Elkezdődtek az előválasztások az Egyesült Államokban. A több hétig zajló előválasztási procedúra egyik mérföldkője az úgynevezett „szuperkedd”, amikor minden évben egyszerre több államban szavaznak a két párt elnökjelöltjeiről. Idén a szuperkedd egyértelmű győztesei Donald Trump és Joe Biden. Csakhogy amíg a republikánus törzsszavazók többsége várhatóan be fog sorolni Trump mögé a novemberben esedékes elnökválasztáson, addig a demokratákat már nem egészen elégíti ki, hogy Joe Biden a „kisebbik rossz”.
A michigani előválasztáson és a szuperkedden is nagy számban szavaztak demokraták érvénytelenül, hogy kifejezzék egyet nem értésüket a gázai népirtással és az Egyesült Államok kormányának izraeli politikájával.
Michiganben több mint százezer, többségében arab és muszlim származású demokrata szavazott az „el nem kötelezett” opcióra, hogy kifejezze, nem ért egyet azzal, hogy a Biden-adminisztráció folyamatosan újabb és újabb fegyvereket küld az izraeli hadseregnek. Ugyanez a választói réteg egyébként 2016-ban a zsidó származású Bernie Sandersre szavazott Hillary Clintonnal szemben, amely előválasztási forduló az addig jelentős hátrányban lévő Sandersnek akkor hatalmas lendületet adott. Bernie Sanders a hatvanas években egy ideig izraeli kibucban is élt, a 2016-os előválasztási kampányban mégis ő volt az a jelölt, aki inkább volt kritikus az izraeli kormánnyal és Izrael palesztinokkal való bánásmódjával. Mostanra viszont már Bernie Sanders-t is egyre több kritika éri a baloldalról, köztük egykori támogatóitól is, amiért bizonytalanul fogalmaz egy lehetséges gázai tűzszünet esélyeiről, és azzal igyekszik megnyugtatni a demokrata bázist, hogy Trump inkább Izrael-párti, mint Biden.
Az amerikai arab és muszlim közösség elégedetlenségét jól szemlélteti Bassem Youssef legutóbbi kifakadása is. Az egyiptomi származású, USA-ban élő humorista a gázai népirtás miatt kijelentette, nem hajlandó szavazni Bidenre, sőt, azt akarja, hogy Biden veszítsen, és nem lehet azzal megfenyegetni, hogy „de Trump”. „A demokraták ezt maguknak köszönhetik”, fogalmazott.
Michiganben a szavazók 13 százaléka szavazott az el nem kötelezettség mellett, a szuperkedden a legtöbben Minnesotában, számszerűen kb. 45 ezren adtak le protestszavazatot, a helyi demokraták több mint 19 százaléka. Több másik államban is jelentős százalékot ért el a protestszavazatok száma, Észak Karolinában például 13 százalék, Tennesseeben 8 százalék stb. szavazott arra, hogy el nem kötelezett.
A protestszavazatok annyiban nem csupán szimbolikus jelentőséggel bírnak, hogy ezek a szavazók olyan „el nem kötelezett” küldötteket delegálnak az előválasztást követő ünnepélyes pártgyűlésbe, konvencióba, akik elvileg nem kötelesek megszavazni Joe Biden jelölését. (Az Egyesült Államokban hagyományosan nem közvetlen, hanem közvetett választások vannak, az elnökjelölteket hivatalosan küldöttek, az elnököt pedig elektorok választják meg.) Érdemes azonban kiemelni, hogy nem minden állam előválasztási folyamata teszi lehetővé, hogy a választók el nem kötelezetten szavazzanak.
Mindeközben tüntetők zavarták meg a demokrata Adam Schiff győzelmi beszédét Los Angelesben, aki a kaliforniai szenátori előválasztást nyerte meg aznap. A tüntetők „tűzszünetet most!” skandálásokkal fojtották bele a szenátorjelöltbe a szót. Az akciót két zsidó származású emberekből álló csoport, az IfNotNow („ha nem most”) és a Jewish Voice for Peace („zsidó hang a békéért”) szervezte. „Zsidókként nem hallgathatunk, miközben a gázai népet lemészárolják. Éljen Gáza!” – kommentálta az akcióról közzétett videót az IfNotNow a Twitteren. A minap egyébként New York állam szenátora, Kirsten Gillibrand beszédét is palesztinpárti aktivisták szakították meg.
BREAKING: Jews for Ceasefire, including @IfNotNowLA & @JVP_LA, and allies just completely shut down Adam Schiff’s Super Tuesday speech. He gave up on his prepared remarks and left the stage.
As Jews, we cannot be silent as the people of Gaza are slaughtered. Let Gaza Live! pic.twitter.com/niEhxphqTv
— IfNotNow🔥✡️ (@IfNotNowOrg) March 6, 2024
El nem kötelezett szavazásra szólított fel Washington állam legnagyobb szakszervezete, a helyben ötvenezer tagot számláló Egyesült Élelmiszeripari és Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete is. A szakszervezetnek a gázai háború mellett afelől is kétségei vannak, hogy Joe Biden képes lesz-e megbirkózni várható riválisával, Donald Trumppal. Az országosan mintegy 80 ezer taggal bíró, korábban Bernie Sanders jelöltségét támogató Demokratikus Szocialisták is támogatják a protestszavazást.
A protestszavazatok magas aránya túlmutat a gázai helyzeten. 2021-ben, a Capitolium ostroma után Mike Davis a New Left Reviewban úgy fogalmazott, a trumpisták az USA de facto harmadik pártja egy kétpárti rendszerben, akik fölött elvesztette a kontrollt a Republikánus Párt, avagy a hagyományos republikánus elit. Ez a folyamat látszik most elkezdődni a baloldalon is, ahol a palesztinpárti, a szocialista eszmékhez is vonzódó fiatalokat már nem elégíti ki, hogy Trump rosszabb, mint Biden.
