A GDL németországi vasutas-szakszervezet vasárnap este bejelentette, hogy kedden az áruszállítás, szerdán pedig a személyforgalom területén is több napos munkabeszüntetést kezdeményez, mivel a vasúttársasággal (Deutsche Bahn – DB) nem sikerült megállapodásra jutnia a bérek és a munkaterhelések kapcsán. A mozdonyvezetők sztrájkja így egybe fog esni a mezőgazdasági munkások több hete tartó munkabeszüntetésével. Utóbbiak a megszorításokat gyakorló kormány intézkedései miatt vonultak utcára. Egyes elemzések szerint a németországi válság – melynek a sztrájkok következményei és kifejeződései – a szélsőjobboldalt erősítheti.
Megvett szabadság
„A DB nem használta ki a karácsonyi időszakot arra, hogy megfelelő ajánlatot tegyen”, ezt állítja a szakszervezet, amely ezért szerdán hajnali két órától péntek este hat óráig munkabeszüntetést hirdetett a vasúti személyszállításban.
A mostani tárgyalások során ez lenne eddig a leghosszabb sztrájk – novemberben 1-1 alkalommal 20 és 24 órára már fölmondták a munkát a mozdonyvezetők.
A vasúttársaság azonban úgy látja, mindent elkövetett annak érdekében, hogy megállapodjék a dolgozókkal. A Die Tageszeitung írása szerint a DB hajlik arra, hogy elfogadja a szakszervezetnek azt az alapvető követelését, hogy a műszakban dolgozók munkaidejét 38 óráról 35 órára csökkentsék.
Természetesen nem valós munkaidő-csökkentéről van szó. Eddig is lehetőség volt rá, hogy a mozdonyvezetők pihenőidőt vásároljanak magunknak, s a vasúttársaság most ezt a rendszert terjesztené ki. A munkás választhat, hogy 40, 37 vagy 35 órát dolgozna, azaz immár öt órányi munka is kiváltható, s a döntése arányában csökkenne a fizetése. A szakszervezet a meglévő fizetés mellett kívánja a munkaidő csökkentését.
Emellett a rendszer mellett a DB jelentősebb fizetésemeléssel nem számol. Tartja magát az előző ajánlatához, miszerint 32 hónap alatt tizenegy százalékkal nőne a dolgozók fizetése. Ez azonban a szakszervezeti követeléseket nem is karcolja. A GDL egyebek mellett havi 555 eurós emelést, valamint adó- és illetékmentes inflációkompenzációs prémiumot kíván.
Egyelőre semmi jel nem mutatja, hogy a szakszervezet és a vasúttársaság kedd estig megegyezik. Így vélhetőleg megismétlődik az, amit legutóbb tavaly áprilisban tapasztalhattunk: a németországi vasúti forgalom szinte teljesen leáll. Akkor az EVG szakszervezet hirdetett sztrájkot, melyhez közel 25 ezer vasúti dolgozó csatlakozott. Az akkori, 11 órán át tartó, de az egész államot megbénító munkabeszüntetés a Verdi szakszervezethez tartozó repülőtéri munkások sztrájkjával esett egybe.
A vasutasok ezúttal sem maradnak egyedül.
Ki fizeti meg…?
A mezőgazdasági dolgozók nyolcnapos, autópálya-blokádokkal járó országos tiltakozása annak ellenére folytatódik, hogy a kormány engedett a dízel-támogatások és a mezőgazdasági járművek adókedvezményeinek csökkentését illetően, ami a decemberben kezdődött tiltakozás kiváltója volt.
A gazdák azután kezdték meg az autópályák blokádját, hogy a kormány a 2024-es költségvetésben tátongó 60 milliárd eurós lyuk betömésére megszorításokat vezetett volna be. A felháborodás hatására az erdő- és mezőgazdasági erőgépeket érintő gépjárműadótól egyelőre letett ugyan a koalíciós kormány, a gázolaj-visszatérítés terén azonban csak az eltörlés fokozatos bevezetésébe egyezett bele. Utóbbi több ütemben zajlana, ám a gazdálkodók ezzel sem egyeztek. Olyannyira nem hajlanak a megállapodásra, hogy a múlt csütörtökön Robert Habeck alkancellárt és gazdasági minisztert (a Zöldek pártjából) inkább visszazavarták a szabadsága idejére kiszemelt szigetre, semmint hogy a szigetre vezető kompon megbeszélést folytattak volna vele.
Közben a múlt hét végén teherfuvarozók közölték, hogy csatlakoznak a gazdák tiltakozásához, hogy kifejezzék megdöbbenésüket a nehéz tehergépjárművekre december elején életbe lépett útdíjemelés miatt. A Guardian helyszíni tudósítása szerint a tiltakozások egyre inkább a közlekedésilámpa-koalíció (Ampelkoalition) elleni tüntetésekké nőtték ki magukat. A brit lap tudósítója a tiltakozások több helyszínén is a három kormánypárt (a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek) színeire utaló, közlekedési lámpákkal jelzett, rögtönzött akasztófákat látott.
Mivel idén kulcsfontosságú választásokat tartanak a kelet-német tartományokban, újságírók és értelmiségiek, de még egyes gazdálkodók is attól tartanak, hogy az elégedetlenség az erősödő szélsőjobbot erősítheti, ami szokásosan jól szerepel a keleti tartományokban.
A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) párt mindenesetre aktív kampányba kezdett a közösségi média csatornáin, és – míg a gazdatüntetések szervezői elhatárolódnak a szélsőjobboldaltól – arra szólította fel a polgárokat, hogy csatlakozzanak az általa „általános sztrájknak” nevezett kezdeményezéshez.
Bár a mintegy 250 ezer vállalkozásból álló, az össz munkaerő 2%-át foglalkoztató német agrárágazat kicsinek tűnhet, a gazdálkodók azonban Németország földterületének mintegy felét művelik. Vitathatatlan, hogy a mezőgazdaság roppant módon kitett a klímaváltozás következményeinek, a további terhelése pedig kontrapruduktív, ahogyan azonban az is – amint erre a gazdák emlékeztetnek –, hogy a fontossága még a klímaváltozás dacára is megmarad. Éppen emiatt az ellentmondás miatt válhatott a politikai küzdelem egyik legfontosabb terepévé.
Novemberben a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormány eljárását, amellyel a koronavírus-járvány leküzdésére létrehozott rendkívüli alapból 60 milliárd euró fel nem használt hitelt a klímavédelmi alapba helyezett át. Erre azután került sor, hogy jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) jogi panaszt nyújtott be a kormány ellen. Mivel az alkotmánybíróság a panaszt megalapozottnak tartotta, kisvártatva koalíciós válság alakult ki, a 2024-es költségvetést pedig teljesen újra kellett szabni.
A három kormánypárt – végül továbbra is közösen – a 60 milliárd eurós finanszírozási hiány pótlására keresett, és vélt találni megoldást a mezőgazdaságot érintő megszorításokkal.
