Így jutott el Vitézy Dávid volt BKK-vezér, minisztériumi alkalmazott és végül volt múzeumigazgató addig, hogy most Karácsony Gergelyt és a fideszes Szentkirályi Alexandrát is kihívja Budapest főpolgármester-jelöltjeként.

Vitézy Dávid múlt kedden bejelentette, a legtöbb várakozással összhangban valóban elindul a főpolgármesteri pozícióért 2024-ben. A politikus berkekben immár szokássá vált pozícióra bejelentkező videók szépen szerkesztett verziójában fel is mondja a független jelöltek egyszeregyét: a kormány anyagilag elhanyagolja a fővárost, de az ellenzéki főpolgármester sem segít az ügyön, csupán a médiában politizál áldozati pozícióból, ideje ezért, hogy az ő szakértő kezeire bízzák a város fejlődését. Na de ki is Vitézy Dávid, és miféle programot tervez a budapestieknek?

1. Vonat- és buszőrült gyerekből aktivista, majd BKK-vezér

Vitézy nagyon fiatalon feltűnt, rendszeres civil munkát vállalt a BKV körül. Saját szavai szerint már 8-9 éves korától csak a villamosok érdekelték, ekkoriban kezdett el otthon, saját szórakozására menetrendeket is összeállítani. 2003-tól a BKV-t helyenként akkor is nyíltan és élesen kritizáló Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) színeiben végzett önkéntes munkát. A VEKE lényegében a volt és aktív BKV dolgozók nyomásgyakorló, szakmai szervezete volt. 2002-ig csak mérsékelten kritizálták a Demszky-korszak alatt is az 1970-es években ragadt tömegközlekedést, Dorner Lajos elnök megjelenése után viszont komoly akciókba és élesebb kritikába váltottak át.

Az Átlátszó Vitézy Dávidról szóló cikke már 2013-ban megállapította, a VEKE 2010 után a közpolitika szintjén nagyon nagy hatást gyakorolt arra, mi történt a fővárosi tömegközlekedéssel. Ez már első sikeres akciójukból is látszott, mikor is a sokáig „csonka” budai 41-es villamosnál elérték, hogy a járat vonala a Kamaraerdőig hosszabbodjon meg, ezzel a félreeső dél-budai külvárost is összekötve a Moszkva (ma Széll Kálmán) térrel.

Ami 2003-ban a 41-es villamossal elkezdődött, folytatódott Budapest egyik legfontosabb EU-s pályázatával, a 2016-ban átadott budai fonódó villamoshálózat kialakításával, mely az eredeti VEKE-koncepcióhoz kötődik. Mindebben Vitézy Dávid is kulcsszerepet játszott, az Átlátszónak nyilatkozó források szerint lényegében ezzel alapozhatta meg BKK-vezéri jövőjét is.

Vitézyt sokszor vádolta meg – főként az ellenzéki sajtó – azzal, hogy privilegizált családi hátterénél fogva került vezető pozícióba. Vitézy Dávid édesanyja ugyanis az a Hankiss Ágnes, aki a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja az 1990-es kezdetektől fogva, és aki majd később is a Fidesz körül kap vezető állásokat, egészen EP-képviselőségéig. Sokan kiemelték viszont: Vitézy Dávid előrelépése nem anyján vagy Orbán Viktorékkal rokonságban álló, filmrendező édesapján múlt, hanem azt kifejezetten a VEKE-ben végzett munkájának tulajdonítják mind ismerősei, mind ellenfelei.

2. A BKK élén

Azzal, hogy Vitézy Dávid a 2010-ben végleg lejáró Demszky-korszak BKV-jának kifejezetten fiatal, kifejezetten az új Orbán-kormánnyal szimpatizáló, de független alakja, máig megalapozta önkormányzati vezetői szerepét: helyből a BKV helyett átalakuló BKK vezérigazgatója lett 2010-ben, mindösszes 25 évesen. Ez nem is volt olyan könnyű megbízatás, hiszen az ágazat legendásan alulfinanszírozott, elavult és elhanyagolt volt a korban. A 2000-es években Antal Nimród nemzetközi sikert befutott Kontroll című filmje – amely az akkori helyzetből kiindulva, azt továbbgondolva vázolt fel egy disztópikus, földalatti jövőt -, nem véletlenül éppen a metró vonalain, és az akkori BKV-vezér, Aba Botond ironikus előszavával készült el.

