„A sokadik nyilatkozatot látjuk, ami szerint a Hős utca megszűnt. A lakótömbök valójában állnak, és emberek laknak benne. Tulajdonosok is” – írja szerdán kiadott közleményében a hátrányos helyzetű emberek segítésével foglalkozó Kontúr Egyesület. Az civil szervezet példaként említi az Index múlt héten megjelent cikkét, amiben Kőbánya fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert úgy nyilatkozott a lapnak, 

„a volt Hős utcai lakók az új lakókörnyezetben a komfortosabb, jobb minőségű lakásokban meg tudták tartani a lakhatásukat, a lakókörnyezetükbe többségükben beilleszkedtek”.

Amint arról beszámoltunk, a két X. kerületi lakótömb lakóinak azért kell költözniük, mert az elhanyagolt állapotban lévő épületegyüttes helyére a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti központja fog felépülni. A Hős utca 15/A és B lakótömb 1937-ben épült, s eredetileg a szegényebb családoknak kínált az addigi életkörülményeikhez képest biztosabb lakhatást. Az épületek felújítása azonban a rendszerváltás után teljesen elmaradt, a lakások egyik fele önkormányzati tulajdonba került, többnek bizonytalanná vált a státusza, a tömbök pedig lassan lényegében lakhatatlanná váltak. 

Az elmúlt évtizedekben a Hős utca a lakhatási szegénység szimbólumává vált.

A polgármester az Index cikkében elmondta azt is, hogy az épületekben magántulajdonban állt lakásokért a kifizetett vételár, kártalanítás, illetve beszámítás összege lakásonként átlagosan 6 399 150 forint volt. „Ezen felül az önkormányzat lehetővé tette, hogy a tulajdonosok a – sok esetben jelentős tartozással terhelt – lakásuk tulajdonjogát önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cseréljék. Több esetben a tulajdonjoggal már nem rendelkező lakónak is biztosította a lakhatást az önkormányzat önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásával” – nyilatkozta D. Kovács.

A fideszes polgármester már tavaly szeptemberben úgy fogalmazott egy Facebook-bejegyzésben:

„Ég veled, Hős utca! Évtizedes munka végére értünk, összetett tervezéssel, lépésről lépésre haladtunk, és ma már kimondhatjuk: megígértük és megtettük. Felszámoltuk kerületünk hírhedt szégyenfoltját! Tehettük mindezt a kormány támogatásával és anyagi segítségével.”

Ezzel szemben Mihály Bulcsú, a Kontúr Egyesület alelnöke lapunk megkeresésére elmondta, a szóban forgó két Hős utcai épületben jelenleg is 20-30 fő lakik, egy részük ugyan nem legálisan, önkényes lakásfoglalóként, vagy csak éjszakára húzzák meg magukat, de többségük albérlő, tulajdonos. Amint arról közleményükben is írnak, az önkormányzat valójában nem ért a munka végére, „nem volt összetett tervezés és van, akinek még mindig bizonytalan a további lakhatása”. 

„Úgy fogtak neki 300 lakás megszüntetésének, melyek nagy részében egy-egy család élt, hogy soha nem készítettek sem hatástanulmányt, sem koncepciót, sem tervet. Semmit”

– írja Kontúr Egyesület. Molnár Zsuzsanna az egyesület elnöke hozzátette, nem csak az a baj, hogy miközben a polgármester szerint vége a sztorinak, valójában állnak még a házak, hanem hogy ő azt, hogy 6,3 millióért vettek meg lakásokat, illetve adtak helyettük bérlakásokat, pozitívumként említi, sikernek érezteti –  ahogy az Index cikke is. 

„Holott ez egészen elképesztő megfosztása embereknek a magántulajdonuktól érdemi kártalanítás nélkül. 6,3 millióból nem veszel másik lakást. Ha neked az volt az életstratégiád mondjuk 60 éves korodban, hogy veszel magadnak egy olcsó, kicsi lakást, és ott elleszel halálodig segítség nélkül, majd a gyereked örökli ezt – hát akkor ezt most az állam kihúzta a lábad alól. 

