

„a jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye valamennyi gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagra tekintettel egységessé válik azzal, hogy a gyónási titok körében megismert információk kivételt képeznek majd ez alól, tekintettel arra, hogy ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel. Hasonlóan felmentést ad a büntetőeljárásról szóló törvény is a tanúkénti kihallgatása alól annak az egyházi személynek, akinek és amire vonatkozóan hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn.” (kiemelések tőlem – TCsT)

Ez lényegében a római katolikus, görög katolikus és görögkeleti papok számára ad kivételt, a gyónási titkot tehát akkor sem kell megsérteniük, ha ebben bűncselekményről vallanak nekik.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője még hétfőn Facebook-oldalán úgy reagált a módosítóra, hogy „fideszes módosító érkezett, hogy a gyóntató papoknak ne kelljen jelenteni az abúzust!”. A módosító szövegét és az inkriminált részt a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete(SzMME) még május 4-én, kommentár nélkül jelentette meg Facebook oldalán.

Tordai már azt is közölte hétfőn, hogy a Népjóléti- és Szociális Bizottság kedd délelőtti ülésén fogja az ügyben kérdőre vonni a Fidesz frakcióját. A módosítót jegyző Dunai Mónika kritikusaival szemben azt állította, javaslata lényegében szigorítás, ami a katolikus klérus részére is csupán a gyónási titokra szűkíti le a bejelentési kötelezettség alóli felmentés – ez ugyanis azelőtt tágabb körű volt.

Ahogyan Dunait a telex.hu idézte, „Az egyházügyi törvény most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek.”

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is reagált a módosító keltette felháborodásra, válaszukban ugyancsak a telex.hu-val azt közölték, úgy vélik, a gyónási titok a katolikus kánonjog része, így továbbra is sérthetetlen és nem írható felül közjogi törvényekkel sem:

Hangsúlyozták, ezt a gyakorlatot nemrég a pápa is újfent megerősítette. Ahogyan a cikk írta, véleményük szerint „Ferenc pápa 2019-ben a büntetendő cselekmények vizsgálata során alkalmazott titoktartást szabályozta, tehát egy eljárásjogi intézkedést hozott, amely a szentségi gyónásra vonatkozó titoktartásra nem vonatkozik.”

„Szakmailag és morálisan is aggályos”

Perintfalvi Rita teológus, aki a katolikus egyházon belül történt szexuális bűncselekményekről könyvet is írt már, Facebook-oldalán kommentálta a vitát. Szerinte teljesen vállalhatatlan, és „szakmaiatlan” is a Dunai, valamint a magyar katolikus klérus által előadott érvelés:

„[Nemcsak azért, mert] igyekszik elrejteni, hogy vélhetőleg a gyónási titokra gondolnak, hanem azért is, mert tévesen fogalmaz. A gyónási titok kapcsán ugyanis a pap nem a „hivatásánál fogva tartozik titoktartással”, hanem a gyónás szentsége miatt. Itt tehát konkrét hiba van a törvény szövegében! Ugyanis a „hivatásánál fogva tartozik titoktartással” kifejezés az orvosra, ügyvédre, pszichológusra (is) vonatkozik, nem (cstupán) az egyházi személyekre.”

Ezentúl jelzi, értelmezése szerint a kánonjog sem védi meg a jelentési kötelezettségtől a katolikus papokat:

„A gyónási titok megsértése az egyházjog szerint kétféleképpen lehetséges:

1) a közvetlen megsértése, mely akkor valósul meg, ha a gyóntató fölfedi mind a gyónó személyét, mind bűnét;

2) a közvetett megsértése, amire akkor kerül sor, ha a gyóntató szavaiból, jeleiből, tetteiből, mulasztásaiból következtetni lehet a gyónó bűnére.

Vagyis, ha az áldozat mondja el a bántalmaz‎ást, akkor nem a saját bűnéről beszél, így nem büncselekmény annak elmondása, hatóságnak való jelentése sem! De még ha az is lenne, akkor is megkérhetné az áldozatot, hogy oldja fel őt a titoktartás kötelezettsége alól – ami ugyanis minden egyes esetben lehetséges(!) – hiszen a tettes feltételezhetően másokat is bántalmazott vagy bántalmazni fog. Így már csak miattuk is, meg kell ezt tennie.”

A legújabb módosító tehát felfogása szerint szakmaiatlan és hanyag érveléssel egyszerűen kibúvót adna egyházi személyeknek a tudomásukra jutott, egyházon belüli szexuális bűncselekmények államnak történő jelentése alól. Perintfalvi szerint pedig minderre Ferenc pápa kánonjogi gyakorlata sem adna elvileg lehetőséget.

Dunai szavaira Tordai Bence képviselő a Népjóléti Bizottság május 7-i ülését követően lapunknak azt írta, „a Selmeczi Gabrielláék által benyújtott, Dunai Mónika által módosított törvényjavaslat értelmében a gyermekvédemi jelzőrendszerben mindenkit 2 év börtön fenyeget majd, aki nem jelenti a gyermekek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeket – kivéve a gyóntató papokat. Érthetetlen a kivételezés: ha szigorítunk, mindenkire nézve szigorítsunk.