Volt tehát a legendás BKV sorsán mit gondolkodni. Vitézy Dávid és munkatársainak megoldási javaslata viszont éppen a legrosszabb példából igyekezett meríteni: a Boris Johnson londoni polgármester által megteremtett új londoni tömegközlekedésből. Így jött létre a Transport for London elvi mintájára a BKK, a Budapesti Közlekedési Központ. Ez főként arra szolgált volna, hogy a főváros szerteágazó és sok kézben (állam, önkormányzat) lévő közlekedését egyetlen szervezet át tudja látni és koordinálni. Erről maga Vitézy beszélt, amikor a londoni Imperial College diákjainak, már mint ex-BKK vezér, úgy fogalmazott:

„az elsődleges példa, amit követni akartunk, bevallottan a Transport for London integrált vezetési modellje volt.”

A modell, amelyben elsősorban az integrációt hangsúlyozta, valójában mind Londonban, mind pedig Budapesten az addig teljesen önkormányzati üzemeltetésű BKV helyett egy, a BKV és egy magáncég, az éppen brit Arriva által is üzemeltetett, kompozit rendszer létrehozását eredményezte. Igaz azonban az is, míg Boris Johnson új TfL-jének jegy- és bérletárai éppen a válság alatt, 2010 után gyorsan elszálltak, addig a BKK első évei sikertörténetnek mondhatóak: a bevétel Vitézy szerint 2010 és 2014 között „20 százalékkal emelkedett és a jegyárak 10 százalékkal csökkentek.”

Ez mindkét esetben lényegi privatizációt és költségnövekedést jelentett. Csak amíg a londoni rendszer ezt jegyáremelés útján közvetlenül az utazóközönségre hárította át, addig a felszíni jegyárcsökkentések mellett Vitézy és az általa fenekestül felforgatott rendszeren belüli BKK ezt különböző helyi adóterhek útján, közvetve szedte be a budapestiektől.

A magánosítást tehát így is, úgy is az állampolgárok többsége fizette és fizeti azóta is, a bevétel és így a profit jelentős része pedig a magán-kockázati tőke kezében lévő Arrivához vándorolt.

Csakúgy mint a járművezetők egy jó részének munkáltatói feladatai is. Ők így az önkormányzati állás helyett egy multinak lettek kiszolgáltatva.

Mindezzel már a Vitézyt „kinevelő” VEKE sem tudott azonosulni.

„Egyszerűbb és olcsóbb lett volna, ha Vitézyt nevezik ki BKV vezérigazgatónak”

– mondták ekkoriban az Átlátszónak az egyesület forrásai.

Vitézy Dávidnak 2014-ben távoznia kellett a BKK éléről. Sem Tarlós István akkori főpolgármester, sem Vitézy nem adott egyértelmű választ azóta sem arra, hogy erre miért került ilyen korán sor. Annyi szivárgott csak 2012-ben ki, hogy Vitézyt a főváros fideszes vezetése egy belső jelentésben szabálytalan, nagyarányú személyi költekezéssel vádolta: luxusvacsorákról, szabálytalan tankolásról és kockázatos, valamint „indokolatlan” szerződésekről is szólt a hír, amely a sokáig „pihentetett”, majd hirtelen kiszivárgott akkori iraton alapult.

3. A „mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot igazgató közgazdász”

Két dolog viszont biztos: Vitézy és Tarlós viszonya korántsem volt felhőtlen, és Vitézy távozása után súlyos és amatőr botrányok rázták meg a BKK-t.

Míg Vitézy a közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedési hálózat fejlesztése mellett érvelt Budapesten, Tarlós látványos híve volt az autósok előnyben részesítésének, nagyjából az 1970-es évek európai trendjeinek megfelelően. Igaz, ezt a már ex-főpolgármester általában tagadta.

Egészen 2016-ig ment mindez így, amikor is kiszivárgott egy irat Tarlós hivatalából. Az irat szerint a Fidesz-vezetés „visszacsinálta volna” Budapesten a még a Vitézy-korszakban tervezett összes biciklis fejlesztést, és időlegesen a városi bicikli-megosztó szolgáltatás, a MOL Bubi is súlyos problémákkal nézett szembe.

A BKK éléről már az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, majd onnan a Közlekedési Múzeum élére átkerült Vitézy az Indexnek 2016 áprilisában egy belvárosi bárban szervezett urbanisztikai fórumon ítélte el Tarlós és a főváros terveit. A főpolgármester egyenesen hisztérikusan reagált másnapi sajtótájékoztatóján – azt a látszatot keltve, hogy sejti, a szivárogtatás az ifjú várospolitikus – Tarlós szavaival a „mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot igazgató közgazdász” – célzott magánakciója volt.

Sőt, óriási sértettséggel egyre csak azt ismételgette, Vitézy a „liberális párt székházában működő, diszkógömbös TüTü bárban” adta elő elképzeléseit, amelyeket a kerékpáros közlekedést Magyarországon országimázsból népszerűsítő holland nagykövet is végighallgatott.

Tarlós fejében a fentiek már egy sötét összeesküvés képét keltették, a korabeli sajtó pedig mindezen jól szórakozott.