Nincs saját lakás, van helyette bérlakás, rossz esetben határozott időre csak, van helyette bármikor emelhető lakbér”

– tette hozzá Molnár. Kiemelte, ez talán az egyik legnagyobb problémájuk a sikersztoriként eladott üggyel azon kívül, hogy nulla szociális munka mellett hajtották végre az épületek kiürítését. Amivel ráadásul a Kontúr Egyesület szerint 

nem oldottak meg semmit, csak odébb tolták a bajt.

„Többek közt amúgy magukat is lábon lőve: újabb szegregátumok kialakulásához vetették el a magot azzal, hogy a Hősből eleve krízistömbökbe költöztettek embereket. Az integrált lakhatás, a diverz lakókörnyezetek a módja annak, hogy ne alakuljanak ki a lerohadás spiráljából kitörni képtelen szegregátumok, a másik oldalon pedig ne történhessen végletes – nevezzük így –  dzsentrifikáció. Ők ezzel szembementek. 

Mivel a saját kerületükben költöztették krízistömbökbe a Hős utcai lakókat, így ha ezek az épületek is teljesen tönkremennek, akkor már bánhatják – bár újabb bűnbaknak nyilván jók lesznek”

– fogalmazott Molnár Zsuzsanna. 

Mihály Bulcsú a Mércének elmondta azt is, hogy az elmúlt hónapokban az önkormányzat részéről semmiféle előrelépés nem történt a Hős utcai házaknál, ami indokolná, hogy újabb örömteli cikkek jelenjenek meg. A Kontúr Egyesület megfeszítetten dolgozik a karitatív szerverzettel együttműködve a pár bentlakó tulaj méltányos kimentésén, többeknek már sikerült is lakhatást nyújtani. 

Ezzel együtt úgy vélik, hogy fél éven belül várhatóan valóban véget fog érni „a Hős utca” története – mivel a többségi tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) addigra kelleni fog a terület. Akkor pedig „így vagy úgy, de ki fogják rakni a nem legálisakat, és kártalanítani fogják a nem ott lakó tulajdonosokat piti összegekkel” – fogalmazott Mihály, hozzátéve:

„A lakók között a TEK területre való költözése miatt már most olyan rémhírek terjednek, hogy gépfegyverrel fogják a lakókat kitenni. Ha az önkormányzat azt jelentette volna be, hogy eladták a szociális bérlakásokat, azzal nem lenne problémám. Azonban a polgármester azt jelentette be, hogy »tervszerű felszámolásra került egy szegregátum«, holott az még ott van. Tegnap még álltak a falak.”

És valóban: ma délutáni ottjártunkkor is azt láttuk, hogy ugyan a Hős utcai épületek jelentős része elhagyatott, csendes – amit csak a közelben már működö TEK-központból átszűrődő gyakorlatozás hangosbemondói zavartak meg – de még mindig vannak lakások, amikben egyértelműen laknak.

A Zách utcára nyíló, földszinti ingatlanok egyikének kertjében barátságos kutya nézelődött, néhány kapualjjal arrébb pedig gyerekjátékok és száradó ruhák jelezték, hogy kisgyermekes család él ott.

A Kontúr Egyesület szerint a lakások kiürítésével egyidőben, és azt megelőzően sem történt érdemi szociális munka az ott lakók segítése, vagy a polgármester által „szégyenfoltnak” nevezett környezet javítása érdekében. Amikor a két épület lakásainak többségében még családok éltek,  a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központnak akkor is mindössze a lakók 10 százalékával volt kapcsolata, a kerület szervezésében jelenleg is csak az Emberbarát Alapítvánnyal van kapcsolatuk. Azonban utóbbi csupán kenyérosztásokat, gyermekprogramokat és istentiszteleteket szervez a nehéz sorsú lakók számára.

„Szakmailag nem tartom alátámaszthatónak a tevékenységüket. Szociálismunkás-oktató vagyok, amit ők csinálnak, az nem szociális munka, hanem karitatív tevékenység. A szakmai beszámolóikban gyerekről készült képeket találunk csak. Amikor egyszer konkrétan rákérdeztünk, akkor el is mondták, hogy nem foglalkozhatnak lakhatási kérdésekkel. Akkor meg minek vannak ott?”

– fogalmazott Mihály Bulcsú.