Egy világi államban egyházjogi intézmények, vallási hagyományok nem állhatnak a törvények felett; a gyónási titok nem lehet fontosabb a bántalmazott gyermekek jogainál, érdekeinél.

Az egyházi személyekre vonatkozó szigorítás valójában enyhítés: Dunai módosítója nemcsak a büntetőjogi szankció alól menti fel a papokat, de még az eddigi jelentési kötelezettséget is törli a papokra vonatkozóan.”

Meleg Sándor, az SZMME elnöke a Mércének elmondta véleménye szerint „mind szakmailag, mind pedig morálisan” aggályos a Fidesz új módosítója, mivel a korábbi Gyermekvédelmi törvényben a fegyelmi eljárás keretében a cselekvési és jelzési kötelezettség nem vonatkozott civil szervezetek, nem állami fenntartású intézmények és az egyházi intézmények körére. A Selmeczi-féle módosító ennek a fegyelmi eljárásnak a hatályát a civilekre és egyházakra is kiterjeszti. A Dunai-féle újabb módosító viszont a gyónási titokkal dolgozó, katolikus papokat vennék csupán ki az új jogszabály hatálya alól, tehát nem a katolikusok gyermekvédelmi intézményeinek összes dolgozóját.

Meleg szerint a gyónási titok sem teszi lehetővé, hogy bárki, aki a szakmában dolgozik és szexuális bántalmazásról, vagy más bűncselekményről szerez tudomást, az az elkövetőre, vagy az áldozatra való tekintette ne jelezze azt akár név nélkül. Szakmailag tehát egy ilyen helyzet súlyosan aggályos lenne, ha előfordulna, hiszen egy ilyen információt név nélkül is jelenteni kell, hogy az intézkedés elkezdődhessen. „Ezt az egészet én egy fals érvelésnek gondolom.”

Felhívta a figyelmet, Perintfalvi Rita kánonjogra vonatkozó megjegyzéseit is helytállónak tartja, szerinte tehát még az egyházjogban is hibás lenne úgy felfogni a gyónási titkot, mint ami az állammal való együttműködést zaklatási ügyekben megakadályozná.

Meleg felhívta a figyelmet arra is, eddig sem volt az egyházi intézményekben megfelelő jelzőrendszer ilyen ügyekben, amit Dunai Mónika és a Fidesz módosító javaslata sem változtatna meg. Hozzátette, a világi állam követelménye, hogy nem lehet olyan szabályozás ami egyházi személyeket kivon a Magyar Köztársaság hatályos törvényei alól.

„A mulasztással is bűnt követ el az illető – ez mind morálisan, mind pedig szakmailag és közjogilag is aggályos.”

Meleg Sándor szerint inkább az 1997 óta folyton csupán toldozott-foldozott Gyermekvédelmi törvényt kellene „szakmai szemmel átfésülni” és egyszerű, átlátható szakmai jelzőrendszert bevezetni, addig ezt az ügyet ugyanis nem lehet kezelni.

Kettős mérce

Az egyházon belüli gondokat jó pár, kipattant ügy és utóéletük is jellemzik. Pető Attila, aki korábban jelezte, gyermekkorában a katolikus egyházon belül érte abúzus, amit az egyház fórumai igyekeztek eltussolni, most Facebookon fejezte ki, ő sem ért egyet az új, gyónási titokra vonatkozó módosító javaslattal:

„Ebben a történetben az a szomorú, hogy a Fidesz-KDNP ezt a törvényjavaslatot fontosnak tartotta benyújtani, de amikor arról a törvénymódosítóról lett volna szó, ami lehetővé tette volna, hogy vissza lehessen venni állami kitüntetéseket azoktól, akikről kiderült, hogy bűncselekményeket követtek el, akkor azt a javaslatot nem támogatták, sőt, vitára sem bocsátották” – írta erről.

A mostani ügy előzménye a kegyelmi botrány volt. A február folyamán végül Novák Katalin köztársasági elnök lemondásával kicsúcsosodó ügy azután pattant ki, hogy a 444.hu kiderítette, az azóta távozó köztársasági elnök 2023 májusában megkegyelmezett annak a K. Endrének, akit bűnsegédként ítéltek el a bicskei gyermekotthonban történt, súlyos gyermekbántalmazások ügyében. K. Endre a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyetteseként tevékenykedett a bűncselekmény idején, és a periratokból kiderült, megpróbált egy sértettnek pénzt kínálni, ha ügyben tett vallomását megváltozatja. A botrányból ezek után 150 000-es tüntetés is lett Budapesten, ezt követte a Gyermekvédelmi törvény fideszes módosítása. Az ügyről szóló összes cikkünk itt olvasható el.