Ami még ennél is fontosabb volt: ez az abszurd miniháború – főként a Tarlós által tartott stand-up estté átlényegült sajtótájékoztató után – megalapozta Vitézy Dávid Fidesz-kritikus, ex-fideszes „szakértő” imidzsét, amelyre ezek után építette politikai tevékenységét.

4. A „civil kritikus”

A BKK vezetőjéből 2014 után Vitézy Dávid karrierje és lehetőségei tehát csak látszólag íveltek lefelé. Facebook-oldalán nemcsak az őskonzervatív Tarlós-féle várospolitika, de a szerinte sokszor „szakmaiatlan” Karácsony-féle, 2019 októbere utáni főváros ellenében is sikeresen építette tovább független, szakértői imidzsét.

Még Tarlós alatt, 2017-ben kritikus megjegyzéseket tett például az egyértelműen pazarló és átgondolatlan, orosz metrófelújítási tervekről is. A Putyin oligarcha-köreihez közel álló Metrovagonmaszra bízni az általa még az 1970-e, 80-as években leszállított metrók „felújítását” valóban nem tűnt okos ötletnek.

Nem elég, hogy 2017-ben az eredeti rozsdás metrók helyett először sokkal drágább és kevés extra komforttal felszerelt, egyéb használt metrókocsik jelentek meg a 3-as vonalon, ezekről hamar az is kiderült, az ajtónyitó elektronikájuk is hibás. Történt ugyanis 2017 augusztusában, hogy az ajtó vezérlésének visszajelző rendszere meghibásodott, és ezért akkor augusztusban egy egész napra kiesett az egyik orosz metrószerelvény a forgalomból.

Bolla Tibor akkori BKV-igazgató és Tarlós István is arra fogta a hibát, hogy egy „fakocka” szorult az ajtók közé, sőt Tarlós már merényletet is emlegetett az ügyben: „a fakocka pontosan beleillik a metróajtó sínéhez, mintha beletervezték volna”, közölte ekkoriban, botrányosnak szánt sajtótájékoztatón.

A kései Tarlós-korban Vitézyt a főváros vezetésének már mint konszolidált kritikusa jelentkezett: 2017 folyamán „elképesztőnek” minősítette például amikor a nagykörúti 4-es, 6-os felújítás idején buszsáv nélkül vezették be a pótlóbuszokat, vagy finoman „kudarcosnak” nevezte a 3-as metrókocsik felújítását is.

Erre a szerepre 2019 után lett ismét szüksége a kormányzatnak. Amikor ugyanis 2019 októberében Tarlós újraindulása és biztos győztesnek hitt sovány kampánya után Karácsony Gergely lett a főpolgármester, az első reakció a Fidesz-KDNP részéről egy meggyőzőbb ellensúly kiépítésének kísérlete volt.

Így került képbe a Fudan-ügyben kinyilvánított különvéleménye miatt 2021-ben már a pixisből ki is eső Fürjes Balázs mellett Vitézy is újra: 2020-ban a kormány a fővárossal közös projektek levezénylésére létrehozta a Budapesti Fejlesztési Központot, amelynek ő lett az első (és mint kiderült egyetlen) vezérigazgatója. Ebben a minőségében szorosan együtt kellett működnie Fürjessel, aki 2018-tól fogva volt a Miniszterelnökség „Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára”. A konstrukció, amely éppen a koronavírus-járvány alatt kezdett el működni, alig titkolt céljaként megpróbálta a Budapesten és környékén összekapcsolódó, EU-s pénzzel dotált fejlesztések egyre nagyobb részét kivenni a kormány által anyagilag is szorongatni kezdett liberális-zöld fővárosi vezetés kezéből. Ehhez kellettek az olyan glaszékesztyűs, „emberarcú” fideszes figurák, mint Vitézy és Fürjes.

Nem véletlen, hogy például Fürjes Balázs ekkoriban az első és mind ez idáig egyetlen államtitkár, aki még a Gulyás Márton-féle Partizán YouTube-média hosszú és élveboncolós interjúfelkérésébe is belement. Pár évvel később a másik ilyen figura lett éppen Vitézy, miután leköszönt a 2022 óta betöltött közlekedési államtitkári posztjáról.

A későbbi főpolgármester-jelöltség szempontjából kulcsmozzanatnak tűnik, hogy Vitézy csupán akkor ment a Partizánhoz, miután Lázár János építési- és közlekedési miniszterként a 2022-es választás után menesztette őt, és ráadásul még a BFK-t is végleg beszántotta. (A Partizán várospolitikai podcastjához, a Város Másik Oldalánhoz pedig közvetlenül a főpolgármesteri jelentkezése előtt.) 2023 júniusi interjújában Gulyás Mártonnak Vitézy még azt mondta, nincsenek konkrét főpolgármesteri ambíciói, de azért a vele régóta fasírtban lévő, a vidéki közlekedést a fővárosi helyett fejleszteni akaró Lázár Jánosról volt már pár keresetlen szava.

