Több mint 1000 ELTE-s dolgozó követel azonnali béremelést – írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi szervezete (FDSZ-ELTE). A szakszervezet az egyetem Közalkalmazotti Tanácsával közösen nyílt levelet fogalmazott meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem fenntartójának, amiben a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) alapbérbe való beépítését, az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali, minden munkakörben és beosztásban való emelését, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését követelik.

Az ELTE egyike annak a néhány állami fenntartású felsőoktatási intézménynek, ahol továbbra is a felsőoktatási bértáblában szereplő összegek határozzák meg a garantált bért.

„Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát. Ennek nyomán az egyetemvezetés három intézményi minimálbért vezetett be: tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban, adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát”

– írják ma reggel megjelent nyílt levelükben az ELTE dolgozói. Hozzáteszi, hogy ezt az emelést az elmúlt év maginflációja (18,2%) elemésztette. A docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem került sor hasonló rendszer bevezetésére, ami miatt az a helyzet állt elő, hogy 

egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft).

A telex.hu összesítése szerint az ELTE-n egy egyetemi tanár bruttó fizetése jelenleg 777 200, egy egyetemi docensé (habilitáció nélkül) 557 300, egy adjunktusé 420 000 egy tanársegédé pedig 380 000 forint. Ezzel szemben egy vidéki alapítványi egyetemen egy egyetemi tanár bruttó fizetése  800 000, egy egyetemi docensé 560 000 egy adjunktusé 460 000, egy tanársegédé pedig 380 000 forint.

„Fontos és örvendetes, hogy a közoktatás béreit megemelték, ezt régóta nagyon időszerűnek tartottuk: sokszor, sok formában kiálltunk a közoktatásban dolgozók mellett, vállaltunk velük szolidaritást és támogattuk sztrájkalapjukat. Most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót”

– fogalmaz az ezernél is több aláíró, hozzátéve, a fenti célok elérése érdekében a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fognak.

„Nevetséges és megalázó a helyzet.

Az értelmiséget ettől jobban meg kellene az államnak becsülni. Természetesen támogatjuk a kollégákat, szolidárisak vagyunk velük, hiszen ők is támogatták a mi bérharcunkat. Egyértelmű, hogy az egyetemi oktatók sem maradhatnak ebben a fizetési helyzetben”

– mondta el a Mérce megkeresésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető szerint tisztázni kell azt is, hogy ez a probléma csak az államilag fenntartott egyetemek esetén jelentkezik, és az alapítványba kiszervezetteknél más-e a helyzet. Kiemelte, a PSZ részéről úgy látják, hogy a mostani kormánnyal nagyon nehéz tárgyalóasztal mellett megállapodni, így támogatják a felsőoktatási dolgozók közoktatásbeli kollégáikhoz hasonló, éveken át tartó bérharcát, esetleges sztrájkját is.

A fenntartónak címzett nyílt levélben az ELTE-s dolgozók kiemelik, Magyarország elemi érdeke, hogy legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő. E sürgős és elengedhetetlen változások egyik kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50%-os emelése, amely az egyetem gazdálkodásának alapja.  

„Felsőoktatás nélkül nincs tudomány, nincs közoktatás,  oktatás nélkül pedig nincs működő ország!”

– zárják levelüket az egyetemi dolgozók.