5. Ungár Péter közbelép

Mindebbe a még elég bizonytalan helyzetbe érkezett meg Ungár Péter és az LMP. Aki követte a 2010-es évek politikáját, annak számára világos lehet,

a szebb napokat is megért zöld párt igazából a kezdetektől rendelkezett budapesti ambíciókkal, de ezeket konkrét képviselői, polgármesteri helyekre váltani nem voltak képesek.

Előbb lett az LMP-ből kivált, ravasz együttműködési politikát folytató Párbeszédnek zuglói polgármestere 2014-ben Karácsony személyében, mint az eredeti zöld programot vivő LMP-nek. Sőt, annak ellenére, hogy az LMP nagyobb országos támogatottsággal rendelkezett még 2019 őszén is, mint a Párbeszéd, megint utóbbi kispárt adott nemcsak konszenzusos főpolgármestert, de I. kerületi polgármestert is, míg Ungár és Schmuck Erzsébet pártja ismét kerületvezetői poszt nélkül maradt.

A hosszú pechszériát követően Ungár Péter 2024 januárjában kezdett nyíltan is arról beszélni a médiában, hogy „az LMP meg kívánja mutatni, hogy van másik politikai ajánlat Budapest irányítására”. Az, hogy mindezzel Vitézy Dávid jelöltségének legalábbis LMP-s támogatására utal, már régóta keringett a levegőben, végül viszont csak 2024. március 19-én vált biztossá. Egyelőre az még kérdéses, hogy a BKK és a BFK volt vezérigazgatójának jelölése, mint „szakértő politikus” milyen hatással lehet az LMP pozíciójára a fővárosban.

A keményen Orbán-ellenes, ellenzéki budapesti szavazók többségére egy ilyen kezdeményezés valószínűleg nem számíthat.

De kérdés, hogy a Tarlós helyett fideszes jelöltként érkező Szentkirályi Alexandra volt főpolgármester-helyettes teret nyithat-e egy olyan jelölt számára is, mint Vitézy. Ehhez járul hozzá még Pulai András, a balliberális pártokhoz közelebb álló elemző Indexnek kedden tett nyilatkozata, amelyben azt mondta, „ismeretei szerint van nem hivatalos koordináció” Szentkirályi és Vitézy kampányai között. Vitézy leszögezte, listája „legalább 70 százaléka” nem pártpolitikus (tehát nem LMP-s lesz) és a fővárosi cégek élére sem jelölt olyan pártembereket, mint akik Karácsony alatt ott dolgoznak (itt Vitézy például Draskovics Tibor volt MSZP-s minisztert nevezte meg). Kiderült továbbá az is, hogy a Vitézyt hivatalosan főpolgármester-jelöltként indító és annak honlapját is kiadó „Vitézy Dáviddal Budapestért” egyesület elnöke, Nagy Levente Béla olyan ember, aki már a 2010 előtti, VEKE-s idők óta kíséri őt.

Legutóbbi interjúja során Vitézy azt is belebegtette, hogy politikai kampánya egyúttal progresszív javaslatokkal (30 százalékos női kvóta a fővárosi cégvezetők körében) és állatvédelemmel (kutya- és macskaotthonok támogatása) próbálja megnyerni a budapestiek szívét.

Mindent egybevetve Vitézy Dávid inkább lehet alkalmas a billegő, bizonytalan budapesti szavazók megszólítására, mint Karácsony törzsszavazóinak elhódítására.

Ez mindennél fontosabb lesz 2024 júniusában a fővárosban. Ismert ugyanis, hogy a kétharmados kormánytöbbség még 2023 végén döntött úgy, elveti a 2014-ben bevezetett fővárosi választási rendszert, idén tehát már nem a kerületi polgármesterek és a kompenzációs lista tagjai ülhetnek be a testületbe, visszatér a 2014 előtti, tisztán listás szavazás.

Ha ilyen körülmények között Karácsony főpolgármester is lesz, Vitézy akár még egy közepesen sikeres kampánnyal is alkothat „harmadik erőt” egy ilyen közgyűlésben: ügyesen mozoghat a balliberális és fideszes fővárosi képviselők között, sőt, akár még a többséghez is szükséges lehet frakciója.

Mindezt lehet „fideszbérenc” viselkedésként minősíteni, de sok értelme nincsen: hiszen a jelenlegi farkastörvények között minden politikai párt és tömörülés célja alapvetően az, hogy hatalmat szerezzen vezetőinek és tisztviselőinek. Amit pedig az LMP nem kapott meg a 2019-es összefogástól, most maga szerezheti meg.